Hirdetés
Kezdőlap Egészség-ügy Oltási nacionalizmus vs. jótékony COVAX-program? A harmadik világ is vakcinához jutott
No menu items!

Oltási nacionalizmus vs. jótékony COVAX-program? A harmadik világ is vakcinához jutott

Covax-program – Elefántcsontpart. Konan Aphouet nővér előkészíti a COVID-19 vakcina fecskendőjét a Treichville oltási központban. Kép/Forrás/UNICEF /

Elindult az ENSZ humanitárius oltási programja, a COVAX. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ’oltási nacionalizmussal’ vádolja a nyugatot. Amíg a fejlődő országok nem győzik le a járványt, nem áll talpra az iparosodott államok gazdasága – mondják a Világkereskedelmi Szervezetnél is (WTO).

Az első szállítmány megérkezett Ghánába. A 30 milliós nyugat-afrikai ország az első a legszegényebb kontinensen, amely a COVAX keretében kap korona-vakcinát. Az ENSZ által szervezett és finanszírozott akció jóvoltából a tervek szerint 92 fejlődő ország idén 2 milliárd dózis COVID elleni védőoltáshoz jut.

Oltási nacionalizmus?

A COVAX ellenére a harmadik világ ’oltási nacionalizmussal’ vádolják a nyugatot: a fejlett államok annyi vakcinát rendeltek, hogy másoknak nem jut! A nyugatnak fontosabb, hogy újrainduljon a korlátozások miatt takaréklángon működő gazdasága, mint a fejlődő országok több milliárd lakójának élete – mondják.

A  nyugat-afrikai nemzetek február végén egyenként több mint félmillió adag AstraZeneca / Oxford vakcinát kaptak – tette közé az ENSZ hivatalos portálja.

A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) elnöke, Ngozi Okonjo-Iweala is kritikával illette a nyugatot, amiért a gigamegrendeléseikkel felverik a vakcinák árát. „Életbevágó a gyógyszerekre és egészségügyi berendezésekre vonatkozó kereskedelmi korlátozások feloldása” – nyilatkozta Okonjo-Iweala a Reutersnek.

Németország a múlt héten tett ígéretet, hogy 1,5 milliárd euróval támogatja a COVAX-programot és a többi G7 ország is számottevő anyagi segítségről biztosította az ENSZ-et. „Nem ér semmit a pénz, ha nem lehet oltóanyagot venni, mert a gazdag országok mindent felvásárolnak” – reagált a Világegészségügyi Szervezet (WHO) főtitkára, Tedros Adhanom Ghebreyesus.

Az elefántcsontparti Abidjanban egy férfi COVID-19 oltást kap a COVAX afrikai bevezetésének részeként. Kép/Forrás/UNICEF

Gazdaság és morál

A civil szervezetek elsősorban a nyugati országok moralitására apellálnak. A WTO és a Világgazdasági Fórum, amely a davosi konferencia szervezőjeként közismert, ökonómiai érvekkel próbálja a meggyőzni őket.

Tharman Shanmugaratna: a harmadik világ nélkül elmarad az újranyitás

A dúsgazdag városállam, Szingapúr gazdasági minisztere Tharman Shanmugaratnam is azon a véleményen volt a Világgazdasági Fórum által szervezett februári online konferencián, hogy a tehetős országok gazdasági fellendülése nagyban attól függ, milyen gyorsan birkóznak meg a feltörekvő államok a pandémiával. Álláspontja igazolásaként elmondta, hogy utóbbiak adják a világ-GDP több, mint harmadát és nekik köszönhető a globális növekedésének jelenetős hányada.

A világgazdaságot 1919 óta elemző Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) januári elemzése hasonló következtetésre jutott: ameddig a fejlődő országokhoz nem jut a védőoltásból és nem tudnak kilábalni a járványból, nem nőhet a gazdaságuk, ami a fejlett országok GDP bővülését is akadályozni fogja. Az ICC számítása szerint az iparosodott országok 2022-ben 4.300 milliárd dollárnyi gazdasági teljesítménytől esnek el, ha a világ szegényebb kétharmada nem lesznek úrrá a koronavírus-válságon.

