Az erős középosztály lesz a kulcskérdés a következő 15-20 évben, valamint felértékelődik a stabilitás és a biztonság, fontos lesz a konnektivitás alapú külpolitika és a hatékony államszervezés – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Magyar Nemzeti Bank Lámfalussy Konferenciáján.
Az első fontos tapasztalat a stabilitás és a biztonság. A biztonság felértékelődik az előttünk álló időszakban, aki nem tudja magát megvédeni, az nem partner, az nem is szövetséges, legjobb esetben is csak alárendelt lehet – hangsúlyozta a kormányfő. Kijelentette: ezért minden nemzet számára a saját önvédelmi képességének megőrzése kulcskérdés lesz.
Hozzátette: ennek középpontjában nem is az orosz-ukrán háború, hanem a migráció és annak “matematikailag előre jelezhető következményei” állnak.
Második tapasztalatként arról beszélt, hogy az előttünk álló időszak az államszervezési modellek közötti versenyről is szól majd, miután a neoliberális államszervezési modellek éppen most buknak meg. Ez Amerikában már megtörtént és Európában is megtörténik, az a kérdés, hogy milyen más modellek jönnek majd különböző nemzeti kultúrákból, nemzeti sajátosságokból.
Harmadik tapasztalatként beszélt a konnektivitás alapú külpolitikáról, hangsúlyozva, hogy amelyik ország nem hajlandó összekapcsolódni a többi jelentős szereplővel, nem lehet sikeres, aki viszont össze tud kapcsolódni mindenkivel, annak megnő a súlya és a szerepe.
Megjegyezte: Magyarországot a kormány liberális ellenfelei egy elszigetelt országnak szokták ábrázolni. Ehhez képest – folytatta – ma egész Európában Magyarország ápolja a legjobb kapcsolatot az új amerikai republikánus adminisztrációval, Kínával és Oroszországgal.
“Nem Magyarország van elszigetelve, hanem az Európai Unió”, amely összeveszett az új amerikai adminisztrációval, elszigetelte magát Kínától, mert vámháborút indított, és elszigetelte magát Oroszországtól, akivel háborúban áll – jelentette ki
“Ki van itt elszigetelve?(…) A mi érzésünk az, hogy mi a történelem főutcáján járunk, miközben az Európai Unió valahol a sáros mellékutcákban kódorog és botorkál”– fogalmazott.
Negyedik tapasztalatként a kormányfő az erős középosztály szükségességét rögzítette. Azt mondta: Európában a következő évtizedekben nagyon súlyos társadalmi megrázkódtatások várhatók, és ebben az új világban csak azok maradnak talpon, ahol ezek a bajok nem okoznak belpolitikai instabilitást, csak azok az országok lehetnek sikeresek, ahol a középosztályon nyugvó társadalmi rend megingathatatlan és megbillenthetetlen.
Hangsúlyozta: Magyarországon nem engedték, hogy megtörténjen az, ami nyugaton, ahol a liberális államszervezési modell elgyengítette a nyugati középosztályokat. Hozzátette: miközben az európai középosztályok fogyatkoznak, a kelet-ázsiai világban százmilliószámra emelnek be nagy társadalmi rétegeket a középosztályba, amivel nemcsak stabilitást, hanem gazdasági prosperitást is teremtenek maguknak.
Kiemelte: a magyar kormány 2010 óta dolgozik az erős középosztály megteremtésén, mára egymillióval több ember dolgozik, mint 2010-ben. A 20 és 64 év közötti korosztály foglalkoztatási rátája 2010-es 64 százalékról mára 81 százalékra emelkedett, a háztartások pénzügyi vagyona négyszeresére, mintegy 90 ezer milliárd forintra nőtt, ami a 13. legnagyobb az egész Európai Unióban.
Ez nem a családok nemzedékein keresztül történő fölhalmozás, mert azt a kommunizmus lehetetlenné tette, hanem egy középosztálypolitika eredménye.
Azt is kiemelte: tíz magyarból kilenc saját tulajdonú ingatlanban lakik, a mikrovállalkozások tíz év alatt megduplázták a bevételüket, elérve a 20 ezer milliárd forintot.
Kiemelte: a középosztály megerősítése úgy történt meg, hogy közben az amerikai republikánusokkal fenntartott szoros kapcsolat miatt a brüsszeli bürokrácia pénzügyi szankciók alatt akarja tartani Magyarországot, az orosz-ukrán háború miatt pedig három év alatt a magyar gazdaság elvesztett 19,5 milliárd eurót.
Hozzátette: Magyarországon 2010 óta minden évben a munkavállalók 60-70 százalékának nőtt a reáljövedelme, kivéve 2023-ban, amikor a háború miatt reáljövedelem-csökkenés volt.Ezzel kapcsolatban megjegyezte: ezért az orosz-ukrán háború lezárása, az új amerikai adminisztráció békeerőfeszítésének sikere nem ideológiai, még csak nem is geostratégiai, hanem húsbavágó, mindennapos gazdasági érdeke Magyarországnak.
Hozzátette: ezért is reménykednek abban, hogy lesz béke, megtörténik a szuverenista világpolitikai átalakítás, és tető alá tudják hozni az amerikai-magyar nagy gazdasági megállapodást, amivel lendületet fognak adni a magyar gazdaságnak.
Orbán Viktor az egész világra kivetített normatív elképzelésként fogalmazta meg, hogy minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy önmagát tekintse a világ közepének és a legfontosabb viszonyítási pontnak.
A magyarok azt gondolják, mérethatékonyság ide vagy oda, mégiscsak a világ közepe Magyarország – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: mint ahogy elfogadjuk, hogy minden nemzet úgy tekint a saját országára, mint a világ közepére. Ebből az következik minden nemzet – így Magyarország számára is -, hogy arra kérdésre kell keresni a választ, hogyan tudjuk biztosítani a megmaradásunkat, a gyarapodásunkat ebben az új világban.
A kormányfő szerint jó esély van arra, hogy “Magyarország nemcsak a régi, de a most kirajzolódó új, globális gazdaság térképén is megtalálja a saját helyét”.
A miniszterelnök elmondta: jelenlegi formájában az euró az eleve erős és versenyképes gazdaságoknak kedvez, de nem segíti a felzárkózó gazdaságok megerősödését.
Hozzátette, Lámfalussy Sándor, “az euró atyja” tanácsára nem vezette be Magyarország a közös pénzt; ő tanácsolta, hogy “ha nem vagytok felkészülve“, “a csatlakozás meg fog ölni benneteket“.
Orbán Viktor hangsúlyozta: Lámfalussy Sándor igazi közép-európaiként oroszlánrészt vállalt abban, hogy a régió államainak csatlakozása minél gördülékenyebb lehessen az Európai Unióhoz, azt azonban ő sem mondta meg, mennyi időre van szükség ahhoz, hogy a közös fizetőeszköz mellett a közös fiskális politika is létrejöjjön. A politikusok józan belátására alapozni ilyen dolgokat semmiképpen nem szerencsés – jegyezte meg Orbán Viktor.
Hangsúlyozta: Lámfalussy Sándor – aki Magyarország uniós csatlakozása előtt tanácsadóként segítette munkáját – mindenki másnál jobban ismerte saját találmánya, az euró működését, látva annak lehetséges hibáit is, és azt jósolta, az euró bevezetése magával hozza a közös fiskális politika megteremtését is.
Orbán Viktor megemlítette: a közös európai pénz bevezetése óta az Amerikai Egyesült Államok termelékenysége és versenyképessége sokkal nagyobb ütemben javul, mint az eurózónáé; 2000 óta GDP-je mintegy 170, az euróövezeté 140 százalékkal emelkedett.
Élete egyik legnagyobb útravalójaként és tanulságaként idézte fel, hogy amikor egy “szemtelenül provokatív liberális újságíró” keresztény voltáról kérdezte Lámfalussy Sándort, ő azzal felelt, “igyekszem, de nem mindig sikerül“.
Ez arra emlékeztet bennünket, keresztényeket, hogy a kereszténység nem egy elmélet, hanem egy gyakorlat, aminek talán még a pénzügypolitikában is lehet helye – jegyezte meg a kormányfő.
Orbán Viktor felidézte: 2014-ben beszélt először a konferencián, akkori felszólalásában ott találhatóak a ma legfontosabb geopolitikai kihívásaira vonatkozó figyelmeztetések; három évvel később a világ átalakulásának látható jeleiről szólt. Azóta, jegyezte meg, “a világ annyira megváltozott, hogy alig lehet ráismerni“.
Matolcsy Györgyöt, a MNB elnökét méltatva a miniszterelnök kijelentette, “ez még nem a történet vége“, hozzátéve, biztos benne, hogy a közeljövőben lejáró mandátumú jegybankelnök “továbbra is jelentős, meghatározó szereplője marad a magyar gazdaságpolitikai gondolkodásnak“. Köszönetet mondva neki az elmúlt bő tíz évért, Orbán Viktor kijelentette, az örökség, amit Matolcsy György itt hagy, a legnagyobbak – Széll Kálmán, Wekerle Sándor és az első jegybankelnök, Popovics Sándor – közé emeli őt.
Matolcsy György korszakos gazdaságpolitikus és korszakos jegybankelnök, köszönjük szépen a munkáját – fogalmazott a kormányfő.
Orbán Viktor méltatta az előtte felszólaló Jeffrey D. Sachs közgazdász professzort, a Columbia Egyetem Fenntartható Fejlődés Központjának igazgatóját is, felidézve évtizedekre visszanyúló ismeretségüket.
A miniszterelnök a legnevesebb nyugati közgazdásznak nevezte, aki eljött a közép-európai térségbe segíteni a gazdasági átmenetet. Saját magát és a közgazdász professzort úgy aposztrofálta, mint régi katonái a Közép-Európa nyugatosításának és felzárkóztatásának.
Kitért arra is, hogy bár akadt közöttük néhány pengeváltás, abban mindig egyetértettek és azóta is egyetértenek, hogy a magyaroknak mihamarabb és minél mélyebben össze kell kapcsolódniuk az egész világgal.
Az elmúlt 30 évben az álláspontjaik közeledtek. Azok a globalisták, akik egykor a határok összenyitását sürgették, azok ugyanazok az emberek, akik blokkosodást, bezárkózást és háborút szorgalmaztak. Élenjár ebben Soros György – jegyezte meg.
Ellenben a professzor mindig is kitartott amellett, hogy a világ jobb, békésebb hellyé tehető a szabad kereskedelem és a közös érdekek mentén történő együttműködés és összekapcsolódás segítségével. Az elmúlt években – nem függetlenül az amerikai kormányzat karakterétől – ezért a véleményéért kiátkozás járt, de ő kitartott, mindig ugyanazt az álláspontot képviselte, ezért tisztelettel tartozunk neki – összegzett.
“Harminc év alatt eljutottunk a washingtoni disszenzustól a budapesti konszenzusig” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve: a megelőző, liberális washingtoni konszenzus, úgy tűnik, éppen kimúlt. Már az előző években is a végét járta, de Donald Trump győzelme óta már a feltámadásban sem reménykedhet – közölte. (MTI)
