Hirdetés
Kezdőlap Egészség-ügy Oltási nacionalizmus vs. jótékony COVAX-program? A harmadik világ is vakcinához jutott
No menu items!

Oltási nacionalizmus vs. jótékony COVAX-program? A harmadik világ is vakcinához jutott

Covax-program – Elefántcsontpart. Konan Aphouet nővér előkészíti a COVID-19 vakcina fecskendőjét a Treichville oltási központban. Kép/Forrás/UNICEF /

Elindult az ENSZ humanitárius oltási programja, a COVAX. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ’oltási nacionalizmussal’ vádolja a nyugatot. Amíg a fejlődő országok nem győzik le a járványt, nem áll talpra az iparosodott államok gazdasága – mondják a Világkereskedelmi Szervezetnél is (WTO).

Az első szállítmány megérkezett Ghánába. A 30 milliós nyugat-afrikai ország az első a legszegényebb kontinensen, amely a COVAX keretében kap korona-vakcinát. Az ENSZ által szervezett és finanszírozott akció jóvoltából a tervek szerint 92 fejlődő ország idén 2 milliárd dózis COVID elleni védőoltáshoz jut.

Oltási nacionalizmus?

A COVAX ellenére a harmadik világ ’oltási nacionalizmussal’ vádolják a nyugatot: a fejlett államok annyi vakcinát rendeltek, hogy másoknak nem jut! A nyugatnak fontosabb, hogy újrainduljon a korlátozások miatt takaréklángon működő gazdasága, mint a fejlődő országok több milliárd lakójának élete – mondják.

A  nyugat-afrikai nemzetek február végén egyenként több mint félmillió adag AstraZeneca / Oxford vakcinát kaptak – tette közé az ENSZ hivatalos portálja.

A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) elnöke, Ngozi Okonjo-Iweala is kritikával illette a nyugatot, amiért a gigamegrendeléseikkel felverik a vakcinák árát. „Életbevágó a gyógyszerekre és egészségügyi berendezésekre vonatkozó kereskedelmi korlátozások feloldása” – nyilatkozta Okonjo-Iweala a Reutersnek.

Németország a múlt héten tett ígéretet, hogy 1,5 milliárd euróval támogatja a COVAX-programot és a többi G7 ország is számottevő anyagi segítségről biztosította az ENSZ-et. „Nem ér semmit a pénz, ha nem lehet oltóanyagot venni, mert a gazdag országok mindent felvásárolnak” – reagált a Világegészségügyi Szervezet (WHO) főtitkára, Tedros Adhanom Ghebreyesus.

Az elefántcsontparti Abidjanban egy férfi COVID-19 oltást kap a COVAX afrikai bevezetésének részeként. Kép/Forrás/UNICEF

Gazdaság és morál

A civil szervezetek elsősorban a nyugati országok moralitására apellálnak. A WTO és a Világgazdasági Fórum, amely a davosi konferencia szervezőjeként közismert, ökonómiai érvekkel próbálja a meggyőzni őket.

Tharman Shanmugaratna: a harmadik világ nélkül elmarad az újranyitás

A dúsgazdag városállam, Szingapúr gazdasági minisztere Tharman Shanmugaratnam is azon a véleményen volt a Világgazdasági Fórum által szervezett februári online konferencián, hogy a tehetős országok gazdasági fellendülése nagyban attól függ, milyen gyorsan birkóznak meg a feltörekvő államok a pandémiával. Álláspontja igazolásaként elmondta, hogy utóbbiak adják a világ-GDP több, mint harmadát és nekik köszönhető a globális növekedésének jelenetős hányada.

A világgazdaságot 1919 óta elemző Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) januári elemzése hasonló következtetésre jutott: ameddig a fejlődő országokhoz nem jut a védőoltásból és nem tudnak kilábalni a járványból, nem nőhet a gazdaságuk, ami a fejlett országok GDP bővülését is akadályozni fogja. Az ICC számítása szerint az iparosodott országok 2022-ben 4.300 milliárd dollárnyi gazdasági teljesítménytől esnek el, ha a világ szegényebb kétharmada nem lesznek úrrá a koronavírus-válságon.

Elsősorban az export bővülése fog elmaradni. „Amig az elmaradottabb országok a járvánnyal küzdenek, nem lesz, aki a fejlett országok termékeit vásárolja és a nagyrészt a fejlődő országokba telepített gyártás sem fog ismét gördülékenyen működni– mondta a tanulmány bemutatásakor az ICC elnöke, Harold McGraw. „Ez 5 százalékos GDP kiesés okozhat a nyugati országokban” – tette hozzá a párizsi székhelyű szervezet vezetője.

Az új átfogó gazdasági modellezés azt mutatja, hogy a fejlett gazdaságok dollármilliárdokat veszíthetnek az oltó nacionalizmus révén – többet, mint azt korábban gondolták, fogalmaz a nemzetközi kereskedelmi kamara tanulmánya.

Németek a középpontban

Harold McGraw: minden euró, amit Berlin az oltási programok támogatására ad ki, 20 euróval növeli a német GDP-t

Az exportorientált Németország, Európa legnagyobb gazdasága különösen megsínylené, ha a fejlődő országokban nem térne vissza a krízis előtti szintre a nyugati import iránti kereslet. Az ICC számítása szerint minden euró, amit Berlin az oltási programok támogatására ad ki, 20 euróval növeli a német GDP-t. A tanulmány ismertetésekor Németországra külön kitérő McGraw elmondta, hogy amíg a fejlődő országokban tart a pandémia, az ottani üzemek termelésének akadozása sem ér véget. „Ez legalább akkora probléma Németországnak, mint az exportbevétel további kiesése.”

„A humanitárius oltási programok támogatása jóval kevesebb pénzébe kerülne a fejlett országoknak, mint a gazdasági- és a mindennapi élet elhúzódó korlátozása a fejlődő államokban” – hangzott McGraw összegzése.

Logisztikai rémálom

A WHO szerint félő, hogy a COVAX bőkezű támogatása esetén is elhúzódó járványra és korlátozásokra kell számítani a fejlődő országokban. Az ICC elemzése is kitér a problémára: a szegényebb országok földrajzi elhelyezkedése, éghajlati viszonyai és elmaradott infrastruktúrája komoly logisztikai kihívás. Az ICC elemzői elengedhetetlennek tartják privát logisztikai cégek bevonását a program végrehajtásába.

„Legalább ekkora probléma, hogy az oltóanyagok gyártása akadozik” – mondta McGraw a logisztikai nehézségekkel összefüggésben. Példaként az AstraZeneca Wales-i üzemében január végén pusztító tüzet említette, amit a brit-svéd gyógyszergyártó szabotázsnak minősített. „Még, ha a gyógyszercégek valóban le is tudnák nyártani év végéig az ígért milliárdos mennyiséget, kérdéses, hogy képesek lesznek-e a szérumokat kiszállítani” – folytatta McGraw. Majd egy eddig kevés figyelmet kapott további nehézségre is felhívja a figyelmet: ha újabb gyógyszercégek kezdenek védőoltást gyártani, alapanyaghiány fog kialakulni.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Uniós biztos: előfordulhat áramkimaradás az EU-ban télen

Előfordulhat áramkimaradás az Európai Unióban télen az energiaválság és Oroszország Ukrajna elleni háborújának következtében - mondta az Európai Bizottság humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős tagja egy német lapinterjúban.

A Toyota Kazahsztánba vinné oroszországi gyártását

Kazah járműgyártó cégek autó-összeszerelő üzem megnyitásáról tárgyalnak a Toyotával - jelentette be Kairbek Uskenbajev kazah ipari és infrastruktúrafejlesztési miniszter.

Sztrájk kezdődött az FKF-nél, leállhat a hulladékszállítás

A BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. keretein belül önállóan működő FKF Hulladékgazdálkodási Divízióban kedd reggel előzetes bejelentés nélküli munkabeszüntetés kezdődött - közölte az FKF sajtószervezete.

Az EU elfogadta a megfelelő minimálbérekről szóló uniós jogszabályt

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a megfelelő minimálbérekről szóló jogszabályt az európai munkavállalók tisztességes munka- és életkörülmények biztosítására. Az irányelv nem ír elő konkrét minimálbérszintet, amelyet a tagállamoknak el kell érniük - közölte az uniós tanács.

Hírek

Sztrájk kezdődött az FKF-nél, leállhat a hulladékszállítás

A BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. keretein belül önállóan működő FKF Hulladékgazdálkodási Divízióban kedd reggel előzetes bejelentés nélküli munkabeszüntetés kezdődött - közölte az FKF sajtószervezete.

Döntött a parlament: jön az Integritás Hatóság a korrupció elleni küzdelem jegyében

Autonóm államigazgatási szervként létrejön az Integritás Hatóság az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy más jogsértés kivizsgálása érdekében.

Putyin a világvége fegyverét is bevetheti Ukrajnában

Vlagyimir Putyin nukleáris katonai vonatot rendelt Ukrajnába. Szakértők szerint az orosz elnök arra készül, hogy egy nukleáris kísérlettel demonstrálja, kész tömegpusztító fegyvereket használni Ukrajna határainál.

Az MNB szerdán kezdi a likviditás szűkítését

A változó kamatozású likviditáslekötő betéti eszköz első tenderét szerdán, míg a rendszeresen meghirdetendő diszkontkötvény első aukcióját csütörtökön tartja a Magyar Nemzeti Bank - jelentette be a jegybank a honlapján.

Negyedével nőtt a katonák fizetése

A kormány döntése alapján 2022 szeptemberétől mintegy egynegyedével nőtt a katonák illetménye, amelyet október első napjaiban kapott kézhez a Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses és tényleges szolgálatát teljesítő tartalékos állománya - mondta a honvédelmi miniszter. Hozzátette: az illetményemelés állománykategóriánként eltérő, átlagosan 26 százalékos.

Halasztva fizet az MVM a Gazpromnak a téli időszakra

A téli időszakra halasztott fizetésben állapodott meg a Gazprommal az MVM csoport, amely tárolókapacitása átalakításáról és energetikai fejlesztésekről is döntött: egyebek mellett növelnék a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) zsanai tárolójának kapacitását, a hajdúszoboszlói tárolóban 800 millió köbméter párnagázt termelnek le és vizsgálják a szén-dioxid tárolásának lehetőségeit - közölte az energetikai vállalatcsoport.

Újabb mélypontra gyengült a forint, emelkedik az olajár és csökken a gázár

Hétfőn gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, az euróhoz képest történelmi mélypontra került, miközben jelentősen emelkedett a kőolaj jegyzése, míg az európai gázár csökkent.

Rossz hír a piaci áron tankolóknak: szerdán nagyot drágulnak az üzemanyagok

Szerdától jelentősen emelkedik a benzin és a gázolaj beszerzési ára is. A 95-ös benzinért bruttó 25 forinttal kérnek majd többet, a gázolaj ára pedig bruttó 18 forinttal emelkedik. 

Gazdaság

Az MNB szerdán kezdi a likviditás szűkítését

A változó kamatozású likviditáslekötő betéti eszköz első tenderét szerdán, míg a rendszeresen meghirdetendő diszkontkötvény első aukcióját csütörtökön tartja a Magyar Nemzeti Bank - jelentette be a jegybank a honlapján.

Kriptovalutával segítenének Oroszországnak

Oroszbarát csoportok kriptovalutában gyűjtenek pénzt, hogy az amerikai szankciókat kikerülve támogassák Oroszország háborúját Ukrajnában - derült ki egy friss kutatásból.

425 forint is lehet egy euró? Ismét a dollár a vezető menedékvaluta

Miközben ismét a dollár lett a vezető menedékvaluta, új negatív csúcsra jutott forint. Mellette a fonttól kezdve az északi országok valutáin át a régiós fizetőeszközökig nagyon erős árfolyamkilengések jellemezték és jellemzik a devizapiacot – fejttette ki Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

Összezárult az egyhetes betéti kamat és az alapkamat

Amint az a keddi kamatdöntés után várható volt, az alapkamattal megegyező 13,0 százalékos kamatlábbal hirdette meg egyhetes betétjét csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom