Hirdetés
Kezdőlap Egészség-ügy Oltási nacionalizmus vs. jótékony COVAX-program? A harmadik világ is vakcinához jutott
No menu items!

Oltási nacionalizmus vs. jótékony COVAX-program? A harmadik világ is vakcinához jutott

Covax-program – Elefántcsontpart. Konan Aphouet nővér előkészíti a COVID-19 vakcina fecskendőjét a Treichville oltási központban. Kép/Forrás/UNICEF /

Elindult az ENSZ humanitárius oltási programja, a COVAX. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ’oltási nacionalizmussal’ vádolja a nyugatot. Amíg a fejlődő országok nem győzik le a járványt, nem áll talpra az iparosodott államok gazdasága – mondják a Világkereskedelmi Szervezetnél is (WTO).

Az első szállítmány megérkezett Ghánába. A 30 milliós nyugat-afrikai ország az első a legszegényebb kontinensen, amely a COVAX keretében kap korona-vakcinát. Az ENSZ által szervezett és finanszírozott akció jóvoltából a tervek szerint 92 fejlődő ország idén 2 milliárd dózis COVID elleni védőoltáshoz jut.

Oltási nacionalizmus?

A COVAX ellenére a harmadik világ ’oltási nacionalizmussal’ vádolják a nyugatot: a fejlett államok annyi vakcinát rendeltek, hogy másoknak nem jut! A nyugatnak fontosabb, hogy újrainduljon a korlátozások miatt takaréklángon működő gazdasága, mint a fejlődő országok több milliárd lakójának élete – mondják.

A  nyugat-afrikai nemzetek február végén egyenként több mint félmillió adag AstraZeneca / Oxford vakcinát kaptak – tette közé az ENSZ hivatalos portálja.

A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) elnöke, Ngozi Okonjo-Iweala is kritikával illette a nyugatot, amiért a gigamegrendeléseikkel felverik a vakcinák árát. „Életbevágó a gyógyszerekre és egészségügyi berendezésekre vonatkozó kereskedelmi korlátozások feloldása” – nyilatkozta Okonjo-Iweala a Reutersnek.

Németország a múlt héten tett ígéretet, hogy 1,5 milliárd euróval támogatja a COVAX-programot és a többi G7 ország is számottevő anyagi segítségről biztosította az ENSZ-et. „Nem ér semmit a pénz, ha nem lehet oltóanyagot venni, mert a gazdag országok mindent felvásárolnak” – reagált a Világegészségügyi Szervezet (WHO) főtitkára, Tedros Adhanom Ghebreyesus.

Az elefántcsontparti Abidjanban egy férfi COVID-19 oltást kap a COVAX afrikai bevezetésének részeként. Kép/Forrás/UNICEF

Gazdaság és morál

A civil szervezetek elsősorban a nyugati országok moralitására apellálnak. A WTO és a Világgazdasági Fórum, amely a davosi konferencia szervezőjeként közismert, ökonómiai érvekkel próbálja a meggyőzni őket.

Tharman Shanmugaratna: a harmadik világ nélkül elmarad az újranyitás

A dúsgazdag városállam, Szingapúr gazdasági minisztere Tharman Shanmugaratnam is azon a véleményen volt a Világgazdasági Fórum által szervezett februári online konferencián, hogy a tehetős országok gazdasági fellendülése nagyban attól függ, milyen gyorsan birkóznak meg a feltörekvő államok a pandémiával. Álláspontja igazolásaként elmondta, hogy utóbbiak adják a világ-GDP több, mint harmadát és nekik köszönhető a globális növekedésének jelenetős hányada.

A világgazdaságot 1919 óta elemző Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) januári elemzése hasonló következtetésre jutott: ameddig a fejlődő országokhoz nem jut a védőoltásból és nem tudnak kilábalni a járványból, nem nőhet a gazdaságuk, ami a fejlett országok GDP bővülését is akadályozni fogja. Az ICC számítása szerint az iparosodott országok 2022-ben 4.300 milliárd dollárnyi gazdasági teljesítménytől esnek el, ha a világ szegényebb kétharmada nem lesznek úrrá a koronavírus-válságon.

Elsősorban az export bővülése fog elmaradni. „Amig az elmaradottabb országok a járvánnyal küzdenek, nem lesz, aki a fejlett országok termékeit vásárolja és a nagyrészt a fejlődő országokba telepített gyártás sem fog ismét gördülékenyen működni– mondta a tanulmány bemutatásakor az ICC elnöke, Harold McGraw. „Ez 5 százalékos GDP kiesés okozhat a nyugati országokban” – tette hozzá a párizsi székhelyű szervezet vezetője.

Az új átfogó gazdasági modellezés azt mutatja, hogy a fejlett gazdaságok dollármilliárdokat veszíthetnek az oltó nacionalizmus révén – többet, mint azt korábban gondolták, fogalmaz a nemzetközi kereskedelmi kamara tanulmánya.

Németek a középpontban

Harold McGraw: minden euró, amit Berlin az oltási programok támogatására ad ki, 20 euróval növeli a német GDP-t

Az exportorientált Németország, Európa legnagyobb gazdasága különösen megsínylené, ha a fejlődő országokban nem térne vissza a krízis előtti szintre a nyugati import iránti kereslet. Az ICC számítása szerint minden euró, amit Berlin az oltási programok támogatására ad ki, 20 euróval növeli a német GDP-t. A tanulmány ismertetésekor Németországra külön kitérő McGraw elmondta, hogy amíg a fejlődő országokban tart a pandémia, az ottani üzemek termelésének akadozása sem ér véget. „Ez legalább akkora probléma Németországnak, mint az exportbevétel további kiesése.”

„A humanitárius oltási programok támogatása jóval kevesebb pénzébe kerülne a fejlett országoknak, mint a gazdasági- és a mindennapi élet elhúzódó korlátozása a fejlődő államokban” – hangzott McGraw összegzése.

Logisztikai rémálom

A WHO szerint félő, hogy a COVAX bőkezű támogatása esetén is elhúzódó járványra és korlátozásokra kell számítani a fejlődő országokban. Az ICC elemzése is kitér a problémára: a szegényebb országok földrajzi elhelyezkedése, éghajlati viszonyai és elmaradott infrastruktúrája komoly logisztikai kihívás. Az ICC elemzői elengedhetetlennek tartják privát logisztikai cégek bevonását a program végrehajtásába.

„Legalább ekkora probléma, hogy az oltóanyagok gyártása akadozik” – mondta McGraw a logisztikai nehézségekkel összefüggésben. Példaként az AstraZeneca Wales-i üzemében január végén pusztító tüzet említette, amit a brit-svéd gyógyszergyártó szabotázsnak minősített. „Még, ha a gyógyszercégek valóban le is tudnák nyártani év végéig az ígért milliárdos mennyiséget, kérdéses, hogy képesek lesznek-e a szérumokat kiszállítani” – folytatta McGraw. Majd egy eddig kevés figyelmet kapott további nehézségre is felhívja a figyelmet: ha újabb gyógyszercégek kezdenek védőoltást gyártani, alapanyaghiány fog kialakulni.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Új elnöke van a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének

Lakatos Pétert, a Videoton társvezérigazgatóját és egyik tulajdonosát választotta elnökének a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ-BusinessHungary) közgyűlése négy évre.

Európai jó példák alapján fejlődik a magyar élelmiszeripar

Modernizációval, digitális fejlesztésekkel behozható a lemaradásunk, az élelmiszer-előállítás során magas feldolgozottsági szintre kell törekedni, a vertikális integráció előnyei pedig a termelésbiztonságot erősíthetik.

Nagyot csökken a THM-plafon: olcsóbbak lesznek a legdrágább hitelek 

A jelenlegi és a júliustól érvényes maximum közötti különbséget figyelembe véve egymillió forintos, 60 hónapra felvett személyi kölcsön esetén több mint 160 ezer forint a különbség a teljes visszafizetendő összegben.

Egyszerűbb az online ügyintézés az MVM ügyfeleinek

A korábbi ELMŰ-ÉMÁSZ-ügyfeleket kiszolgáló, kizárólag áramügyintézésre alkalmas online felület és az MVM Next EnergiApp hamarosan megszűnik.

Hírek

Multifunkcionális ipari csarnok bokréta avatót tartott Szentgotthárdon a XANGA csoport

A XANGA csoport üzleti modellje huszonöt éve változatlan: kulcsrakész gyártó, logisztikai és szolgáltató infrastruktúrát fejleszt, amelyekben a bérlőként beköltöző magas hozzáadott értéket előállító vállalatok saját technológiájuk és eszközeik telepítését követően kezdhetik meg működésüket.

Forinterősödés reggel

Erősödött a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben szerda reggel kedd kora estéhez képest a nemzetközi bankközi devizapiacon.

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Gazdaság

Heti várható: Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatokat közöl a KSH

Kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülést tart.

Nagy Márton: május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresőket segítő támogatások

Május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresők és inaktívak elhelyezkedését célzó támogatások, az uniós társfinanszírozással megvalósuló program teljes kerete több mint 150 milliárd forint

A többség családon belül dönt a pénzügyeiről

meghaladja az 50 százalékot azok aránya, akik családtagoktól kérnek tanácsot pénzügyi döntésekben, de a baráti, ismeretségi körben tájékozódók aránya is megközelíti a 30 százalékot.

Már él az automatikus napi átutalási limit az OTP-nél

Sok OTP-ügyfél most, az internet- vagy mobilbanki belépésénél szembesül azzal az üzenettel, hogy május 8-tól a pénzintézet biztonsági okokból automatikus napi limitösszeget vezetett be...