Hirdetés
Kezdőlap Hírek Véleményezte a 2024-es büdzsé tervezetét a Költségvetési Tanács
No menu items!

Véleményezte a 2024-es büdzsé tervezetét a Költségvetési Tanács

Illusztráció: MTI/Koszticsák Szilárd

A Költségvetési Tanácsnak (KT) a Magyarország 2024-es központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tervezetének hitelességére és végrehajthatóságára nézve nincsenek alapvető ellenvetései – közölte a tanács.

A KT egyhangú döntéssel alakította ki véleményét azt követően, hogy kedden megtárgyalta az ország jövő évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tervezetét.

A tanács megállapította, hogy a tervezet 2024-re az ismert hazai és nemzetközi előrejelzések átlagánál magasabb, 4,0 százalékos gazdasági növekedéssel számol, amelyhez a háztartások fogyasztásának bővülése, a bruttó állóeszköz-felhalmozás újbóli dinamikus emelkedése és az exportnak az importot meghaladó növekedési üteme egyaránt hozzájárul. A tanács megítélése szerint a külső és belső feltételek kedvező alakulásánál a kormányzati prognózis szerinti gazdasági növekedés megvalósulhat, de azt számos kockázat övezi.

Példaként említették, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziója és az arra adott válaszok (szankciók) 2024-ben is negatívan érintik a magyar gazdaságot, Európa energiabiztonsági problémái nem szűntek meg, valamint az Európai Uniótól Magyarországnak járó források folyósításával kapcsolatos tárgyalások elhúzódnak. Arra is rámutattak, a kormányzati prognózis megvalósulásához szükséges, hogy a magánszektor beruházásai képesek legyenek kompenzálni az állami beruházási kiadások visszaesését, és az így létrejövő versenyképes exportkapacitások révén a magyar export dinamikája lényegesen meghaladja az exportpiacok bővülésének ütemét.

Közölték: a tanács már korábban szükségesnek tartotta, hogy a magyar gazdaság és a költségvetés egyensúlyának megteremtése érdekében a kormányzati szektor hiánya a GDP 3 százaléka alá csökkenjen. A költségvetési törvényjavaslat tervezete ennek megfelel: 2024-ben a kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA) hiánya 2,9 százalékra, a maastrichti kritérium alá csökken, míg az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya 2,9 százalékra mérséklődik.

Jelezték ugyanakkor, hogy ezeknek a céloknak a megvalósulását is kockázatok övezik. Az egyik, hogy a várt gazdasági növekedés nem valósul meg, ami mérsékelné a költségvetés bevételeit. A bevételek 2024. évi teljesülését tekintve kockázatot hordoz egyes – elsősorban a fogyasztáshoz kapcsolódó – bevételek idei várható alulteljesülése, amely ezen előirányzatok bázisát rontja. A tanács komoly kockázatot lát abban, hogy a költségvetési szervek dologi előirányzatai jelentősen elmaradnak a 2022-ben megvalósult és a 2023-ban, valamint 2024-re várható áremelkedések mértékétől.

A testület rámutat: a 2,9 százalékos hiánycél eleve azt jelenti, hogy a kiadások csekély mértékű többlete, illetve a bevételek némi elmaradása a GDP 3 százaléka fölé emelné a hiányt. A pénzforgalmi hiány növekedéséhez vezetne az is, ha az uniós forrásokból 2024-ben tervezett 2479,8 milliárd forint bevételt nem teljes összegben folyósítanák, miközben az uniós programok 3605,5 milliárd forint összegű kiadási előirányzatát nagyrészt felhasználnák.

A tanács üdvözli, hogy az Alaptörvény előírásával összhangban az államadósság-mutató csökkenő trendje folytatódik, és annak mértéke a költségvetési törvényjavaslat tervezete szerint az idei év végi 69,7 százalékról 2024 végére 66,7 százalékra mérséklődik. Az államadósság-mutató mérséklését teljesíthetőnek tartja a tanács, egyúttal megállapította, hogy a 2024-es költségvetési törvényjavaslat tervezete megfelel az Alaptörvényben előírt államadósság-szabálynak.

Azonban jelezték, hogy a törvényjavaslat tervezete nem tartalmazza a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várhatóan szükséges veszteségtérítését, így nincs összhangban az MNB-ről szóló törvényi rendelkezéssel, amely megfogalmazza: “amennyiben a tárgyév végére vonatkozóan a saját tőke összege a jegyzett tőke alá csökken, a különbözetet a központi költségvetés 5 éven belül, évente egyenlő részletben (.) közvetlenül az eredménytartalék javára megtéríti.” A jegybank eredményét a koronavírus-válság kezelése során végrehajtott gazdaságösztönzés, majd az infláció leszorítása érdekében szükségessé váló kamatemelések összességében nagymértékben negatívan érintették, ennek következtében 2023 végére a saját tőke várhatóan a jegyzett tőke alá csökken. A tanács ezért szükségesnek tartja, hogy a törvényjavaslat vegye figyelembe ezt a várható törvényi kötelezettséget is úgy, hogy a kitűzött hiánycél és az adósságszabály továbbra is teljesüljön.

Mindezek mellett a tanács vizsgálata rámutatott, hogy több bevételi és kiadási előirányzat teljesülése további intézkedéseket tesz szükségessé. A Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás, illetve a KT részére átadott dokumentumok szerint ezek kidolgozása folyamatban van. “Célszerű, ha a törvényjavaslat benyújtásakor az Országgyűlés tájékoztatást kapna az előirányzatokat megalapozó kormányzati intézkedésekről. A tanács fontosnak tartja, hogy az intézkedések mértéke és szerkezete olyan legyen, amely lehetővé teszi az infláció minél gyorsabb letörését, és hosszú távon is segíti az egyensúlyok helyreállítását” – fogalmazott jelentésében a KT.

A testület elismerte a tavaszi-nyári költségvetés készítésének előnyeit, azonban felhívta a figyelmet, hogy a jövő évi – a magyar gazdaságot körülvevő – külső folyamatok előrejelezhetőségét nagy bizonytalanságok terhelik. Az ezzel járó kockázatok újratervezést tehetnek szükségessé, ami korlátozza, hogy a költségvetés betöltse gazdasági iránytű szerepét – írta véleményében a KT.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

ESG társadalmi pillér: így lehet versenyelőny a különbözőségből, a diverzitásból

A diverzitás, a különbözőség megkülönböztetetten fontos tényezője lett az...

ESG – mit jelent a három betű, ami meghatározza a jövőt

A fenntarthatósági trendek előretörésével, amit már jogszabályi elvárások is...

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed,...

NASA, HUNOR – űrnemzedék találkozó földönkívüli kérdésekkel

A közelmúltban, az ORION Űrnemzedék Alapítvány szervezésében valósult meg...
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed, szerdán változatlanul tartotta a kamatlábakat, miközben a kamatcsökkentés kezdetét legfeljebb decemberre tolta ki. Így a...

Csökkentek a nem fizető hitelek, rövidebb a bankok feketelistája

A bankok feketelistája, a negatív KHR (régebbi nevén BAR-lista) is egyre rövidebb.

Nem volt megtakarítás, csak az adósságot halmozta a lakosság áprilisban

Az új szerződések száma is szokatlanul magas volt, meghaladta a 26 ezret, ez sem fordult elő már 2019 októbere óta.

Heti várható: Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatokat közöl a KSH

Kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülést tart.