A közlekedési rendszerek fenntarthatósága és a környezet védelme, vagyis a káros anyagok kibocsátásának csökkentése a járműipar legfontosabb kihívása – mondta az innovációs és technológiai miniszter, aki hozzátette, a kormány ugyanakkor nem tartja megvalósíthatónak a szén-dioxid kibocsátás 30 százalékosnál nagyobb mérséklését 2030-ra.
A Budapesti Corvinus Egyetem Turizmus Továbbképző és Kutatóközpont Innováció a közlekedésben című konferenciáján Palkovics László hangsúlyozta, hogy a hosszú távú kormányzati stratégiák megtervezését nehezíti a közlekedést meghatározó körülmények gyors, akár néhány éven belüli átalakulása. Jelentősen eltérnek például a becslések a hagyományos motorok kifutási idejére, de így is biztos, hogy ilyen járművek még sokáig százmilliós nagyságrendben maradnak forgalomban világszerte, az autonóm és elektromos autók mellett tehát ezek számára is kibocsátáscsökkentő megoldásokat kell találni – tette hozzá. Megjegyezte, hogy a szénerőművek miatt az onnan származó áram is terheli a környezetet, közvetve tehát az elektromos hajtás is lehet káros.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a technológiai feltételek mellett a fogyasztói igények és a politikai folyamatok is befolyásolják a közlekedés jövőjét. Az előbbire a saját tulajdonú autó iránti igény csökkenését, a megosztásra épülő szolgáltatások és üzleti modellek keresletnövekedését említette példaként. Az Egyesült Államok és az EU kereskedelmi háborúja pedig – mint mondta – az európai, azon belül a magyar autóipart is jelentős mértékben érintheti a belföldi beszállítókkal együtt.
Palkovics László közölte, hogy a kormány a közösségi közlekedés tervezésénél a vasúti és buszközlekedés mellett a megosztásos közlekedési formákat is figyelembe veszi, de nem tartja megvalósíthatónak a széndioxid-kibocsátás 30 százalékosnál nagyobb mérséklését 2030-ra. A magyar autóipar majdnem 10 ezer milliárd forintnyi éves termelési értéke – mint fogalmazott – jelentős részben a belső égésű motorok előállításából származik, a káros anyagok kibocsátásának csökkentését célzó gyártói kötelezettségeket ezért kellő óvatossággal kell megtervezni.
A miniszter további fejlesztéseket lát szükségesnek mind az intelligens járművek, mind az elektromos autók elterjedése érdekében. Az előbbiek jövőjét Magyarország is jelentős mértékben alakíthatja, köszönhetően az ide települt fejlesztőközpontoknak és a működésükhöz szükséges technológiai platformok kiépítésének, valamint az oktatási és kutatási rendszer átalakításának – jelentette ki Palkovics László az MTI beszámolója szerint.