Hirdetés
Kezdőlap Ingatlan Új bérlakások és felújítás nélkül égbe szöknek az árak - elmarad a...

Új bérlakások és felújítás nélkül égbe szöknek az árak – elmarad a mobilitás is

Budapesten csak a bérlakások számának növekedése szabhat gátat a lakásárak emelkedésének. Vidéken viszont a lelakott épületek energetikai felújítása teremthetne élhetőbb környezetet – állítja Karikás György, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottságának elnöke.

A magyar építőipar számára sarkalatos pont a lakásépítés, ami még a 2008-as gazdasági válság utáni időszakban is jelentős elmaradásban van a korábbi időszakhoz, és a reális igényekhez képest – elemez Karikás György. A szakember szerint az utóbbi 1-2 évben fordulni látszik a negatív tendencia, de hiába épül több lakás, az indokolt mennyiségtől ez még messze van.

A legnagyobb gond a megfizethető bérlakások hiánya. Ez részint a privatizációval, részint az állomány állagromlásával magyarázható. Ebben persze szerepe van, a nálunk erős kulturális hagyománynak, a saját tulajdonú lakás iránti ragaszkodásnak. Nyugaton a többség bérlakásban él, ami nem jár hatalmas összegek lekötésével, miközben a munkavállalók és ezzel a gazdaság mobilitását is megkönnyíti. A lakbérek, utóbbi időben tapasztalható drasztikus növekedésének hatására ugyan Magyarországon ismét nagyobb figyelem fordult a bérlakásépítésre, de az állomány nagysága, a most megvalósuló projektek számával együtt is elenyésző az egészséges szinthez képest.

Karikás György

– Az egész bérlakás kérdés alfája és omegája a bérleti díj, a lakbér, ami országos viszonylatban, sőt akár még egy településen belül is, nagy szóródást mutat – fejti ki Karikás György. – Nem véletlen, hogy Budapesten, ahol az egekben járnak az árak, már igen nagy számban épülnek olyan házak, amelyeket kifejezetten bérlakás céljára szánnak, vagy olyan lakások, amelyeket aztán az építő, vagy az építtető tulajdonos bérbe ad.

Mindez azonban még mindig esetleges, és nem kötődik egy markáns, átfogó ingatlanfejlesztési, hasznosítási stratégiához – tette hozzá. – Szerinte a hosszú távú fenntarthatóságot az garantálná, ha az állam felvállalná a bérleti díjak maximalizálását, aminek az elszabaduló árakban most megmutatkozó hiánya kifejezetten fékezi a keresletet. A hosszútávú tervezhetőség azért is fontos lenne, mert manapság kifejezetten alacsony az a hitelállomány, ami a bérlakásépítésre rendelkezésre áll.

Ugyanakkor feltétlenül kedvező változást, élénkülést hozna, ha azok, akik ma készpénzben, vagy a bankban parkoltatják pénzüket, holnap már befektetőként jelennének meg a bérlakások piacán. De beruházóként, építtetőként, az állami és önkormányzati szerepvállalásra is szükség lenne. Már csak azért is, mert többek mellett a szabad bérlakás az, ami a szakképzett munkaerő-ínséges időkben, a mobilitást felvállaló szakemberek szemében – a helyi élet minősége mellett -, vonzóvá tehet egy-egy települést. Meghatározva annak gazdasági versenyképességét is.

Karikás György szerint a bérlakás fronton az állami és önkormányzati szerepvállalásnak elsősorban az olcsó kategóriában lenne értelme: például a fiatal házasok indulását segíthetné elő.

A piaci bérlakás szektort viszont csak a magántőke, a vállalkozások szerepvállalása tudná fellendíteni és korrekt piaci viszonyok között működtetni. Ebben – nyugati mintára -, a biztosító társaságoknak és a bankoknak is érdemes lenne részt venniük a hosszútávú megtakarításokat kezelő, kellő tőkeellátottsággal rendelkező alapjaik, érdekeltségeik révén – fűzte hozzá.

És miközben a lakásépítések számának nem elégséges mértékű növekedése is akut kérdés, a másik oldalon ott vannak azok az állami, vagy önkormányzati tulajdonban álló épületek, amelyek alig, vagy egyáltalán nem alkalmasak a minőségi életvitelre.

A helyzet komolyságát jelzi, hogy a KSH adatai szerint országszerte több mint félmillió lakás, vagy ház áll üresen és ezek mintegy fele az ötezer lakosúnál kisebb településeken található. Ezeknek az épület energetikai szempontokat is figyelembe véve történő felújítása is nagyban hozzájárulhatna a lakás és bérlakáshiány csökkentéséhez. A szakember szerint ezen a területen pedig megkérdőjelezhetetlenül állami szerepvállalásra lenne szükség.

Karikás György szerint a bérlakás helyzet nemcsak a fővárosban kiált megoldás után. Vidéken a megfelelő munkalehetőségek hiánya mellett az élhető lakhatási körülmények hiánya miatt is megnövekedett az elvándorlás, ami a kisebb településeken elnéptelenedéssel is fenyeget. Ebben a témában hozhat majd pozitív változást a kormány által meghirdetett vidéki kistelepülés fejlesztési program, amit a szakember hasznos kezdeményezésnek tart, mondván a vidéki lakásállományt is rangján kellene kezelni. Mert ezeknek a házaknak, lakásoknak az épület energetikai mutatóik nagyon rosszak, amin muszáj lenne javítani. Karikás György szerint ezért vált elengedhetetlenné egy olyan új, állami lakás felújítási program, amiben az épület energetikai szempontok is kiemelt figyelmet kapnának.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

MNB – 25 millió forint bírság a Hanifa Kft.-nek

A Magyar Nemzeti Bank 25 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a budapesti Hanifa Szolgáltató Kft.-re és azonnali hatállyal megtiltotta, hogy engedély nélkül üzletszerű pénzváltási tevékenységet végezzen.

Budapest. Naponta már 10 ezren repülnek

A járvány előttinek a töredéke még a forgalom, de hétről hétre több járat és utas fordul meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.

Európai válságmenedzselés: A szolidaritásból mindenki profitálhat?

A korona-krízis világossá tette, hogy a globalizált gazdasági világrend ingatag. A konjunktúracsomagok a kontinens belső fogyasztása felpörgetésével függetlenebbé tehetik Európát. A krízisből így megerősödve jöhet ki a kontinens. A tézist a ’European Council on Foreing Relations’ (ECFR) friss elemzése vázolja fel. De sikerül-e erről az északi tagállamok polgárait meggyőzni, akiknek konjunktúraélénkítést finanszírozniuk kellene?

Koronavírus – Európai Parlament. Jön az EU4Health

Az európai "egészségügyi unió" létrehozásával sokkal szorosabbra kell fonni a tagállami együttműködést - szögezték le az Európai Parlament (EP) képviselői, az EP brüsszeli plenáris ülésén a járvány utáni uniós közegészségügyi stratégiáról elfogadott állásfoglalásukban.

Hírek

Budapest. Naponta már 10 ezren repülnek

A járvány előttinek a töredéke még a forgalom, de hétről hétre több járat és utas fordul meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.

Négy év börtön. El akarta lopni a Magna Cartát

Négy év börtönbüntetésre ítéltek Nagy-Britanniában egy 47 éves férfit, aki 2018 őszén megpróbálta ellopni a történelem egyik legjelentősebb és legismertebb dokumentuma, a 800 éves brit Magna Carta kevés fennmaradt eredeti példányának egyikét a salisbury-i katedrálisból.

Balatoni nyár – Covid fenyegetés idején

A Balaton mellett is figyelni kell a "tisztes távolságra". Így nyaralnak 2020 júliusában a vízparton.

Koronavírus – jövő hétre várhatók újra a szigorítások?

A magyarországi koronavírus-fertőzöttek jelentős része külföldről érkezőkkel került kapcsolatba - hangsúlyozta az operatív törzs ügyeleti központjának vezetője pénteken a közmédiának nyilatkozva.

Itt a hét vége. Hőség, extrém UV-sugárzás, erős szél és zivatar

A hőség, az extrém UV-sugárzás, az erős szél és zivatar veszélye miatt is figyelmeztetéseket adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat szombatra.

Vörös lista. 33 ezer állatfajt fenyeget a kihalás

A Madagaszkáron honos összes makifaj csaknem egyharmadát, az északi simabálnát és a mezei hörcsögöt is a súlyosan veszélyeztetett, vagyis a kihalástól mindössze egyetlen lépésre lévő állatok közé sorolja a svájci székhelyű Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) aktualizált vörös listája.

Szárnyaltak a tőzsdék – gazdagodtak a dollármilliomosok

A világ dollármilliomosainak összesített vagyona tavaly 8,6 százalékkal 74 ezer milliárd dollárra nőtt a Capgemini pénzügyi tanácsadó cég éves jelentése szerint.

Fagyizókat ellenőriz a NAV – megyei lista

A fél országra kiterjed az a razzia, amelyben az adóhivatal emberei a fagylaltozókat, a kávézókat és a cukrászdákat ellenőrzik. A revizorok az adózási és a munkaerőpiaci szabályok betartására koncentrálnak.

Sziklaomlás. Magyar turista halála Ausztriában

Sziklaomlás miatt ketten meghaltak az ausztriai Stájerország tartományban, egy 50 éves magyar és egy 21 éves grazi nő; nyolcan megsérültek.

Az agyat is károsíthatja a koronavírus

Egy kutatócsoport az új koronavírus okozta Covid-19 betegség lehetséges agykárosító hatására figyelmeztetett. A neurológusok szerint egyre több a bizonyíték arra, hogy az idegrendszerre gyakorolt hatása aggasztó lehet.

Elon Musk: közel járunk a teljesen önvezető autókhoz

A Tesla nagyon közel jár az emberi beavatkozást egyáltalán nem igénylő, önvezető járműtechnológia kifejlesztéséhez - jelentette be az elektromos autókat gyártó amerikai vállalat vezérigazgatója, Elon Musk.

Kambodzsa. Tilos a kutyahús a turistaparadicsomban

Betiltották a kutyahús kereskedelmét a híres 12. századi templomegyüttesnek, Angkorvatnak otthont adó kambodzsai tartományban.

Gazdaság

Eltűnt a magyar bankok nyeresége

A bankszektor konszolidált nettó eredménye az egy évvel korábbi 2,7 százalékára, 3 milliárd forintra csökkent az első negyedévben, főként a jóval magasabb értékvesztés és céltartalékképzés miatt - derül ki a Magyar Nemzeti Bank jelentéséből.

OTP: százból heten nem tudnak pénzt félretenni

A koronavírus-járvány felértékelte a pénzügyi tudatosság szerepét, és bebizonyította, hogy érdemes rendszeres megtakarítással felkészülni a váratlan helyzetekre - derült ki az OTP Bank megbízásából készített kutatásból.

Takarékbank: hét év alatt 126 takarékszövetkezet egyesült

Az informatikai átállással befejeződött a Takarék Csoport hétéves integrációs folyamata, amely az elmúlt évtizedek legnagyobb pénzpiaci átalakítása volt Magyarországon.

Két ország is az euró előszobájába léphet

Bulgária és Horvátország karnyújtásnyira áll attól, hogy megkapja az engedélyt az euró előszobájának tartott ERM-2 árfolyamrendszerhez történő csatlakozáshoz.

Újabb milliárddal gazdagodott az MNB-alapítvány

A Pallas Athéné Alapítvány eredményesen zárta a második negyedévet, több mint egymilliárd forinttal növelte az alapítványi összvagyont.

Érintéses fizetés – MNB: maradjon a 15 ezres limit!

A Magyar Nemzeti Bank a PIN-kód nélküli érintőkártyás fizetések 15 ezer forintos értékhatárának megtartását javasolja hosszú távon is - mondta Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom