Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Világjárvány - Többpólusú világrend születik?
No menu items!

Világjárvány – Többpólusú világrend születik?

Az USA-ban kontrollálhatatlanná vált járványügyi helyzet miatt Kína a vártnál hamarabb válhat az amerikaiakkal politikailag és gazdaságilag is egyenrangúvá. Ezzel párhuzamosan növekedhet a közepes gazdasági, politikai erőcentrumok jelentősége. A világ egypólusúból multipolárissá lehet. Tendenciák. Petrus Szabolcs írása.

Egy sokszor bebizonyosodott igazság

„A válság az erőseket erősíti, a gyengélkedőket gyengíti” – hangzik a történelem által sokszor igazolt tézis. Így az olajválság hatására a ’70-es években kialakult krízis tovább erősítette az akkor már gazdaságilag a Szovjetunió mellett jócskán elhúzott Egyesült Államokat. A 2008-as krízisből viszont sebzetten került ki a már korábban is gyengélkedő Amerika. A feltörekvő vetélytárs, Kína erősödni tudott a válság hatására.

Akadozó termelés, csökkenő kereslet

A COVID sosem látott méretű és terjedési sebességű gazdasági válságot okozott. Szokatlan módon egyszerre omlott össze a kereslet és a kínálat. Először a termelési láncok álltak le, majd a mindennapi élet drasztikus korlátozásával a kereslet is töredékére esett. A 7,6 milliárd földlakóból 4 milliárd szembesült a megtorpanással. A globalizáció magas foka miatt a krízis hetek alatt elérte a gazdaság összes szereplőjét szerte a világon. A válság negatív spirálként lehúzta az alapvetően jobb helyzetű régiókat és ágazatokat is.

A nemzetközi munkamegosztás hátrányai

A ’80-as években megkezdődött és az utóbbi években csúcsra járatott világgazdasági munkamegosztás árnyoldalaival szembesül a világ. A régiók korábban egyes termékekre specializálódtak. Napjainkban a legtöbb régió részt vesz a termékek többségének előállításában. A termelési fázisok különülnek el egymástól.

Jó példa erre az Apple: A kaliforniai cég fejlesztés szinte kizárólag az informatikai know-how nemzetközi központjában, a Szilikon-völgyben folyik. A kultikus termékek gyártása viszont szinte kizárólag Ázsiában. A beszállítók 39 százaléka kínai, 23 százaléka dél-kelet-ázsiai, tehát az olcsó termelésre specializálódott régiókban honos.

Egy másik példa a textilipar: Itáliában és Franciaországban megszületik a dizájn, Bangladesben megvarrják a ruhákat.

A nemzetbiztonsági szempontból kényes termékek, mint a fegyverek és repülőgépek gyártása is egyre globalizáltabb. Így az Airbus számos alvállalkozóval dolgozik és van gyára az ipari kémkedés szempontjából kockázatos Kínában (Tianjin), és egyetlen konkurense, a Boeing hazájában, az USA-ban is (Mobile, Alabama).

A globális munkamegosztás központjában Kína áll. A hatalmas ország a ’80-es évektől fokozatosan vált a világ gyártási központjává. A 2000-es évek elejétől szélesíti folyamatosan gazdasági spektrumát. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) elemzése szerint immár „a magas hozzáadott értékű termékek meghatározó exportőre lett, így a világ legfejlettebb országaival, az USA-val, az EU-val és Japánnal nem csak szoros összeköttetésben, hanem versenyben is áll”.

Minden szál Kínába vezet

Kínában hónapokkal a nyugati világ előtt, január elején állt le az élet. A gyárak bezáratásával már ekkor összeomlottak a nemzetközi termelési láncok, az egész világon akadozni kezdett az áruellátás. A hatást fokozta, hogy Hupej tartomány és fővárosa Vuhan a COVID epicentrumaként teljes zár alá került. A régió a világgazdaság egyik központja. Például a 500 legtőkeerősebb amerikai vállalatból 167-nek van itt üzeme.

A kínai leállásnak és a COVID-ot követő gazdasági krízisnek kettős hatása van: egyrészt jelentősen visszaesett az egyik legfontosabb felvevőpiacra, a világ legnépesebb országába Kínába irányuló nyugati export. Másrészt az egész világ válságban van, nincs pénzt fogyasztani, ezért csökkent a kereslet a kínai termékek iránt. Ezért rosszabbul megy a kínaiaknak is, kevesebb pénz jut saját és külföldi árukra.

Az 1,4 milliárdos Kínában csak a városi munkanélküliséget mutatják a hivatalos statisztikák: január óta a 440 millió gazdaságilag aktív városlakó 6 százaléka van munka és jövedelem nélkül. A nyugati elemzők ehhez hozzászámolják a Kínában jelentős számú vándorló munkást, akik munka híján visszatértek vidékre. A becslések szerint összesen 205 millió ember, a gazdaságilag aktív kínaiak 25 százaléka lehet munka nélkül. Ezzel a világ legnépesebb országa abszolút számban és százalékosan is megelőzi az USA-t. Pedig ott is történelmi csúcsra, 13 százalékra, 11 millióra ugrott az állástalanok száma.

Globális helyett regionális?

Mindezek hatására átalakulhatnak a termelési láncok. Az országok és a vállalatok igyekeznek csökkenteni külső kitettségüket. Globálisról regionális termelési lánc építésére törekednek. Ez a kormányoknak nemzetbiztonsági okokból és a közellátás zavartalan biztosítása miatt is egyre fontosabb lesz. „Felelőtlenség, hogy élelmiszerellátásunk, egészségügyi rendszerünk, rendészetünk más országok, idegen vállalatok kezében van. Vissza kell szereznünk az ellenőrzést az életünk felett” – mondta például Emmanuel Macron francia elnök a válsággal összefüggésben.

Az Európai Bizottság tavaly egy jelentésben figyelmeztetett a Kínától való függés nemzetbiztonsági kockázataira különösen a hightech szektorban. A tagállamok között azonban nem volt egyetértés. 12 tagország kínai állami cégeknek adott el, vagy koncesszióban engedte át világviszonylatban is jelentős tengeri kikötőjét.

Marco Rubió

Az Egyesült Államokban is reagáltak a vezetők ara, hogy kiengedték telepíteni hazai földről a termelést a  nagyvállalatok.

„Harminc éve az amerikai multinacionális cégek úgy döntöttek, hogy olyan országokba helyezik a termelést, ahol olcsóbb a munkaerő és lazábbak a szabályok. Az elmúlt hónapok bebizonyították, hogy ezzel sebezhetővé tették Amerikát” – mondta Marco Rubio, floridai szenátor, korábbi republikánus elnökjelölt, aki korábban a szabad kereskedelem közismert szószólója volt.

Kereskedelmi háború

Az USA-ban már a 2000-es évek elején felismerték a veszélyt. Először azonban a Trump adminisztráció hozott intézkedéseket 3-4 éve, amelyek az amerikai-kínai kereskedelmi háborúhoz vezettek. Washington közvetve arra kényszerítette az amerikai cégeket, hogy termelésük egy részét helyezzék vissza amerikai földre.

Mike Pompeo

Ezzel párhuzamosan a nemzetbiztonsági szempontból érzékeny területeken megtiltotta a kínai befektetéseket az államokban. Most további intézkedéseket fogadtak el. A gyógyszergyártók például nem termelhetnek és nem is fejleszthetnek külföldön. Számos szektorban a know-how eladása a kínaiaknak nehezebb vagy tilos lett, sőt a Kínában történő gyártást is érintheti a tiltás.

Washington manapság nem csak szigorításokat fogad el. Ismét durvább hangnemben üzenget Pekingnek. Kína titkolja a járvány okait és kitörésének körülményeit, mi több szándékosan segítették terjedését a világban, hogy a gazdasági következmények ne csak őket sújtsák – vádoltam meg Mike Pompeo külügyminiszter a kommunista vezetést a Kongresszus két házának közös ülésén tartott beszédében.

