Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Ingatlan Új bérlakások és felújítás nélkül égbe szöknek az árak - elmarad a...

Új bérlakások és felújítás nélkül égbe szöknek az árak – elmarad a mobilitás is

Budapesten csak a bérlakások számának növekedése szabhat gátat a lakásárak emelkedésének. Vidéken viszont a lelakott épületek energetikai felújítása teremthetne élhetőbb környezetet – állítja Karikás György, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottságának elnöke.

A magyar építőipar számára sarkalatos pont a lakásépítés, ami még a 2008-as gazdasági válság utáni időszakban is jelentős elmaradásban van a korábbi időszakhoz, és a reális igényekhez képest – elemez Karikás György. A szakember szerint az utóbbi 1-2 évben fordulni látszik a negatív tendencia, de hiába épül több lakás, az indokolt mennyiségtől ez még messze van.

A legnagyobb gond a megfizethető bérlakások hiánya. Ez részint a privatizációval, részint az állomány állagromlásával magyarázható. Ebben persze szerepe van, a nálunk erős kulturális hagyománynak, a saját tulajdonú lakás iránti ragaszkodásnak. Nyugaton a többség bérlakásban él, ami nem jár hatalmas összegek lekötésével, miközben a munkavállalók és ezzel a gazdaság mobilitását is megkönnyíti. A lakbérek, utóbbi időben tapasztalható drasztikus növekedésének hatására ugyan Magyarországon ismét nagyobb figyelem fordult a bérlakásépítésre, de az állomány nagysága, a most megvalósuló projektek számával együtt is elenyésző az egészséges szinthez képest.

Karikás György

– Az egész bérlakás kérdés alfája és omegája a bérleti díj, a lakbér, ami országos viszonylatban, sőt akár még egy településen belül is, nagy szóródást mutat – fejti ki Karikás György. – Nem véletlen, hogy Budapesten, ahol az egekben járnak az árak, már igen nagy számban épülnek olyan házak, amelyeket kifejezetten bérlakás céljára szánnak, vagy olyan lakások, amelyeket aztán az építő, vagy az építtető tulajdonos bérbe ad.

Mindez azonban még mindig esetleges, és nem kötődik egy markáns, átfogó ingatlanfejlesztési, hasznosítási stratégiához – tette hozzá. – Szerinte a hosszú távú fenntarthatóságot az garantálná, ha az állam felvállalná a bérleti díjak maximalizálását, aminek az elszabaduló árakban most megmutatkozó hiánya kifejezetten fékezi a keresletet. A hosszútávú tervezhetőség azért is fontos lenne, mert manapság kifejezetten alacsony az a hitelállomány, ami a bérlakásépítésre rendelkezésre áll.

Ugyanakkor feltétlenül kedvező változást, élénkülést hozna, ha azok, akik ma készpénzben, vagy a bankban parkoltatják pénzüket, holnap már befektetőként jelennének meg a bérlakások piacán. De beruházóként, építtetőként, az állami és önkormányzati szerepvállalásra is szükség lenne. Már csak azért is, mert többek mellett a szabad bérlakás az, ami a szakképzett munkaerő-ínséges időkben, a mobilitást felvállaló szakemberek szemében – a helyi élet minősége mellett -, vonzóvá tehet egy-egy települést. Meghatározva annak gazdasági versenyképességét is.

Karikás György szerint a bérlakás fronton az állami és önkormányzati szerepvállalásnak elsősorban az olcsó kategóriában lenne értelme: például a fiatal házasok indulását segíthetné elő.

A piaci bérlakás szektort viszont csak a magántőke, a vállalkozások szerepvállalása tudná fellendíteni és korrekt piaci viszonyok között működtetni. Ebben – nyugati mintára -, a biztosító társaságoknak és a bankoknak is érdemes lenne részt venniük a hosszútávú megtakarításokat kezelő, kellő tőkeellátottsággal rendelkező alapjaik, érdekeltségeik révén – fűzte hozzá.

És miközben a lakásépítések számának nem elégséges mértékű növekedése is akut kérdés, a másik oldalon ott vannak azok az állami, vagy önkormányzati tulajdonban álló épületek, amelyek alig, vagy egyáltalán nem alkalmasak a minőségi életvitelre.

A helyzet komolyságát jelzi, hogy a KSH adatai szerint országszerte több mint félmillió lakás, vagy ház áll üresen és ezek mintegy fele az ötezer lakosúnál kisebb településeken található. Ezeknek az épület energetikai szempontokat is figyelembe véve történő felújítása is nagyban hozzájárulhatna a lakás és bérlakáshiány csökkentéséhez. A szakember szerint ezen a területen pedig megkérdőjelezhetetlenül állami szerepvállalásra lenne szükség.

Karikás György szerint a bérlakás helyzet nemcsak a fővárosban kiált megoldás után. Vidéken a megfelelő munkalehetőségek hiánya mellett az élhető lakhatási körülmények hiánya miatt is megnövekedett az elvándorlás, ami a kisebb településeken elnéptelenedéssel is fenyeget. Ebben a témában hozhat majd pozitív változást a kormány által meghirdetett vidéki kistelepülés fejlesztési program, amit a szakember hasznos kezdeményezésnek tart, mondván a vidéki lakásállományt is rangján kellene kezelni. Mert ezeknek a házaknak, lakásoknak az épület energetikai mutatóik nagyon rosszak, amin muszáj lenne javítani. Karikás György szerint ezért vált elengedhetetlenné egy olyan új, állami lakás felújítási program, amiben az épület energetikai szempontok is kiemelt figyelmet kapnának.

Friss

Fehérje a felelős. Több a demens nő, mint a férfi

Megtalálták a kutatók az Alzheimer-kór kialakulásáért felelős fehérjét, a nők körében több a demens, mint a férfiaknál. Az okok között genetikai különbségeket sejtenek az angolszász tudósok.

Zöld utat kapott a Vodafone: felvásárolja a UPC-t

Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy a Vodafone 18,4 milliárd euróért megvásárolja a Liberty Global német, cseh, román és magyar leányvállalatát, így a UPC Magyarországot is.

Ingolstadtból jön a győri Audi új elnöke

Ősztől Alfons Dintner, az Audi ingolstadti előszéria központjának vezetője váltja az Audi Hungaria igazgatóságának elnöki pozíciójában Achim Heinflinget, aki az vállalat legnagyobb gyárát vezeti majd.

A G7-ek a facebookos valutáról

A G7-ek pénzügyminiszterei szerint destabilizációs veszélyt jelent a nemzeti devizákra és több más kockázatot is rejt a Facebook tervezett kriptovalutája, a Libra.

Hírek

Németország: mindenkit be kell oltani

Kötelező lesz a kanyaró elleni védőoltás Németországban, miután a kormány szerdai ülésén jóváhagyta az erre vonatkozó törvényjavaslatot - jelentette az ARD német közszolgálati televízió.

Szeméthegyek Kambodzsában – tengerentúli feladók

Szeméteredet-vizsgáló bizottság alakult Kambodzsában, hogy kiderítse, honnan érkezhetett 83 konténernyi műanyaghulladék az egyik déli kikötőbe. Rögtön eredménnyel járt.

Helyszíni pótdíj. Terminált kaptak a BKK ellenőrei

Bankkártyás fizetéssel is kiegyenlíthető a BKK jegyellenőrei által kiszabott helyszíni pótdíj a fővárosban.

Kiderült, hogyan juthatott luxuskocsikhoz Kim Dzsong Un

Két páncélozott Mercedest szállítottak tavaly Kim Dzsong Unnak Hollandiából, noha nemzetközi szankciók tiltják a luxuscikkek exportját Észak-Koreába.

Óriásgyémánt – Európa legnagyobbját találták meg

A kontinens legnagyobb, 222,09 karátos gyémántjára Arhangelszk megye mezenszki járásában, a Grib-lelőhelyen találtak rá - közölte az AGD Diamonds vállalat.

Drog a lefolyóban. Metgátoroktól tartanak Amerikában

Egy tennessee-i város rendőrei arra kérik a lakosságot a Facebookon, hogy ne húzzanak le metamfetamint a vécén, mert az a csatornarendszeren át az élővizekbe jut, és megőrjíti az alligátorokat és a többi vízi állatot.

Bővül a Limo-flotta – könnyebb lesz a parkolás

Ötven elektromos meghajtású, a korábbi modelleknél kisebb autót állít forgalomba a Mol közösségi autómegosztó szolgáltatása.

Sziget. Százmillió forint talált pénz

Tavaly több mint 104 millió forint bevétele származott a Sziget Kulturális Menedzser Irodának a FestiPay-kártyákon maradt összegekből.

Turbó körforgalmat kap az M5-ös

Kezdődik az M5-ös autópálya és az 54-es főút csomópontjainak átépítése, turbó körforgalmak épülnek. A munkálatok idejére az autópálya fel- és lehajtó ágait lezárják.

James Watt helyére lép Alan Turing az 50 fontoson

Alan Turing matematikus portréja lesz a két év múlva forgalomba kerülő új brit 50 fontos bankjegyen, Sir Winston Churchill pedig az ötfontoson.

Parlagfű. Több allergiás fiatal

Tavalyhoz képest 20-30 ezerrel nőtt a parlagfűre allergiások száma és a gyomnövény virágzási időszakának még koránt sincs vége - mondta Nékám Kristóf allergológus.

New Yorkba költöztetné Hollywoodot Robert De Niro

Az Oscar-díjas színész újabb nagy filmstúdió létrehozásán fáradozik New Yorkban, ahol négy stúdió működik és háromszáznál is több filmet forgattak tavaly.
Hirdetés

Gazdaság

A G7-ek a facebookos valutáról

A G7-ek pénzügyminiszterei szerint destabilizációs veszélyt jelent a nemzeti devizákra és több más kockázatot is rejt a Facebook tervezett kriptovalutája, a Libra.

Szaúd-Arábia. Magyar segítséggel hajtanák be az áfát

Az áfacsalás elleni magyar találmányokat tanulmányozták a szaúd-arábiai adóhivatal vezetői Budapesten. A közel-keleti országban tavaly vezették be az általános forgalmi adót.

Brexit után a pénzvilág. Frankfurt-Párizs, vetélytársból partnerek

A Brexit felkavarta az európai pénzügyi világot. A Londonból menekülő bankokért, a pénzügyi központ szerepére törő két legnagyobb konkurens, Párizs és Frankfurt felhagyott a küzdelemmel, a további vetélkedés helyett az együttműködés mellett döntöttek.

Hatvanmillió eurórért vesz OTP-kötvényeket az EBRD

Az OTP 500 millió eurós kibocsátásából 60 millió euró értékben vásárol kötvényeket az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

Újra felragyoghat az arany

Év eleje óta szűk sávban mozog az arany árfolyama, jelenleg unciája 1415 dollárt ér, de hónapokon belül egészen 1600 dollárig drágulhat.

Lemondott az IMF éléről Christine Lagarde

Benyújtotta lemondását Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, mert az Európai Unió tagállamainak állam-, és kormányfői őt jelölték az Európai Központi Bank élére.
Hirdetés
Hirdetés