Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Versenyképesség. Magyarország a 18. az Európai Unióban
No menu items!

Versenyképesség. Magyarország a 18. az Európai Unióban

Magyarország továbbra is a 18. helyen áll az Európai Unió versenyképességi rangsorában, ugyanakkor pozíciója ezen a téren a visegrádi régió átlagánál kedvezőbb – mondta Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a jegybank Versenyképességi jelentését ismertetve.

Kiemelte: a magyar gazdaság sikeresen küzdött meg a koronavírussal, teljesítménye mára már meghaladja a járvány előtti szintet.

A növekedés és a felzárkózás folytatása érdekében a versenyképességi fordulat folytatására van szükség számos területen, így például a pénzügyi rendszert, a munkaerőpiacot, a kis- és közepes vállalatokat és a zöldgazdaságot illetően – jegyezte meg.

A jegybank 159 mutató alapján vizsgálta a versenyképességet

Magyarországon nőtt a leggyorsabban az uniós országok közül a hitelezés, ami a járvány idején segített a vállalatokat a kereslethiányos helyzet áthidalásában – mutatott rá. A GDP-hez képest a hitelezés aránya a magánszektorban ugyanakkor még mindig alacsony, 35 százalékon áll, ami kétharmada a másik három visegrádi ország szintjének, illetve harmada az uniós átlagnak, a bankok költségszintje pedig magas – fűzte hozzá utalva arra, hogy a digitalizáció mindkét esetben segíthet.

Az elmúlt tíz év legjelentősebb gazdasági eredménye, hogy több mint 800 ezer fővel sikerült bővíteni a munkaerőpiacon jelen lévők számát; ezt a járvány alatt is sikerült megőrizni – vélekedett Baksay Gergely. Szerinte nagy kihívást jelent ugyanakkor a társadalom idősödése, amelynek hatásait például a humántőke fejlesztésével lehetne kompenzálni.

A demográfiai helyzet a családbarát politikának köszönhetően jelentősen javult, a termelékenységi ráta 2011 óta az 1,2-1,3-as szintről 1,5-1,6 százalékra, azaz az uniós átlagnak megfelelő szintre nőtt. További javulás elérése érdekében új intézkedések bevezetésére lehet szükség – jegyezte meg.

A széles körű foglalkoztatás eredménye, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázata hét év alatt felére, 35 százalékról 17 százalékra csökkent Magyarországon – hangsúlyozta az ügyvezető igazgató.

A kkv-k helyzetét ismertetve elmondta, hogy a dualitás, a nagyvállalatokhoz viszonyított lemaradás a versenyképességben csökkent az elmúlt években, ugyanakkor új dualitás, a digitalizációban való leszakadás van kialakulóban.

Baksay Gergely

Baksay Gergely felhívta a figyelmet az egészségügy területén a prevenció fontosságára, illetve az egészségpénztárak és -biztosítók szerepére, amelyek tervezhetővé teszik a orvosi-gyógyszerészeti kiadásokat, illetve minőségbiztosítást is képesek nyújtani.

Az oktatás területéről azt emelte ki, hogy a korai iskolaelhagyók aránya nem csökken Magyarországon, ami továbbra is jelentős növekedési tartalékot rejt magában. Ez az arány Magyarországon 12 százalék, ami lényegesen magasabb a 9 százalék körüli uniós átlaghoz és a 7 százalék körüli V3 átlaghoz képest. A felnőttoktatásban való részvétel Magyarországon bár javult 2011-hez képest, még mindig jelentősen elmarad az unió átlagától.

A globális felmelegedés problémái az elmúlt években rávilágítottak a zöldgazdaság, a környezeti fenntarthatóság fontosságára – húzta alá Baksay Gergely. A gazdaságok energiafelhasználása relatív értelemben csökken a GDP-hez képest, Magyarország energiahatékonyabban működik és termel az uniós átlaghoz képest, ugyanakkor még így is több erőforrást használ fel, mint amennyi rendelkezésére áll – tette hozzá.

Az MNB 159 mutató alapján vizsgálta a versenyképességet, amelyek 95 százaléka objektívnek tekinthető – összegezte az ügyvezető igazgató. Emlékeztetett arra, hogy az MNB azért kezdte el mérni a versenyképességet, mert egyes nemzetközi felmérésekben megítélése szerint túlságosan sok szubjektív mutatót vettek figyelembe. Örvendetesnek nevezte, hogy a versenyképesség témakörét mára sikerült a közbeszéd tárgyává tenni Magyarországon, illetve azt is megjegyezte, hogy azóta a nemzetközi felmérések készítői is elmozdultak az objektív tényezők irányába.

A zöld fordulat, az ESG törvény bevezetése alapjaiban változtatja meg a gazdaság szereplőinek jelenét, jövőjét. Mit jelent az ESG keretrendszer (Environmental -környezeti-, Social -társadalmi- és Governance -irányítási)? Miért lett megkerülhetetlen a nagyvállalatok mellett már a KKV-ék számára is? Miként befolyásolják az Ön cégének kötelezettségeit és lehetőségeit a fenntarthatóság egyre szigorodó elvárásai? Erről is szól AzÜzlet, ESG és fenntarthatóság a gyakorlatban című konferenciájaTovábbi információ és jelentkezés ide kattintva érhető el.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Útimorzsák Azerbajdzsánból: szárnyal a „kék arany”

Az Oroszországgal és Iránnal szemben bevezetett nyugati gazdasági szankciók...

Felfoghatatlanul nagy bércsomaggal gazdagodott a Tesla vezér

Miután egy amerikai bíróság, a részvényesek elfogultságára hivatkozva, korábban...

200 milliárddal robbanthatnak a Zöld Alapok

Folytatódik a Nemzeti Tőkeholding (NTH) összesen 200 milliárd forint...

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring...
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring végzésére vonatkozó tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. A pénzügyi vállalkozás – az MNB többszöri kötelezése,...

MNB alelnök: 2021 óta a nyugat-európai inflációs nyomás duplájával kell megküzdeni

 Az elmúlt évek válságai ellenére a régió gazdaságai továbbra is felzárkózó pályán haladnak, sikeresen megőrizték pénzügyi stabilitásukat, miközben az inflációt is gyorsan sikerült a...

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed, szerdán változatlanul tartotta a kamatlábakat, miközben a kamatcsökkentés kezdetét legfeljebb decemberre tolta ki. Így a...

Csökkentek a nem fizető hitelek, rövidebb a bankok feketelistája

A bankok feketelistája, a negatív KHR (régebbi nevén BAR-lista) is egyre rövidebb.