Kezdőlap Turizmus Véget érhet a filléres repülőjegyek kora
No menu items!

Véget érhet a filléres repülőjegyek kora

Repülni olcsó és népszerű. 2018-ban 38 millió felszállás és 4,3 milliárd utas. 2 új rekord és 7% növekedés. Repülni környezetkárosító. A legnagyobb energiaigényű közlekedési mód. Egyre többen követelik a légi szektor adókedvezményeinek megszüntetését. A repülők CO2 kibocsátását is – akár az autóknál – csökkenteni kell, méghozzá jelentős mértékben.

Flygskam – Repülni szégyen

’Flygskam’ – repülés miatt szégyenérzet. Svédországból jön az új, a magyarban még ismeretlen, de sok világnyelvben egyre gyakrabban használt kifejezés. A Wizz Air Budapestet Rómával összekötő teltházas járatán jó a hangulat. Nem látni szégyenkező utast. Nyilván sokkal kényelmesebb az 1200 kilométeres utat 1,5 óra alatt repülővel, mint 13 alatt autóval, vagy 3 átszállással és 18 órát zakatolva vasúton megtenni. Az viszont kérdés, hogy a 189 utas mindegyikének fontos dolga van-e az olasz fővárosban, vagy csak azért repül, mert olcsó a jegy. Kevesebbe kerül, mint taxival kimenni a reptérre!

Környezetvédők kritikája: a klímaváltozás és a méretes CO2-lábnyom ellenére az utasok száma évről-évre rekordokat dönt. Ferihegyről 2008-ban 9 millió utast szállt fel, 2018-ban már 15 millió.

A fapados légitársaságok térnyerésével ugrott fel ilyen mértékben a légiutasok száma. A Ryanair és társai kínálta filléres jegyeknek köszönhetően korábban elképzelhetetlen okokból lett normális repülni: egynapos városlátogatás, elugrani egy szülinapi bulira, két napos vizit a távol élő barátoknál. Sőt, vannak, akik akár repülővel ingáznak munkába.

Mindez nem marad környezeti hatás nélkül. ’90 óta megduplázódott a légi közlekedés CO2 kibocsájtása. 2040-ig a mai utásszám kétszerese, és ha a takarékosabb gépeknek köszönhetően nem is ilyen mértékű, de jelentős CO2 emisszió növekedés várható.

A fapadosok felemelkedése

A low-cost, vagyis a fapados társaságok térnyerését a légipiac liberalizációja tette lehetővé. Kontinensünkön egy 1992-es EU-rendelet elfogadása előtt belföldi járatot csak az adott ország, nemzetközit pedig csak a kiinduló és a célállomás szerinti állam által kötött szerződésben meghatározott légitársaságok kínálhattak az abba lefektetett időpontokban és kapacitással, államilag szabályozott árakon.

Ma már világviszonylatban 30 százalék, nálunk 60, Németországban pedig 25 körül mozog a fapadosok részesedése. Tavaly 1,3 milliárd utast szállítottak. Európában a Ryanair több mint 130 millió utassal – a Lufthansától alig lemaradva – a második legnagyobb légitársaság lett. 2016-ban volt már piacvezető is! Nálunk a Wizz Air (32 %) és a Ryanair a legnagyobb (15%). Németországban az Eurowings, tehát a Lufthansa low-cost koncepció alapján működő leányvállalata a piacvezető.

Az ír sikersztori

Az alapító tulajdonos Tony Ryan (1936-2007)

A Ryanair története jól leírja az elmúlt 30 évben történt változásokat. 1985-ben alapította egy ír üzletember, Tony Ryan. Első ízben kapott hazai és egyúttal magán konkurenciát a brit és az ír nemzeti légitársaság, a British Airways és az Air Lingus. Jogi ellehetetlenítés helyett árharccal akarták legyőzni az új szereplőt. Ha nem jön az európai légipiac liberalizációja, sikerült volna nekik. De 1992-től az ír légitársaság szabadon kínálhatott járatot akár Hamburg és Athén között is. Amerikai mintára a jegyárakra, az útvonalakra és a kapacitásokra vonatkozó korlátozásokat is megszüntette az EU. Az ír cég pedig megmutatta, hogy az addig megszokottnál jóval alacsonyabb jegyárakkal is nyereséges lehet egy légitársaság.

