Hirdetés
Kezdőlap Egészség-ügy Oltási nacionalizmus vs. jótékony COVAX-program? A harmadik világ is vakcinához jutott
No menu items!

Oltási nacionalizmus vs. jótékony COVAX-program? A harmadik világ is vakcinához jutott

Covax-program – Elefántcsontpart. Konan Aphouet nővér előkészíti a COVID-19 vakcina fecskendőjét a Treichville oltási központban. Kép/Forrás/UNICEF /

Elindult az ENSZ humanitárius oltási programja, a COVAX. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ’oltási nacionalizmussal’ vádolja a nyugatot. Amíg a fejlődő országok nem győzik le a járványt, nem áll talpra az iparosodott államok gazdasága – mondják a Világkereskedelmi Szervezetnél is (WTO).

Az első szállítmány megérkezett Ghánába. A 30 milliós nyugat-afrikai ország az első a legszegényebb kontinensen, amely a COVAX keretében kap korona-vakcinát. Az ENSZ által szervezett és finanszírozott akció jóvoltából a tervek szerint 92 fejlődő ország idén 2 milliárd dózis COVID elleni védőoltáshoz jut.

Oltási nacionalizmus?

A COVAX ellenére a harmadik világ ’oltási nacionalizmussal’ vádolják a nyugatot: a fejlett államok annyi vakcinát rendeltek, hogy másoknak nem jut! A nyugatnak fontosabb, hogy újrainduljon a korlátozások miatt takaréklángon működő gazdasága, mint a fejlődő országok több milliárd lakójának élete – mondják.

A  nyugat-afrikai nemzetek február végén egyenként több mint félmillió adag AstraZeneca / Oxford vakcinát kaptak – tette közé az ENSZ hivatalos portálja.

A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) elnöke, Ngozi Okonjo-Iweala is kritikával illette a nyugatot, amiért a gigamegrendeléseikkel felverik a vakcinák árát. „Életbevágó a gyógyszerekre és egészségügyi berendezésekre vonatkozó kereskedelmi korlátozások feloldása” – nyilatkozta Okonjo-Iweala a Reutersnek.

Németország a múlt héten tett ígéretet, hogy 1,5 milliárd euróval támogatja a COVAX-programot és a többi G7 ország is számottevő anyagi segítségről biztosította az ENSZ-et. „Nem ér semmit a pénz, ha nem lehet oltóanyagot venni, mert a gazdag országok mindent felvásárolnak” – reagált a Világegészségügyi Szervezet (WHO) főtitkára, Tedros Adhanom Ghebreyesus.

Az elefántcsontparti Abidjanban egy férfi COVID-19 oltást kap a COVAX afrikai bevezetésének részeként. Kép/Forrás/UNICEF

Gazdaság és morál

A civil szervezetek elsősorban a nyugati országok moralitására apellálnak. A WTO és a Világgazdasági Fórum, amely a davosi konferencia szervezőjeként közismert, ökonómiai érvekkel próbálja a meggyőzni őket.

Tharman Shanmugaratna: a harmadik világ nélkül elmarad az újranyitás

A dúsgazdag városállam, Szingapúr gazdasági minisztere Tharman Shanmugaratnam is azon a véleményen volt a Világgazdasági Fórum által szervezett februári online konferencián, hogy a tehetős országok gazdasági fellendülése nagyban attól függ, milyen gyorsan birkóznak meg a feltörekvő államok a pandémiával. Álláspontja igazolásaként elmondta, hogy utóbbiak adják a világ-GDP több, mint harmadát és nekik köszönhető a globális növekedésének jelenetős hányada.

A világgazdaságot 1919 óta elemző Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) januári elemzése hasonló következtetésre jutott: ameddig a fejlődő országokhoz nem jut a védőoltásból és nem tudnak kilábalni a járványból, nem nőhet a gazdaságuk, ami a fejlett országok GDP bővülését is akadályozni fogja. Az ICC számítása szerint az iparosodott országok 2022-ben 4.300 milliárd dollárnyi gazdasági teljesítménytől esnek el, ha a világ szegényebb kétharmada nem lesznek úrrá a koronavírus-válságon.

Elsősorban az export bővülése fog elmaradni. „Amig az elmaradottabb országok a járvánnyal küzdenek, nem lesz, aki a fejlett országok termékeit vásárolja és a nagyrészt a fejlődő országokba telepített gyártás sem fog ismét gördülékenyen működni– mondta a tanulmány bemutatásakor az ICC elnöke, Harold McGraw. „Ez 5 százalékos GDP kiesés okozhat a nyugati országokban” – tette hozzá a párizsi székhelyű szervezet vezetője.

Az új átfogó gazdasági modellezés azt mutatja, hogy a fejlett gazdaságok dollármilliárdokat veszíthetnek az oltó nacionalizmus révén – többet, mint azt korábban gondolták, fogalmaz a nemzetközi kereskedelmi kamara tanulmánya.

Németek a középpontban

Harold McGraw: minden euró, amit Berlin az oltási programok támogatására ad ki, 20 euróval növeli a német GDP-t

Az exportorientált Németország, Európa legnagyobb gazdasága különösen megsínylené, ha a fejlődő országokban nem térne vissza a krízis előtti szintre a nyugati import iránti kereslet. Az ICC számítása szerint minden euró, amit Berlin az oltási programok támogatására ad ki, 20 euróval növeli a német GDP-t. A tanulmány ismertetésekor Németországra külön kitérő McGraw elmondta, hogy amíg a fejlődő országokban tart a pandémia, az ottani üzemek termelésének akadozása sem ér véget. „Ez legalább akkora probléma Németországnak, mint az exportbevétel további kiesése.”

„A humanitárius oltási programok támogatása jóval kevesebb pénzébe kerülne a fejlett országoknak, mint a gazdasági- és a mindennapi élet elhúzódó korlátozása a fejlődő államokban” – hangzott McGraw összegzése.

Logisztikai rémálom

A WHO szerint félő, hogy a COVAX bőkezű támogatása esetén is elhúzódó járványra és korlátozásokra kell számítani a fejlődő országokban. Az ICC elemzése is kitér a problémára: a szegényebb országok földrajzi elhelyezkedése, éghajlati viszonyai és elmaradott infrastruktúrája komoly logisztikai kihívás. Az ICC elemzői elengedhetetlennek tartják privát logisztikai cégek bevonását a program végrehajtásába.

„Legalább ekkora probléma, hogy az oltóanyagok gyártása akadozik” – mondta McGraw a logisztikai nehézségekkel összefüggésben. Példaként az AstraZeneca Wales-i üzemében január végén pusztító tüzet említette, amit a brit-svéd gyógyszergyártó szabotázsnak minősített. „Még, ha a gyógyszercégek valóban le is tudnák nyártani év végéig az ígért milliárdos mennyiséget, kérdéses, hogy képesek lesznek-e a szérumokat kiszállítani” – folytatta McGraw. Majd egy eddig kevés figyelmet kapott további nehézségre is felhívja a figyelmet: ha újabb gyógyszercégek kezdenek védőoltást gyártani, alapanyaghiány fog kialakulni.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Júniustól visszafogják az online szállásközvetítőket

Június 1-től lép hatályba az az új uniós szabályozás, amelyik többek között az online szálláshelyközvetítőket is korlátozza olyan megállapodások megkötésében, amelyek előírják, hogy például a hotelek kötelezően náluk hirdessék szobáikat a legkedvezőbb áron.

Újabb online divatnagyágyú érkezett Magyarországra – 350 ezernél több termékkel

A Zalandón a magyar vásárlók több mint 1700 márka 350 ezernél több terméke közül válogathatnak olyan kategóriákban, mint ruházat, cipők, kiegészítők, sport-, prémium- és gyermekruházati termékek.

Bővít a magyar Aldi: háromszáz informatikus kerestetik

Megduplázza létszámát Magyarországon az Aldi informatikai szolgáltatásokat végző leányvállalata, az Aldi International IT Services Kft. (AIIS). A vállalat 300 olyan informatikai munkahelyet hoz létre, amelyek jó része otthonról is ellátható feladatokból áll.

A Volkswagen 2025-re előzni akarja a Teslát. A vezérigazgató szerint a legnagyobb e-autógyártók lesznek

A Volkswagen vezérigazgatója úgy véli, hogy az általa vezetett konszern 2025-re megelőzheti a Teslát, és a világ legnagyobb elektromos autógyártójává válhat.

