Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Varga Mihály: a német cégek bíznak a magyar gazdaságban
No menu items!

Varga Mihály: a német cégek bíznak a magyar gazdaságban

Pénzügyminiszter: a német vállalatok bizalma fontos érték. Kép forrása: Varga Mihály/Facebook

A Magyarországon működő német, illetve külföldi vállalatok továbbra is bíznak az ország gazdasági teljesítményében. A cégvezetők – akárcsak a kormány – az idei magyar növekedést a régiós átlagnál magasabbra várják – mondta a pénzügyminiszter a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) online eseményén, amelynek témáját a kamara idei konjunktúrajelentése adta.

Varga Mihály felidézte, hogy a magyar kormány erre az évre 4,3 százalékos GDP-bővülést vár, jövőre pedig 5,2 százalékot.

A vállalatvezetők 88 százaléka ma is ugyanúgy megvalósítaná beruházását az országban, mint korábban – hívta fel a figyelmet Varga Mihály, jelezve, hogy ez a mutató a kamara felmérésében soha nem volt még ilyen magas.

Varga Mihály a német vállalatok bizalmát fontos értéknek nevezte, amire Magyarország a gazdaság újraindításában is építhet. Ennek jegyében a kormány továbbra is támogatja a beruházásokat, a munkahelyteremtést és a versenyképesség növelését – jelezte.

Elmondta, hogy Németország a legnagyobb tőkebefektető az országban, tavaly a német cégek 430 millió eurónyi befektetést valósítottak itt meg.

A legtöbb új beruházást 20 projekttel a német vállalatok hajtották végre tavaly az országban, ezek 1500 új munkahelyet teremtettek – fűzte hozzá.

A pénzügyminiszter szerint a vírus sem változtatott azon, hogy Németország Magyarország legfontosabb gazdasági partnere. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom 5,6 százalékkal 53,5 milliárd euróra csökkent tavaly, és idén is 4 százalékkal folytatódott a visszaesés, amiben a globális ellátási láncok megszakadásának, a chiphiánynak, a Szuezi-csatornai elakadásnak is szerepe volt.

A cégeket a kormány egyebek mellett a munkát és a jövedelmet terhelő adók csökkentésével kívánja segíteni – mutatott rá a pénzügyminiszter utalva arra, hogy folytatódik az adminisztráció és az adórendszer egyszerűsítése. Jövő nyártól például eltörlik az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, a szociális hozzájárulási adó újabb 2 százalékponttal mérséklődik, így az adó mértéke több lépcsős csökkenés után 28,5 százalékról 15,5 százalékra esik vissza – emelte ki.

Sávos András

Sávos András, a DUIHK elnöke az online eseményen elmondta, hogy a felmérés szerint a tavalyi gyengülés jelentős részét idén ledolgozza a magyar gazdaság, emiatt a vállalatvezetők között többségben vannak azok, akik bővítenék tevékenységüket.

A kamara elnöke jelezte, hogy a cégek közül minden másodiknak komoly kockázatot jelent a munkaerőhiány, a gazdaságpolitikai és üzleti környezet ugyanakkor kis lépésekben tovább javul.

Javult a közigazgatás megítélése is – tette hozzá utalva arra, hogy már többen vannak azok, akik elégedettek ezzel a területtel. Arra is kitért, hogy a korrupció és a közbeszerzések terén ugyanakkor nagy az elégedetlenség, Magyarország a régiós átlag alatt teljesít a felmérés alapján.

Dirk Wölfer, a kamara kommunikációs osztályvezetője ismertette: az eddigi tapasztalatok alapján a GDP irányváltozását jól jelző befektetői hangulatindex érezhetően, 20 pontra javult a tavalyi 8 és a tavalyelőtti 15-ös értékről. Ez alapján idén a 4 százaléknál valamivel magasabb GDP-növekedés reálisnak tűnik – tette hozzá.

A válság előtti árbevételét a megkérdezett 200 cégvezető beszámolója alapján – amelyből minden hetedik nem német külföldi vállalat volt – a társaságok 36 százaléka már elérte, 15-20 százaléknál ez még az idénre várható, a többieknél később – mutatott rá az osztályvezető.

Dirk Wölfer

A válaszadók 20 százaléka szerint a gazdaság jó állapotban van, miközben kétszer ennyien (43 százalék) látják a saját üzleti helyzetüket jónak – hívta fel a figyelmet Dirk Wölfer. Az ipari vállalatok, a nagy létszámú és exportorientált vállalatok optimistábbak, miközben a kereskedelmi-szolgáltató ágazat kevésbé derülátó – tette hozzá.

A felmérés szerint a beszállítói elakadások miatt a járvány után a megkérdezettek 14-15 százaléka tartja nagyon valószínűnek vagy lehetségesnek termelési tevékenysége teljes áthelyezését, például Ázsiából Európába. Sokkal többen, a vállalatvezetők több mint fele a beszállítók helyettesítését vagy kiegészítését tervezi. Az osztályvezető érdekes újdonságra hívta fel a figyelmet: míg a cégvezetők 45 százaléka Közép- és Kelet-Európa országai között szélesítené partnerei körét, 40 százalék Nyugat-Európát is számításba venné.

A vállalatvezetők elmondásuk alapján 6 százalékos béremelésre készülnek

– ismertette az osztályvezető utalva arra, hogy az elmúlt években a tényleges jövedelemnövelés mértéke 2 százalékponttal meghaladta az előrejelzést, eszerint 7-8 százalékos növelés is elképzelhető.

A cégek fele nem elégedett a rendelkezésre álló szakképzett munkaerővel, ez a probléma leginkább az ipar területén jelenik meg – emelte ki Dirk Wölfer.

Varga Mihály ezzel kapcsolatban kérdésre elmondta, hogy a duális képzés erősítésével kívánják enyhíteni a szakképzett munkaerő hiányát. Felidézte, hogy miközben tíz éve a diákok 21 százaléka választotta a szakközépiskolákat, ma már 41 százalék ez az arány.

Szintén kérdésre válaszolva a pénzügyminiszter arról is beszélt, hogy a kormány fontosnak tartja a tudásintenzív gazdaságra való átállást; jelenleg zajlik a felsőoktatási rendszer átalakítása, a Next Generation uniós program legtöbb forrását a felsőoktatásra fordítják.

A pénzügyminiszter végül arra is kitért, hogy Magyarország törekszik a korrupciós kockázatok kiszűrésére, ezért is léptetett érvénybe a közbeszerzéseknél az uniósnál szigorúbb előírásokat. Azt is hozzátette, hogy az Európai Unió felmérése szerint az ország ebben a tekintetben a középmezőnybe tartozik.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

2,2 millió eurót hozott a fizetős belépés Velencének

A fizetésmentességet élvezők magas száma bizonyítja, hogy a városban sokkal többen laknak állandó jelleggel, mint a hivatalosan bejelentett 49 ezer.

Alig mozdult, mégis csúcson zárt a tőzsde

A Richter-papírok árfolyama 85 forinttal, 0,88 százalékkal 9765 forintra nőtt, a részvények forgalma 679,9 millió forintot ért el.

Az új első fél éves rekordot állított be a belföldi használtautó-piac

A lakosság egy része a jövedelmi helyzetének lassú rendeződése nyomán most pótolja az előző években elmaradt autóbeszerzéseit.

Globális informatikai hiba – Budapest Airport: a Liszt Ferenc-repülőtér is érintett

Azt is közölték, hogy nem elérhető a Wizz Air weboldala és mobilalkalmazása, a foglalási rendszer, az online utasfelvétel és a beszállókártya kiadása, az új foglalások és meglévő foglalások módosítása, de még a kapcsolattartó és ügyfélszolgálati központok sem.
Hirdetés

Hírek

Mi várható a héten? Adatok az államháztartásról és a fogyasztói árakról

Hétfőn teszi közzé a Pénzügyminisztérium (PM) az államháztartás központi alrendszerének június végi helyzetéről a gyorstájékoztatóját.

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Gazdaság

Változatlanul hagyta az EKB a három irányadó kamatlábat

A kamatdöntések konkrétan az inflációs kilátásokra vonatkozó értékelésén alapulnak a kapott gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politikai transzmisszió erőssége fényében.

Ezért menekülnek külföldre a privátbanki pénzek

A Blochamps Capital privátbanki tanácsadó cég ügyvezetője szerint a magyar privátbanki és affluens ügyfelek 95 százalékának van devizaszámlája vagy devizában denominált befektetése,

Kamatdöntés – Ellenszavazat nélkül döntött a monetáris tanács júniusban

A monetáris tanács hónapról-hónapra értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről.

Rekord kárkifizetések lesznek a viharok miatt

Az idei május-júniusi adatok szerint összesen 61,5 ezer bejelentésnél és 7,7 milliárdos összegnél tartanak a biztosítók.