Az első Nagy-Britannián és Írországon kívüli Ryanair járat Belgiumból repült Franciaországba. Az igazi áttörést azonban a német piac hozta. Az akkor még ismeretlen Hahn repülőterét nézte ki magának a cég. Olcsó jegyeivel rövid idő alatt sikerült megvetnie a lábát az addig a Lufthansa dominálta piacon. 1999-ben már 5 millió utasa és 27 nemzetközi összeköttetése volt az ír fapadosnak.

A recept   

Eleinte rejtély volt, miként tud a Ryanair az elképesztően alacsony jegyárak ellenére nyereségesen működni. Ma már mindenki tudja:

  • A jegyek csak jókor, tipikusan 3 hónappal a járat indulása előtt olcsók. Aki csak 2-3 nappal korábban foglal, sokat fizet.
  • A közlekedési gócpontok helyett kis légikikötőkbe kell repülni. Erre jó példa Hahn. Az Európa negyedik legnagyobb légikikötőjétől, Frankfurttól 120 kilométerre fekvő kisvárost frankfurti desztinációként kezdte árulni a Ryanair. A kis reptéren a semmi közepén töredéke volt a le- és felszállási díj a Frankfurt központi légikikötőjében fizetendőnek. Ráadásul utóbbin a zsúfoltság miatt egy új társaság már akkoriban sem tudott jó slottot, tehát indulási és érkezési időpontot szerezni. Az egykori amerikai légibázisról a legkedvezőbb időpontokban repülhettek az társaság gépei. A siker óriási volt. Már az első évben 80 ezer utas. A Ryanair sikere Hahnnak is felvirágzást hozott. Tavaly 2 millió utast számlált a légikikötő.
  • Minden szolgáltatásáért, poggyászért, kívánság szerinti ülőhelyért, reptéri check-in-ért külön kell fizetni. És ha a borsos árú extrákról van szó, a légitársaságok fantáziája kimeríthetetlen.
  • A gépek a lehető legkevesebb időt töltik a légikikötőkben, ahol minden perc pénzbe kerül. Egy átlagos Ryanair gép a leszállás után 25 perccel már a felszállásra kész.
  • A fedélzeten árult ételek és italok még a gasztronómiában is szokatlanul magas az árrése.
  • A munkavállalók kizsigerelése is lefelé nyomja a jegyárakat. (A Ryanair egy 2018-as sztrájksorozat után, történetében először, kénytelen volt kollektív szerződést kötni a szakszervezetekkel.)

Indokolatlan kedvezmények?

Az alacsony árakban az adókedvezményeknek is nagy szerepük van: jövedéki adó mentes a kerozin és áfa mentes a repülőjegy, az 1945 óta élő nemzetközi szabályok, a ’népek közötti kapcsolat és barátság erősítése’ érdekében. Ma már bizonyosan nincs szükség a repülés adómentességére, hogy a németek jól megértsék magukat a franciákkal. A pozitív diszkrimináció viszont rontja a vasút és busz versenyképességét és világviszonylatban sok milliárdot vesz ki az államkasszákból.

A légiközlekedés szabályozása uniós hatáskör, és Brüsszel csak a belföldi légijáratnál engedi a kerozin adóztatását. De ezzel a 2005 óta létező lehetőséggel is csak a nem EU-tag, de az egységes európai légipiac részét képező Norvégia él. A politika fél azok haragjától, akiknek a repülés csak az alacsony árakkal lett elérhető.

Manfred Weber: Véget kell vetni a légi közlekedés szubvencionálásának

Környezetvédők, így a ’Fridays for Future’ mozgalom is változást követel. Egyre növekszik a társadalmi súlyuk, ezért a politika tőlük is megijedt. A baloldali és zöld pártok mellett a korábban a légi közlekedési cégek érdekét képviselő, vagy annak hírében álló konzervatív politikusok is drágítani akarják a repülést. „Véget kell vetni a légi közlekedés szubvencionálásának. A repülés drágábbá válása a környezetbarát vasút felé terelné az utazókat. Jó megoldás lenne a CO2-kereskedelem rendszerének kiterjesztése a légi közlekedésre” – mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt listavezetője az Európai Parlamenti választás kampányában.

A legnagyobb környezetszennyező?

A légi közlekedés a világ CO2 kibocsájtásának csak 2,7%-ért felel, a közúti 18-ért! – hívják fel a figyelmet a légitársaságok. Arányaiban viszont a repülés a leginkább energia igényes közlekedési mód – replikáznak a környezetvédők.

