Hirdetés
Kezdőlap Tudomány Túlmunka - végkimerülésig
No menu items!

Túlmunka – végkimerülésig

Japánban elvárás túlzásba vinni a munkát – minden áron, tekintett nélkül az egészségre. A jelenség a nyugati társadalmakat is elérte. Orvosok és közgazdászok szemléletváltás sürgetnek.

Minden rendben?” – kérdezte munkába indulás előtt férjét a tragikusan végződött nap reggelén Emiko Teranishi. „Vegyél ki néhány nap szabadságot!” – javasolta többször az utolsó hónapokban.

Kép/AzÜzlet/Forrás: labornetjp.blogspot

Párja a szokottnál is kimerültebbnek látszott. Az asszony számára világos volt, hogy férjének fejére nőtt a munka.  Akira Teranishi egy lánc éttermét vezette Kyoto külvárosában. Az utolsó estén csokival lepte meg feleségét Valentin-nap alkalmából. Emiko örült, Akira fásult volt. Másnap, az étteremlánc regionális vezetőjével folytatott megbeszélése után elhagyta a munkahelyét, felment egy belvárosi magasház legfelső emeletére és a mélybe vetette magát. 49 éves volt.

A tragédia óta 24 év telt el. Az immár 70 éves özvegy rég nem fakad sírva, ha elmeséli a történetet. A bánat helyét elhivatottság vette át. Meg akarja akadályozni, hogy mások is férje sorsára jussanak. Egy ősi japán meggyőződés, a határtalan szorgalom ellen küzd, amelyért sokan az életükkel fizetnek.

Karoshi – az identitás része

Karoshi – a japán nyelvben ez kifejezés van arra, amikor valaki szó szerint halálra dolgozza magát. A japánok többsége túlságosan lojális a munkáltatójához. Nincs figyelemmel fizikai és mentális teljesítőképessége határaira.

A konzervatív, a tradíciókra sokat adó miniszterelnök, Abe Shinzo is felismerte, hogy a japán kultúrában mélyen gyökerező szorgalom, lojalitás és határtalan megfelelni vágyás egyvelege okozta extrém túlmunka nem csak az embereknek, a gazdaságnak is árt. A kormány novembert a ’karoshi’ elleni küzdelem hónapjává nyilvánította. Évről-évre mind a 47 prefektúrában orvosokból, kutatókból, áldozatokból álló teamok keresik fel a nagyobb vállalatokat. Emiko Teranishi több csoport munkájában is részt vesz. Mesél, kritizál, figyelmeztet. A ’Karoshi Áldozatok Családja Szövetsége’ elnöként nem csak az év egy hónapjában folytat felvilágosító kampányt.

Emiko, a Karoshi Áldozatok Családja Szövetsége’ elnöke, 70 évesen is küzd a halálos kimerülésig tartó túlmunka ellen Kép/AzÜzlet/Forrás: https://mainichi.jp/

Nemzetközivé váló jelenség

A túlzásba vitt munka már nem japán specifikum. A legtöbb sikeres ázsiai országban a munkavállalók sokasága van elviselhetett teljesítménykényszer alatt, és ezért agyonhajszolt. Dél-Koreában meghonosodott a japán kifejezés egy változata is: kawarosa.

A kínai tudósok a japán szót használják. Az amerikai Medical Science Monitor januári számában megjelent, kínai tudósok által jegyzett tanulmány az ázsiai ország társadalomára leselkedő egyik legnagyobb veszélynek tartja a munkahelyi túlhajszoltságot. Kutatásaik szerint a túlzásba vitt munka a mentális kikészülés mellett szívritmuszavarhoz és szívizomsorvadáshoz vezet.

Hiroshi Ono

A jelenség a nyugati társadalmakat is elérte. Egy japán szociálközgazdász, Hiroshi Ono kutatása szerint a metropoliszokban, Londonban és Nem Yorkban sokak legalább olyan abnormális munkaidő beosztás szerint dolgoznak, mint a tokióiak.

Elkezdik komolyan venni

A hatvanas években a japánok írták le először a jelenséget. A ’80-as évektől a tudomány komolyan foglalkozik a karoshival. Definíciója 2014-ben bekerült az első túlmunka-prevenciós törvényébe.

A karoshi három jelenséget foglal össze:

Munkahelyi teljesítménykényszer miatti (1) halált okozó agyi-, szív és érrendszeri megbetegedések; (2) mentális zavarok; (3) öngyilkosság.