Hírek

Bővít a magyar Aldi: háromszáz informatikus kerestetik

Megduplázza létszámát Magyarországon az Aldi informatikai szolgáltatásokat végző leányvállalata, az Aldi International IT Services Kft. (AIIS). A vállalat 300 olyan informatikai munkahelyet hoz létre, amelyek jó része otthonról is ellátható feladatokból áll.

Új elnök a Magyar Gépjárműipari Egyesület élén

Krisztián Róbertet, a Magyar Suzuki Zrt. operatív igazgatóját választotta a Magyar Gépjárműipari Egyesület (Mage) elnökévé a szervezet tisztújító közgyűlése. A felügyelő bizottság elnöke Urbán László, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese maradt.

Az Európai Bizottság a nemzetközileg bizonytalan helyzetben is a fenntarthatóságra biztatja Magyarországot

Az Európai Bizottság közreadta a 2022. évi európai szemeszter tavaszi csomagját, amely támogatást és iránymutatást nyújt a tagállamoknak. A csomag közzététele előtt két évvel kezdte éreztetni hatását a koronavírus-világjárvány, jelenleg pedig teljes erővel folyik az Ukrajna elleni orosz invázió.

Nyolc év börtön. Több mint 300 céget csapott be egy nő

Az Esztergomi Járásbíróság első fokon nyolc év börtönbüntetésre ítélt egy nőt, aki férfitestvérével együttműködve ügyvédnek, illetve közjegyzőnek adta ki magát, és országszerte 310 vállalkozást károsított meg.

Ennyibe kerülne szerdától az üzemanyag az ársapka nélkül

Szerdán a gázolaj beszerzési ára bruttó 11 forintta csökkenl. Ez várhatóan a piaci árazású gázolaj árát illetve a prémium gázolaj árát is érinti majd. A benzin esetében a hét közepén nem lesz árváltozás. Ahogy a 480 forintos hatósági árakat illetően sem.

Biden: nem valószínű, hogy a majomhimlő világjárványt okoz

A majomhimlő nem valószínű, hogy a koronavírushoz hasonlóan világjárványt okozhat - mondta Joe Biden amerikai elnök Tokióban.

Most érdemes Németországba utazni: havi 9 euróért az egész országban tömegközlekedhetünk

Németországban 9 eurós országos havi közlekedési bérletet vezetnek be. A Bundesrat jóváhagyása azt jelenti, hogy a három hónapos támogatott bérletterv június 1-jétől lép hatályba.

Az EU újabb 600 millió euró támogatást folyósított Ukrajnának

Az Európai Unió 600 millió euró összegű makroszintű pénzügyi támogatást folyósított Ukrajnának. Ez a gyors pénzügyi támogatás segíteni fog abban, hogy Ukrajna kezelje az ország rendkívüli humanitárius és védelmi szükségleteivel kapcsolatban fellépett súlyos finanszírozási hiányt - közölte az Európai Bizottság.

Gazdaság

Bankszövetség: ideje kivezetni a kamatstopot

A változó kamatozású lakossági jelzáloghitelekre korábban kamatbefagyasztást rendelt el a kormány, a Magyar Bankszövetség szerint azonban a reális gazdasági növekedés és a versenyképesség érdekében kívánatos a piaci viszonyok visszaállítása - közölte a szervezet.

Megugrottak a SZÉP-kártyás költések – rekordot várnak a kibocsátók

Áprilisban megugrott a SZÉP-kártya költések értéke, az idén rekordot várnak a kártyakibocsátók, amihez a juttatások élelmiszerüzletekben történő felhasználásának július elsejéig történt meghosszabbítása is hozzájárul - közölték a kártyakibocsátók.

OTP: napról napra kevesebbet érnek a forintban lévő megtakarítások

Az OTP bank ügyfeleinél jelentős összegek halmozódtak fel az év elején, a befektetési volumen mégis 10 százalékkal elmaradt a bank várakozásától. A legnépszerűbb megtakarítási forma a deviza volt, megelőzve a forint takarékszámlát és az értékpapírokat.

MNB: folytatódik a monetáris szigor, határozott kamatemelések jönnek

Fokozatos, változatlanul határozott alapkamat-emelési szakasz következik, a reálkamatok további emelése mellett - mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke egy konferencián.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom