Hirdetés
Kezdőlap Tudomány Túlmunka - végkimerülésig

Túlmunka – végkimerülésig

Japánban elvárás túlzásba vinni a munkát – minden áron, tekintett nélkül az egészségre. A jelenség a nyugati társadalmakat is elérte. Orvosok és közgazdászok szemléletváltás sürgetnek.

Minden rendben?” – kérdezte munkába indulás előtt férjét a tragikusan végződött nap reggelén Emiko Teranishi. „Vegyél ki néhány nap szabadságot!” – javasolta többször az utolsó hónapokban.

Kép/AzÜzlet/Forrás: labornetjp.blogspot

Párja a szokottnál is kimerültebbnek látszott. Az asszony számára világos volt, hogy férjének fejére nőtt a munka.  Akira Teranishi egy lánc éttermét vezette Kyoto külvárosában. Az utolsó estén csokival lepte meg feleségét Valentin-nap alkalmából. Emiko örült, Akira fásult volt. Másnap, az étteremlánc regionális vezetőjével folytatott megbeszélése után elhagyta a munkahelyét, felment egy belvárosi magasház legfelső emeletére és a mélybe vetette magát. 49 éves volt.

A tragédia óta 24 év telt el. Az immár 70 éves özvegy rég nem fakad sírva, ha elmeséli a történetet. A bánat helyét elhivatottság vette át. Meg akarja akadályozni, hogy mások is férje sorsára jussanak. Egy ősi japán meggyőződés, a határtalan szorgalom ellen küzd, amelyért sokan az életükkel fizetnek.

Karoshi – az identitás része

Karoshi – a japán nyelvben ez kifejezés van arra, amikor valaki szó szerint halálra dolgozza magát. A japánok többsége túlságosan lojális a munkáltatójához. Nincs figyelemmel fizikai és mentális teljesítőképessége határaira.

A konzervatív, a tradíciókra sokat adó miniszterelnök, Abe Shinzo is felismerte, hogy a japán kultúrában mélyen gyökerező szorgalom, lojalitás és határtalan megfelelni vágyás egyvelege okozta extrém túlmunka nem csak az embereknek, a gazdaságnak is árt. A kormány novembert a ’karoshi’ elleni küzdelem hónapjává nyilvánította. Évről-évre mind a 47 prefektúrában orvosokból, kutatókból, áldozatokból álló teamok keresik fel a nagyobb vállalatokat. Emiko Teranishi több csoport munkájában is részt vesz. Mesél, kritizál, figyelmeztet. A ’Karoshi Áldozatok Családja Szövetsége’ elnöként nem csak az év egy hónapjában folytat felvilágosító kampányt.

Emiko, a Karoshi Áldozatok Családja Szövetsége’ elnöke, 70 évesen is küzd a halálos kimerülésig tartó túlmunka ellen Kép/AzÜzlet/Forrás: https://mainichi.jp/

Nemzetközivé váló jelenség

A túlzásba vitt munka már nem japán specifikum. A legtöbb sikeres ázsiai országban a munkavállalók sokasága van elviselhetett teljesítménykényszer alatt, és ezért agyonhajszolt. Dél-Koreában meghonosodott a japán kifejezés egy változata is: kawarosa.

A kínai tudósok a japán szót használják. Az amerikai Medical Science Monitor januári számában megjelent, kínai tudósok által jegyzett tanulmány az ázsiai ország társadalomára leselkedő egyik legnagyobb veszélynek tartja a munkahelyi túlhajszoltságot. Kutatásaik szerint a túlzásba vitt munka a mentális kikészülés mellett szívritmuszavarhoz és szívizomsorvadáshoz vezet.

Hiroshi Ono

A jelenség a nyugati társadalmakat is elérte. Egy japán szociálközgazdász, Hiroshi Ono kutatása szerint a metropoliszokban, Londonban és Nem Yorkban sokak legalább olyan abnormális munkaidő beosztás szerint dolgoznak, mint a tokióiak.

Elkezdik komolyan venni

A hatvanas években a japánok írták le először a jelenséget. A ’80-as évektől a tudomány komolyan foglalkozik a karoshival. Definíciója 2014-ben bekerült az első túlmunka-prevenciós törvényébe.