Hiába a kutatások, a jogszabály és a kampányok, a túlmunka tovább szedi áldozatait. Minthogy mélyen a japán kultúrában ágyazódig, megszüntetni kilátástalan. De egyelőre visszaszorítani sem sikerül. Az Egészségügyi Minisztérium friss számai szerint Japánban 2018-ban 1800 öngyilkosság állt közvetlen összefüggésben a túlmunkával. Több, mint 2017-ben. Ezért nagyban a problémát bagatellizáló vállalatvezetők a felelősek. Sok cég akadályozza a prevenciót.

A tragédiához vezető út

Akira Teranishi az étteremláncnál szakácsként kezdte a pályáját. Emberpróbáló munka, de Akira élvezte. 17 évig bírta a terhelést. A bajok akkor kezdődtek, amikor 3 évvel halála előtt üzletvezetővé léptették elő. Száraz, íróasztali munka, ráadásul a ’90-es években, a gazdasági válság időszakában. A hangulat rossz, a nyomás nagy volt. Akira mindent megtett, hogy megfeleljen, naponta legalább 12 órát dolgozott! Főnökei mégis elégedetlenek voltak a számokkal és ezért vele is. Mégse engedték, hogy visszatérjen a konyhába. Inkább áthelyezték egy kisebb étterembe üzletvezetőnek.

Gyakran mondta, hogy nagyon fáradt, nem volt étvágya, egyre rosszabbul nézett ki” – emlékszik vissza az özvegy. Mégsem akart orvoshoz menni, nem volt rá ideje. Amikor Emiko vérfoltokat fedezett fel férje alsóneműjén, ragaszkodott hozzá, hogy doktorhoz forduljon. Az urológus pszichológushoz küldte, aki depressziót diagnosztizált. Túl későn. Akira két héttel később öngyilkos lett.

A közösség minden előtt

Miért nem mondott fel? Egyáltalán, miért dolgoznak ennyit a japánok? – kérdések, amelyek csak a nyugati világban merülnek fel.

Japán ásványkincsekben szegény és gyakran sújtják természeti csapások. A japánok szorgalmukkal építették fel a világ egyik legfejlettebb, leggazdagabb országát. A harmóniát, a vállalatvezetéssel együttműködő szakszervezeteket, a kiszámíthatóságot, a hierarchia tiszteletét tekintik a siker kovászainak. A döntéseket viták előzik meg, de ha megszülettek, mindenki tiszteletben tartja őket. A japánok meggyőződése, hogy a tapasztalat és a kemény munka vezet a sikerhez. A közösségi érdek mindennél fontosabb, az individuumnak fel kell áldoznia magát a társadalomért. A teljesítőképességnek viszont határai vannak, egy nap csak 24 órából áll – triviális, sok japán mégsem veszi tudomásul.

Minőség/mennyiség, siker vs. lojalitás

Nyugaton az eredmény áll a középpontban. Általánosan elfogadott, hogy a túlmunka csökkenti a teljesítőképességet és rontja az eredményt. A munka tizenkettedik órája már nem hatékony, jobb csak 10-t, de azt eredményesen dolgozni. Ezért vannak a munka- és pihenőidő-szabályok.

Karoshi, túlhajszolt munkások a metróban. Kép/AzÜzlet.hu/Forrás: business-humanrights

A japánok a nyugatiakkal ellentétben in-put és nem out-put orientálak. A legfőbb elvárás, sokat dolgozni. Az eredményesség másodlagos. Ennek szimbóluma a soha véget nem érő munkanap. A főnöknél előbb hazamenni? – elképzelhetetlen. Ha a kollégák munka után beugranak a kocsmába, velük tart az is, aki holt fáradt, akinek semmi kedve – erre kényszerít a csoportdinamika. Aki korán ér haza, gyakran van szabadságon, arra családtagjai, barátai, ismerősei is ferde szemmel néznek. Eredményességétől függetlenül lustának, munkakerülőnek tartják.

Az eredményességénél a lojalitás is fontosabb. A fizetés a munkaviszonyban töltött idővel növekszik. Aki több időt tölt az irodában, nagyobb eséllyel számíthat előléptetésre.

Az abnormális munkaidőt lenyomatait a Tokióban felkereső turista is jól látja. A metrókon, elővárosi vonatokon a reggeli csúcs hajnalban kezdődik, az esti még éjfélkor is tart. Gyakori látvány a kapaszkodóba csimpaszkodva alvó öltönyös.