A repülőgépek CO2 mellett más káros anyagokat is kiengednek. Ráadásul pontosan nem ismertek a magas légtéri szennyezés hatásai. Az viszont bizonyított, hogy a sokaknak festői kondenzcsíkok az égbolton jégkristályokat tartalmaznak, amelyek mesterséges felhőképződést okozva erősítik az üvegház folyamatot. Nehezítik a földfelszínen keletkezett káros anyagokat és az ezek által termelt hő távozását a föld légteréből. Szintén ismert, hogy a repülés ózonréteget erősen romboló nitrogén-oxid emissziójával jár.

Szennyezők a szennyezés ellen

A repülőgyártók és a légitársaságok önkéntes vállalásokkal igyekeznek az adókat és szigorúbb szabályokat megelőzni. Előbbiek egyre kevesebb káros anyagot kibocsájtó gépeket gyártanak, utóbbiak flottájukat ilyen gépekkel bővítik. A Ryanair ’Európa legzöldebb légitársaságának’ mondja magát. Többek között arra hivatkozik, hogy a legújabb Boeing 737-ból 135 darabra van megrendelése. Ez a típus 67g/km/utas CO2-t engednek ki, 25%-al kevesebb, mint kategóriája átlaga. A növekvő utas, illetve járatszám végeredményben mégis semmivé teszi a technikai fejlődést.

A környezeti károk mérséklését, . kompenzálását szolgálja a 2016-os CORSIA megállapodás. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) égisze alatt kötött nemzetközi szerződés értelmében a légitársaságoknak 2040-ig 40 %-kal az 1990-es szint alá kell csökkenteniük a károsanyag kibocsátást és 2020-tól klímavédelmi díjat kell fizetniük.

A világ új felfedezői és a nyugat szégyenkezői

Még, ha a légitársaságok a jegyárakra is terhelik a bevételéhez képest jelképes klímavédelmi díjat, ez biztos senkit nem fog eltántorítani a repüléstől.

A gazdaság és a kereskedelem mellett az emberi kapcsolatok is globalizálódtak. Egyre többeknek vannak távol élő barátai, rokonai. A turizmus pedig dübörög. A világ felfedezéséből sokáig kizárt társadalmi osztályok tagjai utazni akarnak, ahogy a világ olyan országaiban élők is, ahol ez korábban gazdasági vagy politikai okokból kiváltság volt.

A régóta tehetős társadalmakban ellenkező irányú változás indult. Svédországban, ’Fridays for Future’ mozgalom hazájában nem csak a közbeszéd része lett a ’Flygskam’. Egyre többen valóban szégyent éreznek a repülés, és az azzal járó CO2 kibocsátást miatt. Tavaly csökkent a belföldi légiutasok száma, több vonatjegy kelt el és újra jó kihasználtsággal közlekednek a sok éves szünet után újraindított éjszakai vonatok.

Lars Forjahn: indokolt a Flygskam

Lars Forjahn, a német környezetvédő szervezet, a PrimaKlima képviselője szerint van ok szégyenkezni. Az NGO honlapján működtetett kalkulátor szerint egy út a magát ’Európa legzöldebb légitársaságának’ Ryanair egyik gépének fedélzetén Kölnből Dublinba utasonként oda-vissza 0,5 tonna CO2 kibocsájtásával jár! Ennek ellentételezése a CO2-kereskedelem kvótai szerint 7,50 euró lenne. Nem sok pénz, aligha rettentene el a repülésétől. Összeadódva viszont számos környezetvédelmi projekt finanszírozására lenne elegendő.

A légitársaságok a foglalásnál lehetőséget kínálnak a CO2 kibocsájtás ellenértékének önkéntes megfizetésére. Az utasok mindössze 1%-a él az adományozás lehetőségével, amelyet a légi közlekedési cégek környezetvédő civil szervezetekhez juttatnak el. A PrimaKlima például ebből finanszírozott egy ugandai projektet: Az ország korábbi diktátora, Idi Amin utasítására kiirtott esőerdőt telepítettek be új növényekkel a Kibale Nemzeti Parkban. A fák a repülők által kibocsátott CO2 lebontásához is hozzájárulnak. „Kis lépés a jó irányba” – mondja Forjahn.