A karoshi három jelenséget foglal össze:

Munkahelyi teljesítménykényszer miatti (1) halált okozó agyi-, szív és érrendszeri megbetegedések; (2) mentális zavarok; (3) öngyilkosság.

Hiába a kutatások, a jogszabály és a kampányok, a túlmunka tovább szedi áldozatait. Minthogy mélyen a japán kultúrában ágyazódig, megszüntetni kilátástalan. De egyelőre visszaszorítani sem sikerül. Az Egészségügyi Minisztérium friss számai szerint Japánban 2018-ban 1800 öngyilkosság állt közvetlen összefüggésben a túlmunkával. Több, mint 2017-ben. Ezért nagyban a problémát bagatellizáló vállalatvezetők a felelősek. Sok cég akadályozza a prevenciót.

A tragédiához vezető út

Akira Teranishi az étteremláncnál szakácsként kezdte a pályáját. Emberpróbáló munka, de Akira élvezte. 17 évig bírta a terhelést. A bajok akkor kezdődtek, amikor 3 évvel halála előtt üzletvezetővé léptették elő. Száraz, íróasztali munka, ráadásul a ’90-es években, a gazdasági válság időszakában. A hangulat rossz, a nyomás nagy volt. Akira mindent megtett, hogy megfeleljen, naponta legalább 12 órát dolgozott! Főnökei mégis elégedetlenek voltak a számokkal és ezért vele is. Mégse engedték, hogy visszatérjen a konyhába. Inkább áthelyezték egy kisebb étterembe üzletvezetőnek.

Gyakran mondta, hogy nagyon fáradt, nem volt étvágya, egyre rosszabbul nézett ki” – emlékszik vissza az özvegy. Mégsem akart orvoshoz menni, nem volt rá ideje. Amikor Emiko vérfoltokat fedezett fel férje alsóneműjén, ragaszkodott hozzá, hogy doktorhoz forduljon. Az urológus pszichológushoz küldte, aki depressziót diagnosztizált. Túl későn. Akira két héttel később öngyilkos lett.

A közösség minden előtt

Miért nem mondott fel? Egyáltalán, miért dolgoznak ennyit a japánok? – kérdések, amelyek csak a nyugati világban merülnek fel.

Japán ásványkincsekben szegény és gyakran sújtják természeti csapások. A japánok szorgalmukkal építették fel a világ egyik legfejlettebb, leggazdagabb országát. A harmóniát, a vállalatvezetéssel együttműködő szakszervezeteket, a kiszámíthatóságot, a hierarchia tiszteletét tekintik a siker kovászainak. A döntéseket viták előzik meg, de ha megszülettek, mindenki tiszteletben tartja őket. A japánok meggyőződése, hogy a tapasztalat és a kemény munka vezet a sikerhez. A közösségi érdek mindennél fontosabb, az individuumnak fel kell áldoznia magát a társadalomért. A teljesítőképességnek viszont határai vannak, egy nap csak 24 órából áll – triviális, sok japán mégsem veszi tudomásul.

Minőség/mennyiség, siker vs. lojalitás

Nyugaton az eredmény áll a középpontban. Általánosan elfogadott, hogy a túlmunka csökkenti a teljesítőképességet és rontja az eredményt. A munka tizenkettedik órája már nem hatékony, jobb csak 10-t, de azt eredményesen dolgozni. Ezért vannak a munka- és pihenőidő-szabályok.

Karoshi, túlhajszolt munkások a metróban. Kép/AzÜzlet.hu/Forrás: business-humanrights

A japánok a nyugatiakkal ellentétben in-put és nem out-put orientálak. A legfőbb elvárás, sokat dolgozni. Az eredményesség másodlagos. Ennek szimbóluma a soha véget nem érő munkanap. A főnöknél előbb hazamenni? – elképzelhetetlen. Ha a kollégák munka után beugranak a kocsmába, velük tart az is, aki holt fáradt, akinek semmi kedve – erre kényszerít a csoportdinamika. Aki korán ér haza, gyakran van szabadságon, arra családtagjai, barátai, ismerősei is ferde szemmel néznek. Eredményességétől függetlenül lustának, munkakerülőnek tartják.

Az eredményességénél a lojalitás is fontosabb. A fizetés a munkaviszonyban töltött idővel növekszik. Aki több időt tölt az irodában, nagyobb eséllyel számíthat előléptetésre.

Az abnormális munkaidőt lenyomatait a Tokióban felkereső turista is jól látja. A metrókon, elővárosi vonatokon a reggeli csúcs hajnalban kezdődik, az esti még éjfélkor is tart. Gyakori látvány a kapaszkodóba csimpaszkodva alvó öltönyös.

Merev munkaerőpiac

A lojalitás a munkaadóhoz nem csak társadalmi elvárás, a munkaerőpiac is erre predesztinálja a japánokat. A nagy cégek a jó tanulókat már az egyetem alatt, képesítésüktől függetlenül veszik fel, majd vállalaton belül képzik át, a szerint, milyen pozícióban van szükség rájuk. Ezért később nehezen tudnak munkahelyet váltani. Amiben végzettségük van, abban nincs tapasztalatunk, amiben tapasztalatuk van, abban nincs végzettségük.  Ráadásul tapasztalat híján azt se tudják, hogy kell munkahelyet keresni. Akira Teranishihez hasonlóan kénytelenek elfogadni, ha olyan munkakörbe helyezi őket, amely nem felel meg a habitusuknak, érdeklődésüknek, tapasztalatuknak.

Kényszerhelyzet

Hiába a cégek ellenállása, a demográfia kikényszerít a változást. A japán a világ leggyorsabban öregedő társadalma; drámaian fogy. A cégek kénytelenek családbarát munkafeltételeket, flexibilis munkaidőt elváró nőket és időseket is alkalmazni.

Emiko Teranishi ellenpéldákat is lát: A 11 évig húzódó eljárását lezáró jogerős ítélet nem kötelezte férje munkáltatóját kártérítés megfizetésére. A 2014-ben elfogadott túlmunka-prevenciós törvényt is kritizálja, mert csak ajánlásokat tartalmaz. Az első kötelező szabály 2018. nyara óta van érvényben:

A hivatalosan 40 órás munkahét havonta maximum 45, évente 360 túlórával toldható meg. Nyugati szemmel nézve rengeteg, Japánban revolúció.

A munkavállalók legalább olyan hevesen támadták a túlmunkakorlátozást, mint a menedzserek. Sok tennivalója van még tehát Emiko Teranishinak és a karoshi ellen küzdő társainak.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Tőzsde – Gyenge kezdés az amerikai tőzsdéken

Indexcsökkenéssel indult a kereskedés kedden az amerikai értékpapírpiacokon. A romló amerikai-kínai kapcsolatok miatt erősödő piaci aggodalmak véget vetettek az öt napja tartó lendületes emelkedésnek.

Játékok vezetik a veszélyes termékek listáját

Az európai fogyasztóvédő hatóságok tavaly több mint 2200 riasztást jelentettek, és közel 4500 esetben intézkedtek veszélyes termékek - köztük nagy számban gyerekjátékok - miatt - közölte Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos.

Felmelegedés – Szibéria: öt fokkal nőtt az átlaghőmérséklet

Rekordmagas volt az átlaghőmérséklet júniusban a szibériai sarkvidéken az Európai Unió Földet és a klímaváltozást megfigyelő kutatóprogramjának adatai szerint.

A GKI szerint drágább lesz a lakásfelújítás

Az építőanyagok ára enyhén nő, az építőipari cégek ötöde pedig áremelést szeretne elérni, ezért kisebb mértékű drágulás várható a lakásfelújítási piacon a harmadik negyedévben - derült ki a GKI Gazdaságkutató reprezentatív felméréséből.

Hírek

Felmelegedés – Szibéria: öt fokkal nőtt az átlaghőmérséklet

Rekordmagas volt az átlaghőmérséklet júniusban a szibériai sarkvidéken az Európai Unió Földet és a klímaváltozást megfigyelő kutatóprogramjának adatai szerint.

Ócska szájmaszkoktól roskadozott két kamion – videó

Több mint négyszázezer hamis és rossz minőségű védőmaszkot, valamint nyolcvanezer egyéb védőeszközt találtak a NAV pénzügyőrei az M1-es autópályán két kamionban.

Rabszökés Bács-Kiskunban – egy férfit keres a rendőrség

Szökött rabot keres a Kalocsai Rendőrkapitányság: a férfi szombaton, munkavégzés közben engedély nélkül távozott az állampusztai börtön közeléből.

Agyevő amőba fertőzött Floridában

A floridai egészségügyi hatóságok figyelmeztetést adtak ki az állam egyik nyugati parti megyéjének területére, miután agyevő amőba fertőzött meg egy embert.

Tűzveszély. Begyulladhat a kocsiban felejtett kézfertőtlenítő

A kézfertőtlenítő folyadék hatóanyaga gyúlékony, ezért a nyári melegben veszélyes lehet az autóban hagyni - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára.

Bírósági eljárás. Carlos Ghosn volt Nissan-vezért szöktették

A Carlos Ghosn hajdani Nissan vezér Libanonba szöktetésében szerepet játszó személyeket állítottak bíróság elé Törökországban. A magántulajdonban lévő MNG Jet török légitársaság azt közölte, hogy törvényellenesen használták eszközeiket.

Áfacsalás. Milliárdokat utaltak egy szingapúri bűnbandának

Jogerősen nyolc év fegyházbüntetést kapott az a magyar férfi, aki hét év börtönre ítélt bolgár társával egy Távol-Keletről számítástechnikai eszközöket importáló bűnszervezet tagjaként több mint 3 milliárd forintos adócsalásban vett részt.

Pelyhes spirálgalaxist fotózott a Hubble

Egy pelyhes spirálgalaxisról készített lenyűgöző felvételt az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az Európai Űrügynökség (ESA) Hubble űrtávcsöve.

Segítséget kérnek a kutatók – veszélyes tigrisszúnyogok

A hazai tigrisszúnyog-populáció feltérképezéséhez kérnek segítséget a kutatók. Veszélyes kórokozók terjesztését idézheti elő az Ázsiából behurcolt tigrisszúnyog tömeges megjelenése. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH) tartozó Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete ennek felmérésében kéri a lakosság segítségét.

Koronavírus – Orbán: a nem uniós polgárok csak átutazhatnak az országon

Az EU felszólítása ellenére nem enged be unión kívüli országokból érkező polgárokat Magyarország - Szerbia kivételével-, mert az ellentétes a magyar emberek egészséghez fűződő érdekével - közölte Orbán Viktor.

Szigorodott a homeopátiás szerek forgalmazása

Július 1-jétől csak terápiás javallat nélkül forgalmazhatók homeopátiás készítmények Magyarországon, mivel a forgalomban lévő készítmények esetében klinikai vizsgálattal nem igazolták a hatásosságukat.

Virtuális ügyfélszolgálatot indított a Nébih

Július 1-jével elstartolt a Nébih chat alkalmazása: Nébo, a chatbot, amely a hét minden napján, non-stop válaszol a hivatalt a Facebook Messenger felületén felkereső ügyfelek kérdéseire és fogadja az élelmiszerlánc-biztonsági bejelentéseket.

Gazdaság

Pénzmosás-gyanú. Nem jelentett időben a két nagybank

A pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt a Magyar Nemzeti Bank összesen több mint 29 millió forint bírságot szabott ki a CIB és a Raiffeisen Bankra.

Utód nélkül. Három jelölt az EBRD elnöki posztjára

Távozott tisztségéből második négyéves mandátumának lejártával az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke, Sir Suma Chakrabarti. Utódját a koronavírus-járvány miatt májusról októberre halasztott EBRD-közgyűlésen választják meg.

BÉT – Júniusban csak az OTP emelkedett

Júniusban a Budapesti Értéktőzsde indexe, a BUX értéke 35 876 pontról 35 818 pontra csökkent, az OTP árfolyama emelkedett, a többi vezető részvényé kismértékben mérséklődött.

A veszélyhelyzetnek vége – a moratórium marad

Az év végéig él a hiteltörlesztési moratórium, és a veszélyhelyzet feloldásától függetlenül is ki-, illetve be lehet lépni a rendszerbe.

Kihívót kapott az OTP: megalakult a Magyar Bankholding

A Fővárosi Törvényszék Cégbíróságának cégnyilvántartási bejegyezésével létrejött a Magyar Bankholding Zrt. - közölte a társaságot létrehozó három pénzintézet.

Az OTP netbankján immár QR-kóddal is fizethetünk

Az OTP internetbankján keresztül mától a kártyaadatok megadása nélkül, a QR-kód lefotózásával is lehet fizetni - jelentette be Csányi Péter, az OTP Bank ügyvezető igazgatója.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom