Hirdetés
Kezdőlap Mozaik Német jövő. Berlin államosítással is védené az iparát
No menu items!

Német jövő. Berlin államosítással is védené az iparát

Gazdasági programot hirdetett a német gazdasági miniszter. Peter Altmaie akár államosítással is megvédi a német ipar legfontosabb vállalkozásait. A szövetségi kormány új iparfejlesztési stratégiája szerint a mesterséges inteligencia fejlesztése az egyik kulcskérdés.

Peter Altmaier

Peter Altmaier tervének központi fogalma az “ipari és technológiai szuverenitás”, amelynek megőrzése a miniszter szerint a következő évtizedek legfontosabb kihívása. Ez az alapvető feltétele a gazdasági teljesítőképesség biztosításának és növelésének, és ezzel a munkahelyek és jólét gyarapításának is – számolt be a tervről a német sajtó.

“Nemzetgazdaságunknak a jövőben is bírnia kell a versenyt valamennyi lényeges területen, főleg a kulcstechnológiák és az innováció területén” – áll a koncepcióban, amely szerint az ipari termelés részarányát a hazai össztermékben (GDP) a jelenlegi 23 százalékról 25 százalékra kell emelni 2030-ig Németországban, az Európai Unió egészében pedig a 20 százalékot kell elérni.

A másik fő fogalom a német gazdasági modellként számon tartott szociális piacgazdaság, amellyel kapcsolatban a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa a vitairatnak szánt dokumentumban kiemelte, hogy a piacgazdasági folyamatok megzavarását célzó “önkényes beavatkozások” elleni következetes fellépéssel és a gazdasági érdekek határozott képviseletével “Németország és az Európai Unió hosszabb távon hozzájárul egy globális szociális piacgazdaság kialakulásához is, amely mindenkinek több piacot és nagyobb jólétet hozhat”.

A kancellár, Angela Merkel bizalmasának számító miniszter egy sor intézkedést sürget, német nemzeti és európai uniós szinten. Legfőképpen a digitalizáció és a mesterséges intelligencia lehetőségeinek kihasználására kell törekedni – emelte ki a stratégiát bemutató tájékoztatóján, aláhúzva, hogy Németországnak a világgazdaság átalakulásának “elszenvedőjéből” a folyamatok “irányítójává” kell válnia.

Rámutatott, hogy jelenleg a német autóipar gyártmányait 90 százalékban Németországban vagy az EU más országaiban állítják elő. Ez az arány 50 százalékra csökkenhet,

mert Németország és az EU nincs a meghatározó tényezők között a mesterséges intelligencia és a digitalizáció területén, és az elektromos meghajtású járművekben használatos akkumulátorok gyártásában – figyelmeztetett.

Az autóipar mellett a kulcsfontosságú ágazatok közé tartozik például a gépgyártás, a vegyipar, az optikai ipar, az orvosi műszergyártás, az úgynevezett zöld technológiai szektor, a légi- és űripar, a védelmi ipar és az additív gyártástechnológia, vagyis 3D nyomtatás. Ezeken a területeken Németország most is a vezetők közé tartozik, és a német iparvállalatok csak 2015 óta 53 milliárd eurót (17 000 milliárd forint) fordítottak kutatás-fejlesztésre, hogy tartsák a lépést versenytársaikkal, de az állami és EU-s szabályozásban is változtatásokra van szükség.

Át kell alakítani a többi között az EU-s versenyjogot, hogy könnyebben fejlődhessenek ki nemzeti vagy európai “bajnokok” – területükön meghatározó erővel rendelkező cégek -, amelyek fel tudják venni a versenyt a globális piacon.

A kulcságazatok cégeit védelmezni is kell a külföldi – EU-n kívüli – ellenséges felvásárlási kísérletektől. Ezért utolsó megoldásként, minden egyéb lehetőség kimerítése után az államosítás eszközét kell alkalmazni – fejtette ki Peter Altmaier. Hangsúlyozta, hogy az államosítás csak a legfontosabb társaságok esetében jöhet szóba, és csak részleges és átmeneti lehet.

 

A zöld fordulat, az ESG törvény bevezetése alapjaiban változtatja meg a gazdaság szereplőinek jelenét, jövőjét. Mit jelent az ESG keretrendszer (Environmental -környezeti-, Social -társadalmi- és Governance -irányítási)? Miért lett megkerülhetetlen a nagyvállalatok mellett már a KKV-ék számára is? Miként befolyásolják az Ön cégének kötelezettségeit és lehetőségeit a fenntarthatóság egyre szigorodó elvárásai? Erről is szól AzÜzlet, ESG és fenntarthatóság a gyakorlatban című konferenciájaTovábbi információ és jelentkezés ide kattintva érhető el.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Nem vagyunk Európa legszegényebb országa!

A magyar családok emellett egyre magasabb jövedelemre tesznek szert, a bruttó átlagbér megközelíti a 660 ezer forintot, amely már több mint háromszor akkora, mint a dollárbaloldal idején volt.

Gyengüléssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék pénteken

Az euró jegyzése péntek reggel 396,58 forintra gyengült a csütörtök kora esti 396,80 forintról.

Az üzemanyagárak továbbra is a szomszédos országok átlaga alatt maradtak

Elfogadhatatlan és igazságtalan, hogy a magyar családok többet fizessenek az üzemanyagért, mint a szomszédos országok lakosai. Ezért a kormány folyamatosan nyomon követi és elemzi az üzemanyagárak alakulását.

Versenyfelügyeleti eljárás indult a kisgyermekes szülők érdekében

Különösen nagy figyelmet fordítanak azoknak a vállalkozásoknak, illetve termékeknek vizsgálatára, amelyek esetében a kereskedelmi kommunikáció például időseket, betegeket, kisgyermekes szülőket, családokat érint.
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

Az MNB a régióból elsőként lett a CASI nemzetközi zöld kapacitásépítő szervezet tagja

A szervezet célkitűzése, hogy hozzájáruljon a fenntartható finanszírozási piac fejlődéséhez, valamint több hitelképes zöld projektet hozzon létre az EMDE-országokban

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring végzésére vonatkozó tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. A pénzügyi vállalkozás – az MNB többszöri kötelezése,...

MNB alelnök: 2021 óta a nyugat-európai inflációs nyomás duplájával kell megküzdeni

 Az elmúlt évek válságai ellenére a régió gazdaságai továbbra is felzárkózó pályán haladnak, sikeresen megőrizték pénzügyi stabilitásukat, miközben az inflációt is gyorsan sikerült a...

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed, szerdán változatlanul tartotta a kamatlábakat, miközben a kamatcsökkentés kezdetét legfeljebb decemberre tolta ki. Így a...