Elsősorban az export bővülése fog elmaradni. „Amig az elmaradottabb országok a járvánnyal küzdenek, nem lesz, aki a fejlett országok termékeit vásárolja és a nagyrészt a fejlődő országokba telepített gyártás sem fog ismét gördülékenyen működni– mondta a tanulmány bemutatásakor az ICC elnöke, Harold McGraw. „Ez 5 százalékos GDP kiesés okozhat a nyugati országokban” – tette hozzá a párizsi székhelyű szervezet vezetője.

Az új átfogó gazdasági modellezés azt mutatja, hogy a fejlett gazdaságok dollármilliárdokat veszíthetnek az oltó nacionalizmus révén – többet, mint azt korábban gondolták, fogalmaz a nemzetközi kereskedelmi kamara tanulmánya.

Németek a középpontban

Harold McGraw: minden euró, amit Berlin az oltási programok támogatására ad ki, 20 euróval növeli a német GDP-t

Az exportorientált Németország, Európa legnagyobb gazdasága különösen megsínylené, ha a fejlődő országokban nem térne vissza a krízis előtti szintre a nyugati import iránti kereslet. Az ICC számítása szerint minden euró, amit Berlin az oltási programok támogatására ad ki, 20 euróval növeli a német GDP-t. A tanulmány ismertetésekor Németországra külön kitérő McGraw elmondta, hogy amíg a fejlődő országokban tart a pandémia, az ottani üzemek termelésének akadozása sem ér véget. „Ez legalább akkora probléma Németországnak, mint az exportbevétel további kiesése.”

„A humanitárius oltási programok támogatása jóval kevesebb pénzébe kerülne a fejlett országoknak, mint a gazdasági- és a mindennapi élet elhúzódó korlátozása a fejlődő államokban” – hangzott McGraw összegzése.

Logisztikai rémálom

A WHO szerint félő, hogy a COVAX bőkezű támogatása esetén is elhúzódó járványra és korlátozásokra kell számítani a fejlődő országokban. Az ICC elemzése is kitér a problémára: a szegényebb országok földrajzi elhelyezkedése, éghajlati viszonyai és elmaradott infrastruktúrája komoly logisztikai kihívás. Az ICC elemzői elengedhetetlennek tartják privát logisztikai cégek bevonását a program végrehajtásába.

„Legalább ekkora probléma, hogy az oltóanyagok gyártása akadozik” – mondta McGraw a logisztikai nehézségekkel összefüggésben. Példaként az AstraZeneca Wales-i üzemében január végén pusztító tüzet említette, amit a brit-svéd gyógyszergyártó szabotázsnak minősített. „Még, ha a gyógyszercégek valóban le is tudnák nyártani év végéig az ígért milliárdos mennyiséget, kérdéses, hogy képesek lesznek-e a szérumokat kiszállítani” – folytatta McGraw. Majd egy eddig kevés figyelmet kapott további nehézségre is felhívja a figyelmet: ha újabb gyógyszercégek kezdenek védőoltást gyártani, alapanyaghiány fog kialakulni.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Lakáspiac. Újra 3000 milliárd felett lehet az éves forgalom

Az idén túllépheti a 150 ezret az ingatlanpiaci adásvételek száma, így újra 3000 milliárd forint felett zárhat a lakáspiac forgalma, szemben a tavalyi 134 ezer tranzakcióval mintegy 2690 milliárd forint értékben - közölte a Duna House.

Német miniszter: vészhelyzet van, túlterhelődhet az egészségügy

Vészhelyzet alakult ki Németországban a koronavírus-járvány negyedik hulláma miatt, amelyet sürgősen meg kell állítani, különben túlterhelődik az egészségügyi ellátórendszer - mondta az ügyvezető szövetségi kormány egészségügyi minisztere.

KSH: a feldolgozóipar és a vállalkozások húzták a beruházásokat

A harmadik negyedévben folytatódott a beruházások bővülése, 12,4 százalékkal nőtt a volumen a koronavírus-járvány által súlyosan érintett egy évvel korábbihoz képest. A vállalkozások körében 21,8 százalékkal nőttek a beruházások, ugyanakkor az azok 13 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések lényegesen, 11,7 százalékkal visszaestek - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Fordulat előtt az angol labdarúgás – jön az átigazolási adó?