Merev munkaerőpiac

A lojalitás a munkaadóhoz nem csak társadalmi elvárás, a munkaerőpiac is erre predesztinálja a japánokat. A nagy cégek a jó tanulókat már az egyetem alatt, képesítésüktől függetlenül veszik fel, majd vállalaton belül képzik át, a szerint, milyen pozícióban van szükség rájuk. Ezért később nehezen tudnak munkahelyet váltani. Amiben végzettségük van, abban nincs tapasztalatunk, amiben tapasztalatuk van, abban nincs végzettségük.  Ráadásul tapasztalat híján azt se tudják, hogy kell munkahelyet keresni. Akira Teranishihez hasonlóan kénytelenek elfogadni, ha olyan munkakörbe helyezi őket, amely nem felel meg a habitusuknak, érdeklődésüknek, tapasztalatuknak.

Kényszerhelyzet

Hiába a cégek ellenállása, a demográfia kikényszerít a változást. A japán a világ leggyorsabban öregedő társadalma; drámaian fogy. A cégek kénytelenek családbarát munkafeltételeket, flexibilis munkaidőt elváró nőket és időseket is alkalmazni.

Emiko Teranishi ellenpéldákat is lát: A 11 évig húzódó eljárását lezáró jogerős ítélet nem kötelezte férje munkáltatóját kártérítés megfizetésére. A 2014-ben elfogadott túlmunka-prevenciós törvényt is kritizálja, mert csak ajánlásokat tartalmaz. Az első kötelező szabály 2018. nyara óta van érvényben:

A hivatalosan 40 órás munkahét havonta maximum 45, évente 360 túlórával toldható meg. Nyugati szemmel nézve rengeteg, Japánban revolúció.

A munkavállalók legalább olyan hevesen támadták a túlmunkakorlátozást, mint a menedzserek. Sok tennivalója van még tehát Emiko Teranishinak és a karoshi ellen küzdő társainak.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik
Hirdetés

Friss

Karácsony: “Az életünkért küzdünk”. Fővárosi – BKIK közös terv a kilábalásért

Közös fővárosi gazdasági kilábalási stratégián dolgozik együtt a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és a fővárosi önkormányzat a budapesti vállalkozásokkal - jelentették be a szervezetek vezetői a KKVHÁZ Zrt. és a BKIK közös online konferenciáján.

Tőzsde – Vegyes kezdés New Yorkban

Csekély változással, vegyes indexekkel indult a kereskedés szerdán az amerikai értékpapírpiacokon a negyedéves eredmény beszámolói szezon első jelentéseit megelőző kivárás keretében.

Erjedt konzerv miatt riasztott a Nébih

Rosszul tisztított, héjat és szárrészt is tartalmaz, erjedt szagú, utóíze pedig kellemetlen, savanyú, ezért fogyasztásra alkalmatlan a Görögországból származó, 820 grammos HELCOM Gyümölcssaláta - közölte a Nébih.

OECD: nemzetközi kooperációban kell újjáépíteni a világgazdaságot

A koronavírus-járványra és drámai következményeire való tekintettel a gazdaság új alapokra helyezett újjáépítését javasolja az OECD a krízishelyzetekkel szembeni ellenállóképesség erősítése érdekében.

Hírek

Keresik az év magyar hídját – szavazás

Az idei Év Hídja versenyben tíz ívhídra lehet szavazni, többek között a Tisza-tónál lévő Eger patak feletti kerékpároshídra, a szolnoki Tiszavirág gyaloghídra vagy a Varasdi völgy 30 méteres mélysége felett átívelő hídra - közölte a Hidászokért Egyesület és a Közlekedéstudományi Egyesület.

A Várba költözik a Pénzügyminisztérium – lezárult a közbeszerzés

Lezárultak az egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületegyüttese rehabilitációjának második ütemére kiírt közbeszerzési eljárások - közölte a Pénzügyminisztérium.
Támogatott tartalom

Köszönet a kórházak dolgozóinak – itt az ideje, hogy közösen segítsünk!

A MARSO Kft. és a KLEBER abroncsmárka közös akcióban fejezte ki köszönetét a kórházak dolgozóinak: 12 intézmény számára tett lehetővé, hogy négy új abroncshoz kettő áráért jussanak hozzá, mintegy 23 millió forint értékben.

Bitcoin. Soha nem látott magasságokban az árfolyam

Rekordszintre, 64 ezer dollár fölé emelkedett a bitcoin jegyzése, miközben szerdán a Nasdaq piacra kerül bevezetésre a legnagyobb amerikai kriptotőzsde, a Coinbase Global Inc. részvénye.

Katás adómentesség – áprilisban is

Márciusra és áprilisra sem kell megfizetni a katát mintegy 120 ezer vállalkozásnak. Az adómentesség tízmilliárd forintot hagy az április elejéig zárva tartó üzleteknél és szolgáltatóknál, a vendéglátásban, a turizmusban, valamint a szabadidő ágazatban tevékenykedő kisvállalkozásoknál - közölte Tállai András.

Orbán: megvan a 3 millió beoltott Magyarországon

Hárommillió beoltott, újabb mérföldkő - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán kedden.

Létrejött a Nemzeti Állatvédelmi Tanács

Közös érdekünk, hogy az állatvédelem és az állatjólét ügye Magyarországon a jövőben is biztos pillérekre, tudományos és szakmai alapokra épüljön - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Nemzeti Állatvédelmi Tanács alakuló ülésén.

Szja-bevallás. Hamarosan lejár egy fontos határidő

A NAV automatikusan elkészíti az szja-bevallási tervezeteket, de akinek nincs ügyfélkapu-regisztrációja, annak szerda éjfélig kérnie kell a tervezet postázását - hívta fel a figyelmet az adóhatóság.

Viharral, kiadós esővel és hóval – hidegfront érkezik

Markáns hidegfront érkezik viharos széllel, kiadós csapadékkal - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat veszélyjelzésében. Keddre a viharos szél miatt másodfokú figyelmeztetéseket is kiadtak. A magasabb hegyekben akár 10-20 centiméteres hótakaró is kialakulhat.

Fennakadások voltak a Vodafone-nál

Technikai probléma miatt fennakadásokat tapasztalhattak a Vodafone ügyfelei hétfőn délelőtt az ország keleti és déli részén a 2G és 3G szolgálatások működésében. A szolgáltató szakemberei azóta elhárították a problémát - közölte a távközlési vállalat.

Orvhalászat a Dunán: több faj is a kihalás szélére került

Az orvhalászat sodorja a kihalás szélére a Duna tokhalfajait. A hat tokhalféléből kettő már kihalt, négy súlyosan veszélyeztetett - jelentette a Természetvédelmi Világalap (WWF).

Koronavírus – Kambodzsában börtön jár a bujkáló fertőzötteknek

Akár öt év börtönt is kaphatnak ezentúl Kambodzsában azok az igazolt koronavírus-fertőzöttek, akik nem fordulnak orvoshoz - jelentette be az ország igazságügyi minisztériuma.

Gazdaság

Az ÁSZ szabályosnak találta az MNB gazdálkodását

Szabályszerűen működött a Magyar Nemzeti Bank 2018-ban és 2019-ben: irányítási, döntéshozatali és ellenőrzési rendszere, valamint gazdálkodási keretei is megfeleltek a jogszabályi előírásoknak - állapította meg az Állami Számvevőszék.

Újabb mérföldkőhöz ért a szuperállampapír

Átlépte az 5500 milliárd forintot a Magyar Állampapír Pluszba (MÁP+) befektetett megtakarítások értéke  - jelentette be a pénzügyminiszter.

Költségvetés – PM: 1144 milliárd forint az államháztartás első negyedévi hiánya

A járványügyi védekezés, a vakcinabeszerzések és a gazdaság újraindítását szolgáló intézkedések következtében 1144,1 milliárd forintos hiánnyal zárt március végén az államháztartás központi alrendszere - közölte a Pénzügyminisztérium.

Szja-bevallás. A NAV a tervezetek átnézésére figyelmeztet

Az szja-bevallási tervezet már csaknem egy hónapja elérhető a weben keresztül, a tervezetet mindenképpen érdemes átnézni, szükség esetén módosítani és beküldeni - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal

MNB – 36 milliós bírság a CIG biztosító korábbi vezetőinek

Személyi felelősségük is volt abban, hogy a cég az olaszországi határon átnyúló tiltott tevékenységet végzett, ezért a Magyar Nemzeti Bank összesen 36 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a CIG EMABIT korábbi felsővezetőire, illetve szakmai vezetőire - közölte a jegybank.

Okostelefonos fizetés. A K&H bevezeti a Google Pay-t

Elsőként vezeti be a Google Pay okostelefonos fizetési megoldást a K&H Magyarországon. Ez újabb lendületet adhat a bankkártyás, azon belül is az okostelefonos fizetéseknek - közölte a pénzintézet.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom