Továbbra is indokolt a szigorú monetáris kondíciók fenntartása, az óvatos és türelmes monetáris politikai megközelítés – mondta Varga Mihály jegybankelnök a kamatdöntő ülést követő online sajtótájékoztatóján.
Varga Mihály közölte, hogy egyhangú döntést hoztak az idei első ülésen. A tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat és az inflációs kilátásokat befolyásoló tényezőket, kiemelten az év eleji átárazásokat, valamint a pénzügyi piacok stabilitását, körültekintően és adatvezérelten, ülésről ülésre dönt az alapkamat mértékéről – húzta alá.
A kamatdöntés szerint a monetáris kondíciók nem változtak, az alapkamat 6,5 százalék maradt. Az irányadó ráta legutóbb 2024 szeptemberében módosult. A döntéssel a tanács megerősítette, hogy elkötelezett a 3 százalékos inflációs cél fenntartható elérése mellett. Nem változtattak az előretekintő iránymutatáson sem – ismertette.
A pénzpiaci indikátorok továbbra is érzékenyek a geopolitikai fejleményekre, az év eleje óta a geopolitikai események kerültek ismét a befektetők fókuszába, ez a múlt héten jelentősebb elmozdulást okozott a piaci kockázatvállalásban. A jegybank figyelemmel követi a fejlemények hatását a hazai piacokra és az inflációs kilátásokra – fejtette ki, jelezve: a hideg idő miatt az olaj- és gázárak az előző kamatdöntés óta jelentősen emelkedtek – írta az MTI.
Az inflációs folyamatokról szólva kiemelte: a decemberi infláció 3,3 százalékra csökkent, a jegybanki toleranciasávon belül alakult, és kedvező hír, hogy a maginfláció is csökkent 3,8 százalékra. Ugyancsak kedvezőnek nevezte, hogy már az egymást követő 2. hónapban maradt a toleranciasávban az infláció mértéke. “Így jó esélyünk van tehát, hogy 2026 elején a 3 százalékos cél alá kerüljön” – fogalmazott Varga Mihály.
Az év eleji átárazások ismerete kiemelten fontos az inflációs kilátások szempontjából, ezekről pedig februárban lesz elérhető adat a januári inflációs statisztika közlésekor. A háztartások inflációs várakozásai továbbra is stagnálnak, a vállalatiak visszafogott áremelkedést vetítenek előre közlése szerint. Megismételte, hogy továbbra is óvatosságra van szükség, mert a lakossági várakozások alakulása meghatározó a középtávú inflációs folyamatokra nézve-jelezte.
A devizapiac stabilitásának fenntartását kulcsfontosságúnak nevezte az inflációs várakozások mérséklésében. 2025 eleje óta a forint több mint 6 százalékkal értékelődött fel az euróhoz képest, ami a régióban is felülteljesítőnek számít. Ez az árfolyamerősödés egyre inkább megjelenik a beszerzési árakban, és reményét fejezte ki, hogy a fogyasztói árakban is hamarosan “tetten lehet érni”-mondta.
Az aranytartalék növelésére vonatkozó kérdésre elmondta: nincs olyan javaslat, amelyik növelni kívánná a jelenleg 110 tonnás tartalékkészletet. Személyesen azonban nem tartotta “az ördögtől valónak”, ha a jövőben növelnék az aranytartalékot.