A Premier League klubjainak adót kellene fizetniük minden átigazolás után, ezzel is támogatva az angol futballpiramist - áll többek között egy brit kormányzati jelentésben, amely 47 ajánlást tesz az angol labdarúgás jövőjének biztosítása érdekében.

Hírek

Új bankjegyet vezetnek be Romániában

Új címletű, 20 lejes bankjegyek kerülnek forgalomba Romániában december 1-jén. A pénzen először lesz látható egy nő arcmása - közölte a Román Nemzeti Bank.

Európai Bizottság: kilenc hónapig legyen érvényes a Covid-igazolvány

Az Európai Bizottság - tekintettel a koronavírus-járvány kiújulására - javaslatokat tett az unión belüli biztonságos és szabad mozgásra vonatkozó szabályok összehangolására. Ennek jegyében a többi között január 10-től kezdődően 9 hónapban határozná meg a teljes védettséget igazoló tanúsítványok érvényességét.

Szálló por. Négy településen veszélyes a levegő

Többfelé ismét magas a légszennyezettség a szálló por miatt - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

Decembertől csak védettségi igazolvánnyal mehetnek be a szülők az iskolákba

Az innovációs és technológiai miniszter egyedi határozata értelmében december 1-jétől csak védettségi igazolvánnyal lehet belépni a szakképzési intézményekbe. E főszabály alól természetesen mentesülnek az iskolákban, technikumokban foglalkoztatottak, oktatók és tanulók - jelentette be Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára.

Kötelező biztosítás – Negyvenezer autós még válthat

Egy hete maradt az év végi fordulós kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező autósoknak arra, hogy eldöntsék, elfogadják-e jelenlegi biztosítójuk ajánlatát a következő éves időszakra, vagy inkább szerződést váltanak - hívta fel a figyelmet a Netrisk.hu.

Madárinfluenza – immár öt megyében

Madárinfluenza jelenlétét igazolta a Nébih laboratóriuma egy Hajdú-Bihar és egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei baromfiállományban is. Ezzel ötre nőtt azon megyék száma, ahol kimutatták a vírus H5N1 altípusát.

Drágább lesz idén a karácsonyfa

Idén várhatóan 10-20 százalékkal emelkedik a karácsonyfa ára, elsősorban a szállítási- és a munkabérköltségek növekedése miatt - közölte a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete.

Tovább esett a forint – itt az újabb mélypont

A forint árfolyama történelmi mélypontot ért el kedden az euróval és a svájci frankkal szemben, a dollár ellenében pedig az idei leggyengébb szintre csökkent a jegyzése.

Gazdaság

Újabb betéti tender az alapkamat fölött – minden ajánlat elfogadva

Újabb 40 bázisponttal magasabb kamattal, 2,90 százalékon hirdette meg egyhetes betéti tenderét a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank az összes benyújtott ajánlatot elfogadta.

MNB: 41,3 milliós bírság a Sberbanknak

A hitelezési kockázatok kezelésére vonatkozó, a vállalatirányítási és egyéb hiányosságok miatt a Magyar Nemzeti Bank 41,3 millió forint bírságot szabott ki a Sberbankra. A hibák nem érintik a bank megbízható működését.

Moratórium után. Fizetéskönnyítő megoldásokat vár el az MNB a bankoktól

A jegybank elvárja a pénzügyi intézményektől, hogy a törlesztési moratóriumból kikerült vagy abban részt nem vevő ügyfelek esetleges fizetési nehézségeinek kezelésére dolgozzanak ki fizetéskönnyítő megoldásokat - áll a Magyar Nemzeti Bank legújabb vezetői körlevelében.

Tovább esett a forint – itt az újabb mélypont

A forint árfolyama történelmi mélypontot ért el kedden az euróval és a svájci frankkal szemben, a dollár ellenében pedig az idei leggyengébb szintre csökkent a jegyzése.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom