Oroszország nem érte el stratégiai céljait a háború első száz napjában, Ukrajnának pedig nem kellene jelentős területeket átengednie ahhoz, hogy véget vessen a háborúnak – mondta William Courtney, a Rand Corporation szakértője, aki szerint szerint van esély arra, hogy a háború Vlagyimir Putyin leváltásához vezethet.
Oroszország február 24-én kezdte meg az ukrajnai invázióját, amelyet “különleges katonai műveletnek” nevezett. A háború pénteken lépett a 100. napjába.
“A 100 nap alatt az oroszok – ha stratégiailag nem is – taktikailag eléggé visszavonták a céljaikat. Az eredeti cél három nagyváros elfoglalása volt: Kijev, Harkiv és Odessza. Az orosz csapatoknak vissza kellett vonulniuk Kijevből és Harkivból. És nem tudtak Odessza közelébe jutni” – mondta Courtney, az Egyesült Államok korábbi grúziai és kazahsztáni nagykövete a CNBC-nek.
Rendszerváltás?
Courtney szerint van esély arra, hogy a háború Vlagyimir Putyin orosz elnök leváltásához vezethet. “Lehet, hogy rendszerváltás lesz Oroszországban. Az erős nyomás, amelyet a nyugati szankciók kezdenek gyakorolni az orosz gazdaságra, a harctéri kudarcokkal kombinálva népi zavargásokat, elitharcokat okozhat” – mondta.
Megjegyezve, hogy ezek a “visszaesések” a harctéren kínosak Oroszország számára, Courtney elmondta, hogy az ukránok még a kelet-ukrajnai Donyeck egyes részeit is vissza tudták foglalni annak ellenére, hogy Oroszország ott is összevonta erőit.
“Tehát ezeknek a fő céloknak az elmaradása valóban elég kínos Oroszország számára. Jelenleg az oroszok Donyeckben összpontosítják erőiket, de ami érdekes, hogy az ukrán erők az elmúlt napokban vissza tudták foglalni Donyeck egyes részeit” – mondta, hozzátéve, hogy ez arra utal, hogy Oroszország nem biztos, hogy nagyobb erőket tud bevetni.
Proxy háború
Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter május 23-án a Világgazdasági Fórumon felszólalva diplomáciai megoldást sürgetett a háború befejezésére, beleértve Ukrajna esetleges területátadását. Ukrajna azonban határozottan elutasította az ötletet. Emmanuel Macron francia elnök pedig nemrég azt mondta, hogy Oroszországot nem szabad “megalázni”.
Courtney azonban más véleményen van, és elutasítja, hogy Oroszországnak “arculatmentő megoldásra” lenne szüksége a háború befejezéséhez. A történelmi eseményekre hivatkozva azt mondta, hogy a Szovjetuniót nem kellett megbékíteni ahhoz, hogy 1989-ben kivonuljon Afganisztánból, vagy hogy véget érjen a kubai rakétaválság.
“Nem lesz szükség arra, hogy Ukrajna jelentős területi engedményeket tegyen a béke eléréséhez” – mondta Courtney, hozzátéve, hogy a nyugati nemzetek erős támogatást nyújtanak Ukrajnának.
“Ez egy proxyháborúvá vált. Ez nem csak Oroszország háborúja Ukrajna ellen. Ez valójában egy orosz háború a Nyugat ellen” – tette hozzá.
Szerinte “túl korai” megmondani, hogy melyik oldal győz. “A csatatér még mindig képlékeny. A végeredmény nagyban függ attól, hogy hol vannak a csapatok, amikor a harcok leállnak” – mondta, hozzátéve, hogy az oroszok még mindig “elég nagy területet” tartanak megszállva Nyugat-Oroszország és a Krím között.
