A járvány vártnál nagyobb második hulláma miatt a GDP tavalyi visszaesésének mértékét 5,3 százalékra rontották a Takarékbank elemzői a korábbi 4,7 százalékos várakozásukról, idén pedig 6,8 százalékos növekedéssel számolnak a korábbi 7,2 százalék helyett – ismertette Suppan Gergely, a bank vezető elemzője.
Hozzátette: Kelet-Európában Magyarország a középmezőnyben szerepelhet a GDP növekedése alapján. Újabb korlátozásokra nem számítanak a gazdaságban, így az év második fele már mutathat érdemi fellendülést. Az ipar és az építőipar két százalékponttal húzza fel a tavalyi negyedik negyedéves GDP-t negyedéves alapon, ez a két ágazat 2021-ben is húzóerőt jelent – mondta.
Az elemző szerint az ipar (+15,3 százalék), és az építőipar (+9,5 százalék) várható idei növekedése együtt akár több mint 3,5 százalékot adhat a 2021-es GDP-növekedéshez. A gazdaság szempontjából kulcskérdés a lakosság minél gyorsabb és nagyobb arányú beoltása – fűzte hozzá.
Az infláció az idén átlagosan 3,7 százalék lehet, jövőre 3,2 százalék a Takarékbank elemzési központjának legfrissebb előrejelzése szerint.
Suppan Gergely kifejtette: a korlátozó intézkedések csak egyes szektorokat céloztak, az érintett ágazatok egy része pedig már részben alkalmazkodni tudott az újabb korlátozásokhoz. Több ágazat viszont – mint a turizmus, az utazáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások, a rendezvényszervezés, a szórakozás, a szabadidős, kulturális és sporttevékenységek – csak a vírus elleni vakcina tömeges alkalmazásával állhat helyre.
Mivel továbbra is fenn kell tartani a korlátozó intézkedéseket, így az idei első negyedévben még visszafogott lehet a gazdaság teljesítménye.
Előrejelzésük szerint 2022-ben folytatódhat a helyreállás, 6,3 százalékkal bővülhet a gazdaság. A közeljövőben nem várnak további kamatemelést az egyhetes betétben a Takarékbank elemzői, ugyanakkor úgy vélik, az infláció tavaszi hónapokban várható megugrása miatt az MNB óvatos maradhat a lazítással. Az üzemanyagárak tavaly tavaszi alacsony bázisa miatt az infláció átmenetileg kiléphet a toleranciasávból, ez azonban nem érinti a maginflációt, így ezen “áttekinthet” a monetáris tanács, szigorításra a következő két évben sem számítanak – ismertette.
Kitért arra: tavaly átlagosan 4,3 százalék lehetett a munkanélküliségi ráta, ami idén 3,9-4 százalékra süllyedhet az év második felére várt gazdasági élénkülésnek köszönhetően. Tavaly közel 10 százalékkal emelkedhettek a bruttó bérek, a növekedés idén is meghaladhatja a 8 százalékot, döntően az egészségügyi bérfejlesztések hatására. A járvány által nem érintett területeken továbbra is magas maradhat a bérdinamika. Ez a várt infláció mellett tavaly 6,2 százalékos, idén pedig 4,5 százalék közeli reálbér-növekedést eredményezhet, így 2013-tól 2021 végéig már összesen csaknem 70 százalékkal nőhetnek a nettó reálbérek.
Felidézte, hogy 2019-ben a GDP 63,8 százalékára mérséklődött az államadósság, az Eximbank beszámításával az államadósság a GDP 65,4 százaléka volt. Az átmenetileg megugró költségvetési hiány, valamint a nominális GDP várható stagnálása miatt az államadósság tavalyi GDP-arányos mértéke 77,6 százalékra emelkedhet, azonban a következő években ismét csökkenő pályára állhat, így
2021-ben 74,8 százalékra, 2022-ben 72 százalékra süllyedhet az adósságráta az elemzés szerint.
A forint az utóbbi hónapokban is őrzi a “régió legvolatilisebb devizája” címet, viszont ehhez a lengyel zloty is aktívan zárkózik fel, csak 1 százalék körüli mértékben marad el a forint éves változási szintjétől. A forint jegyzése az euró ellenében a tavaly év eleji 335 körüli sávból közel 10 százalékos gyengüléssel felkerült a 360 körüli sávba, ezt tartja, a világgazdasági helyreállás első jeleinek felbukkanásáig a kivárás és oldalazás lehet az alapvető irány a Takarékbank elemzése szerint.