Magyarországon csak egy esetleges brüsszeli döntés következtében emelkedhetnek az adók. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a légi közlekedést egy januári konferencián nemzeti ügynek nevezte, amely „alapvetően határozza meg az ország gazdasági versenyképességét, a hazai idegenforgalom lehetőségeit és egyre jelentősebb szerepe van iparfejlesztésben is.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Kamatdöntő ülést tart a monetáris tanács, számos adatot közöl a KSH a jövő héten

A jövő héten kamatdöntő ülést tart a jegybank monetáris tanácsa, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pedig számos újabb statisztikát közöl, közöttük a szálláshelyek forgalmát és a munkaerőpiac májusi adatait.

A BUX a héten harmadjára is zárócsúcsot döntött

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a múlt pénteki záráshoz képest 3,40 százalékkal emelkedve 98 560,68 ponton fejezte be a hetet.

Vármegyei Értékdíjat kapott a Lillafüredi Állami Erdei Vasút

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye napja alkalmából rendeztek ünnepséget, csütörtökön, Miskolcon. Ebből az alkalomból Kincseink - Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Értékdíjat kapott az ÉSZAKERDŐ Zrt. által fenntartott Lillafüredi Állami Erdei Vasút, a turizmus és vendéglátás szakterületi kategóriában.

Magyar célgépek, globális színvonal – Átadták az “Év Célgépe 2025” díjakat

A Magyar Ipari Célgép Nagydíj ismét bizonyította, hogy a hazai mérnöki tudás nemcsak lépést tart, hanem irányt is mutat az ipar jövőjének.
Hirdetés

Hírek

Vármegyei Értékdíjat kapott a Lillafüredi Állami Erdei Vasút

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye napja alkalmából rendeztek ünnepséget, csütörtökön, Miskolcon. Ebből az alkalomból Kincseink - Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Értékdíjat kapott az ÉSZAKERDŐ Zrt. által fenntartott Lillafüredi Állami Erdei Vasút, a turizmus és vendéglátás szakterületi kategóriában.

A mesterséges intelligencia az új résztvevő a vállalati meetingeken

Évente több száz munkaóra veszik el a meetingeken való jegyzeteléssel. A legújabb kutatások is alátámasztják, hogy a munkavállalók szerint a megbeszélések nem mindig hatékonyak, sokan mással foglalkoznak közben.

Budapest múltja életre kel – Megnyílt a Time Machine Budapest

A most nyitott Time Machine Budapest élményközpont is részt...

Mielőtt felkel a nap Bécsben – filmes városnézés

30 évvel a kultikussá vált Mielőtt fel kel nap című film bemutatása után Bécs új városi sétán keresztül vezeti végig az érdeklődőket a híres jelenetek helyszínein.

Újabb befektetői ranglistán lépett előre Magyarország

Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint

Hamarosan nyit Magyarország legbiztonságosabb széfszolgáltatása

Megismételhetetlen látogatás a titkos, földalatti páncélteremben a Múzeumok Éjszakáján

Közeledik Pécs ikonikus nyári programja, a Sétatér Fesztivál

Idén nyáron ismét zenével telik meg Pécs egyik legszebb tere: június 26. és 28. között a Sétatéren a könnyed nyári esték és a minőségi élőzene találkozik – mindez ingyenesen!

Közösségi közlekedéssel a Múzeumok Éjszakáján

Múzeumbuszokkal és MOL Bubival érdemes a Múzeumok Éjszakája helyszíneit megközelíteni a nyár legrövidebb éjszakáján, szombaton.
Hirdetés

Gazdaság

4,5 milliárd forint gyermektartásdíjat előlegezett meg az állam az elmúlt években

Az elmúlt három évben több mint 20 ezer gyermek részére összesen 4,5 milliárd forint értékben előlegezte meg az állam azokat a tartásdíjakat, amelyeket a különélő szülő nem fizetett meg

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a péntek délutáni jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Családban marad a pénz: ennyit nyerhetnek a családtagok, ha közösen bankolnak

Hatékonyan menedzselhetők akár egy többgenerációs család pénzügyei is, ma már több bank is kínál erre alkalmas szolgáltatásokat. A közös bankolással akár több ezer forintot is spórolhatnak havonta, emellett a pénzügyi tudatosságot is fejleszthetik

Az MNB üdvözli a jegybanktörvény módosítását

A jegybank a jövőben kizárólag a törvényben meghatározott alapfeladatok ellátására fókuszál, elkötelezett az intézmény átlátható és hatékony működése mellett