Újabb bútoráruházakat nyit Magyarországon a három népszerű bútorkereskedelmi márkát – XXXLutz, Mömax, Möbelix -, összefogó MMXH Lakberendezési kft. Simonyi András ügyvezető igazgató szerint a cégcsoport, az ország újabb régióiban javítva az ellátást, annak ellenére is a bővülést választja, hogy a bútorkereskedelem forgalma csökken és az októbertől érvényes, kiterjesztett gyártói felelősség is újabb terhet ró a kereskedőkre.
„Annak ellenére, hogy több évtizede az egyik legnehezebb időszakot éli a bútorkereskedelem, a tulajdonosi kör elfogadta azt a következő, öt évre szóló fejlesztési koncepciót, amelynek fókuszában a bővülés, új áruházak nyitása áll Magyarországon. Így hamarosan megkezdjük a békéscsabai és a székesfehérvári beruházásunkat, azt követően pedig a többi terv megvalósítása következik – fejtette ki Simonyi András. Aki elmondta: Békéscsabán és Székesfehérváron Mömax áruházak nyílnak, emellett az osztrák cégcsoport magyarországi leányvállalata Szolnokon és Szombathelyen szeretne munkahelyeket teremtve, a régió ellátását javítva Mömax áruházat nyitni, míg Veszprémben a tervek szerint a Möbelix márka képviseli majd a cégcsoportot.
Miközben a cégcsoporthoz tartozó három márka 25 áruháza 2022-ben 10 százalékos forgalomnövekedést ért el, a tavalyi esztendő utolsó negyedévében már megkezdődött az a folyamatos visszaesés aminek eredője az energiaárrobbanás, az infláció elszabadulása és a forintgyengülés volt, aminek hatására az alapanyagárak is megemelkedtek. Mindennek hatására a lakossági kiadások visszafogása jelentős keresletcsökkenéshez vezetett, aminek eredményeként 2023 első félévében a 2022-es plusz tíz százalékról már mínusz tizenöt-tizenhét százalékos visszaesésbe csúszott vissza a bútorkereskedelem. A társadalom jövedelmi ollójának szétnyílását jól érzékelteti, hogy – a korábbi recessziós időszakokhoz hasonlóan -, a társadalom különböző rétegeinél most is egészen másként mutatkozik meg a kereslet alakulása, ami a cégcsoport különböző márkáinál is érződik.
„Az XXXLutz-nál, ahol jóval szélesebb a választék és több nívósabb, magasabb árkategóriájú termékekkel is megjelenünk, a drágább bútoroknál szinte nem is érződik a keresletcsökkenés. Más a helyzet az alsó és a közép árkategóriában, ahol a Möbelix és a Mömax esetében is kifejezetten komoly a visszaesés. Vagyis amíg a tehetősebb réteg vásárlási szokásai nem változtak, a másik oldalon gyakorlatilag eltűnt az a sokkal szélesebb vásárlóréteg, amely erőteljesen megérzi azt, hogy reálértéken jelentősen csökken a jövedelme. Ez a réteg már nem, vagy csak nagyon minimális mértékben engedheti meg magának azt, hogy bútorra és lakberendezési tárgyakra költse a pénzét. A lakossági vásárlóerő csökkenése a 2022-es negyedik negyedévben már az új lakásépítési engedélyek számának csökkenésében is megmutatkozott. Ez a közel 40 százalékos visszaesés ráadásul a lakberendezési és bútorkereskedelem számára sem jó hír, amely közvetett formában mindig leköveti az építőipar dinamizmusát. Mert ha kevesebb lakást építenek, vagy újítanak fel, nyilvánvalóan kevesebb bútorra lesz szükség, ami például a konyhabútorok esetében már most is érződik, mert az átlagosnál nagyobb a forgalom visszaesése” – elemez Simonyi András.
A cégvezető szerint az egyetlen biztató hír az, hogy a Covid alatt 2021-ben összeomló globális ellátási láncok miatt, majd az ukrajnai háború kirobbanásának hatására keletkező alapanyaghiány alapvetően már a múlté. A gyártók és a kereskedők megtalálták az alternatív beszerzési forrásokat. Faipari termékeket azonban továbbra is csak nagyon korlátozott mértékben lehet beszerezni pl. Ukrajnából, miközben Skandinávia, Lengyelország, Románia és főként Kína szerepe felértékelődött. Olyan korábban jelentős termelők pl. mint Oroszország, vagy Fehéroroszország az Uniós embargó miatt kiestek a beszállítók köréből, viszont a Dél-Balkán szerepe gyártói oldalon is felértékelődött. Az is pozitívum, hogy mivel a logisztikában visszaállt a Covid előtti állapot, ennek hatására jelentősen csökkentek a járvány idején az egekbe szökő tengerfuvarozási árak, ami valamelyest ellensúlyozza a beszerzésnél most igénybe vett alternatív alapanyagforrások drágább árait. A logisztika terén érezhető áresés nagyon jelentős volt és ma már ott tartunk, hogy amíg 2020-21-ben a távol-keleti importnál egy Európába érkező 40 lábas konténer akár 14-15 ezer dollárba kerülhetett, mostanra ez 2-3 ezer dollárra csökkent.
Miközben a cégvezető úgy látja, hogy az év végére keresletnövekedést vár a szakma, a szakember az alapanyag árak, a szolgáltatások árainak folyamatos növekedése mellett kevés okot lát az optimizmusra. Ráadásul az üzemanyag drágulásával a logisztikai költségek is nőttek és a munkaerő is egyre drágábbá válik. Mindezt egybe véve, szerinte az elmúlt másfél évben úgy beszélhetünk 10-13 százalékos bútor áremelkedésről, hogy ennek a folyamatnak sajnos még nincs vége. Már csak azért sem, mert az október 31-étől esedékes új EPR (kiterjesztett gyártói felelősség) rendszer – aminek keretében, az összes értékesített termékhez párosodó csomagolási módot, súlyt és az ehhez kötődő adóösszeget is figyelembe kell venni -, rendkívül komoly, negyedéves szinten várhatóan szintén jelentős plusz adó terhet jelent a cégcsoportnak. A fogyasztók is érzékelték természetesen kereskedők terheinek növekedését, a bútorkereskedelemben annak ellenére is csökkent a forgalom, hogy a bútor árak már hónapokkal ezelőtt túljutottak a saját inflációs csúcsukon és az árak mára már stabilizálódtak.. Ezért a kereskedők legnagyobb dilemmája jelenleg az, hogy a csökkenő kereslet mellett miként és mennyit lehet az alapanyag áremelésből és a működési költségek folyamatos növekedéséből áthárítani a fogyasztókra.
Ennek megfelelően minden kiskereskedelmi szereplő természetesen a működési költségei, folyamatai állandó optimalizálásában gondolkozik.
„Mi az XXXLutznál, a Mömaxnál és a Möbelixnél a költségeket teljes áthárítása, a folyamatos áremelés helyett pl. az energiafogyasztás és a működési költségek csökkentésével igyekszünk megőrizni a profitabilitást. Így az elmúlt 12 hónapban a cégcsoport 40 százalékkal csökkentette a villamosenergia és 30 százalékkal a gázfogyasztást, miközben több helyen – közte a IX. kerületi központi telephelynél, a csepeli, kecskeméti és a soproni áruháznál -, napelem parkokat hoztunk-hozunk létre. Továbbfejlesztettük az okos épületirányítási és épületfelügyeleti rendszereket, mindenhová LED lámpatesteket telepítettünk, miközben 22 óra után már nem világítjuk ki a teljes áruházi kirakatot és a logókat. A további költségeket is csökkentettük azzal, hogy egységesen átálltunk a digitális árkijelzésre. Emellett a fenntarthatóságot tovább erősítve az elektromos autók is megjelentek a cég flottájában. Emellett teljesen feladtuk ez év elején a papír alapú marketing kiadványaink gyártását és terjesztését”- magyarázza Simonyi András.
Simonyi András szerint mindenképpen segítene a szakmának, ha az elmúlt hónapokban érzékelhető forint erősödés hosszútávon is stabilizálódna és az energiaár csökkenése is hosszútávú folyamat lenne. Ha ez megvalósulna, akkor a bútorkereskedelemben is megindulhatna egy olyan árstabilizáció ami a reálkeresetek lassú emelkedésével a nagyon várt forgalomemelkedésben is megmutatkozhatna.
Érsek M. Zoltán