A Szenátus jogi bizottságának republikánus elnöke meghökkentő javaslatokkal állt elő: a Kínával szembeni amerikai államadósság visszafizetésének megtagadásával; a COVID-vám bevezetése minden kínai árura; a beutazási tilalmat a kínai állami alkalmazottakkal szemben „súlyosan gondatlan, illetve szándékos megtévesztés bűncselekménye” miatt.

Peking visszafogottan reagált. Mindössze gazdasági szankciókat helyezett kilátásba viszonossági alapon.

A Kínával való viszony az elnökválasztási kampányban is központi szerepet játszik. Republikánusok és demokraták kölcsönösen túl engedékeny politikával és Kínából érkező titkos segítséggel vádolják egymást.

A paternalizmusnak nem lesznek győztesei

Az egyre paternalistább viszonyok között Kína világszerte nehezebb helyzetbe került Amerikánál. Utóbbi gazdasága kevésbé exportorientált. Kínában a külkereskedelem a GDP 38 százalékát adja. Amerikában csak 28-at. Habár a kivitel szerepe csökkent, a 2009-es 28,4 százalékról 2018-ra 20,9 százalékra, Kína azonban továbbra is a világ legnagyobb exportőre.

Függőség. A legnagyobb importhányad szerint – országonként

Peking fokozottabban az importra szorul, mint az USA, főleg az energia és az élelmiszeripar területén. A világ legnépesebb országa nem tudja élelmezni önmagát. A mezőgazdasági területek 20 százaléka szennyezett, alkalmatlan a termelésre. A technológia importja is nélkülözhetetlen. Kína ugyan már nem csak a világ összeszerelő üzeme, azonban számos területen, például a légiközlekedési eszközök gyártásában le van maradva a világ élvonalától.

Kína tehát gyengülhet, ha tartós marad a szabadkereskedelem visszafejlődésének már elért magas foka. Az USA azonban ebből nem profitálhat. Gazdasága ugyan függetlenebb, de a COVID-járvány következményei jóval súlyosabbak, mint Kínában.

Jelenleg csak spekulálni lehet, hogy milyenek lesznek az erőviszonyok a COVID utáni világban. A nagyobb nemzetközi együttműködés is benne van a pakliban. Feltéve, hogy a világ országainak többsége úgy látja, hogy együttes erővel jobban legyőzhetők a jövő egészségügyi, gazdasági, politikai krízisei. Ha viszont a bezárkózás, a gazdasági függetlenedés mellett dönt a többség, élesedni fog a nemzetközi gazdasági, politikai verseny és a hangnem is. Ez egyes elemzések visszatérésnek tartják a XIX.-XX. század  gondolkodásmódjához, amely világgazdasági válsághoz és két világháborúhoz vezetett.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Válaszút: milyen adózási lehetőségei vannak a katából kiszorulóknak?

Magánszemélyként vállalkozói jövedelemadózás, átalányadózás, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egyszerűsített foglalkoztatás, önálló tevékenység és munkaviszony létesítése, cégként pedig kisvállalati, valamint társasági adózás. Távirati stílusban jelen pillanatban ezek a lehetséges alternatívák, amelyek a KATA szabályozás szigorodása miatt elérhetőek a tételes adózásból kiesők számára. De pontosan milyen szabályai vannak az egyes adónemeknek? Jelen áttekintésben a céges formában működő adózók előtt nyitva álló opciókat vizsgálja a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég. 

Óriási adócsökkentésre készül a német kormány

Tízmilliárd eurós adócsökkentést tervez a német pénzügyminisztérium az infláció hatásának ellensúlyozására. A javaslat a tárca szerint több tízmillió ember helyzetét javítaná.

Újabb magyar egyetemmel bővült az Európai Egyetemek Szövetsége

A Neumann János Egyetemmel bővült júliusban az Erasmus+ keretében támogatott Európai Egyetemek Szövetségében részt vevő, magyar felsőoktatási intézmények köre - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM).

Fizetett a Mol, újraindulhat a Barátság kőolajvezeték

A Mol egyeztetést folytatott az ukrán és az orosz féllel a Barátság vezeték újraindításáról, és átutalta az ukrajnai szakasz használatért fizetendő tranzitdíjat - közölte a társaság.

Hírek

Fizetett a Mol, újraindulhat a Barátság kőolajvezeték

A Mol egyeztetést folytatott az ukrán és az orosz féllel a Barátság vezeték újraindításáról, és átutalta az ukrajnai szakasz használatért fizetendő tranzitdíjat - közölte a társaság.

A hiány ellenére tovább csökken a benzin piaci ára

Pénteken tovább csökken a 95-ös benzin ára, ami különös jelenség üzemanyaghiányos helyzetben. A csökkenés mértéke bruttó 8 forint, ami várhatóan hatással lesz a piaci árak alakulására. A gázolaj ára a héten már nem változik.

Korlátozza a tűzifa exportját a kormány

Az energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is. Az energia-ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű tűzifa külföldre történő kivitelét a kormány kontroll alatt tartja, szükség esetén korlátozni is tudja és elővásárlási jogával is élhet - közölte Nagy István agrárminiszter a Magyar Közlönyben megjelent rendelettel összefüggésben.

Felelős tankolást kér a Mol – hetekre elegendő a tartalék

A jelenlegi üzemanyagpiaci helyzetben felelős fogyasztói magatartásra van szükség ahhoz, hogy mindenkinek jusson elegendő üzemanyag. A Barátság vezetéken néhány napja szünetel a kőolajszállítás, de ez a helyzet jelenleg közvetlenül nem okoz ellátási problémát, mert a Molnak több hétre elegendő tartaléka van - közölte a Mol.

Beleremegett a forint a Barátság kőolajvezeték leállásába

Gyengült kedden a forint a főbb devizákkal szemben a bankközi piacon arra a hírre, hogy leállt a szállítás a Barátság kőolajvezetéken.

1901 óta a legszárazabb hét hónapon vagyunk túl

1901 óta a legszárazabb hét hónapon van túl Magyarország, az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik - közölte az Országos Vízügyi Felügyelőség (OVF).

Az oroszok is el akarják kerülni a zaporizzsjai atomkatasztrófát

Oroszország bejelentette, hogy kész nemzetközi megfigyelőket fogadni az ukrajnai Zaporizzsjai atomerőműben, amelynek biztonsága kétséges, miután a múlt héten támadás érte.

Jön a katatörvény finomhangolása?

A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) a Pénzügyminisztérium és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közti belső levelezésre hivatkozva múlt héten azt írta Facebook-oldalán, hogy a kata szabályainak módosítását már „kész tényként kezelik”. Azóta kiszivárgott egy levél is, amely alapján az új katatörvény finomhangolása körvonalazódik.

Gazdaság

Az MNB zöld átállást vár el a bankoktól – határidőre

A jegybank megújította zöld ajánlását, amelyben elvárják, hogy a hazai hitelintézetek 2025-ig álljanak át a zöld működésre.

Újra összeért az egyhetes betéti kamat és az alapkamat

A várakozásoknak megfelelően az előző hetinél 100 bázisponttal magasabb, 10,75 százalékkos kamattal hirdette meg az egyhetes jegybanki betétet csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank.

MNB-alelnök: a rezsicsökkentés módosítása tovább emeli az inflációt

A 100 bázispontos kamatemeléssel a monetáris politika célja továbbra is az, hogy fellépjen a másodkörös inflációs hatások elkerülése érdekében, illetve elősegítse az inflációs cél elérését - jelentette ki Virág Barnabás, a jegybank alelnöke.

Újabb 1 százalékponttal emelte az alapkamatot az MNB

Keddi ülésén 100 bázisponttal 10,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom