Kezdőlap Világgazdaság Zöld fordulat - energia. Európa hidrogénes tervei
No menu items!

Zöld fordulat – energia. Európa hidrogénes tervei

Az EU most bemutatott stratégiai terve szerint a hidrogén 2050-ig 14 százalékot kap a kontinens energiamixében. Cél a klímasemleges Európa a század közepéig.

A hidrogén felértékelődik az olaszok ‘szerencséjére’

A európai energetikai forradalom elindult” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke, amikor az energetikai biztos, Kadri Simson társaságában bemutatta a ’Zöld fordulat’ részletes tervét. Újdonság, hogy a hidrogénnek nagyobb szere jut az energiamixben. A tervek szerint 2050-ig 14 százalékra növekszik az aránya.

A lehető legjobbkor jött ez a súlyos gazdasági válsággal küzdő Itáliának. Az olaszok úttörők a hidrogénből előállított energia ipari hasznosításában. A kontinens legnagyobb acélipari vállalata, az olasz ’ArcelorMittal’ teljes egészében megújuló forrásokból, leginkább hidrogénből fedezi hatalmas energiaszükségletét.

Elvi nyilatkozatok után részletes tervek

Ursula von der Leyen – zöld fordulat lesz a Covid ellenére is

A ’Green deal’ alapötletét von der Leyen tavaly őszi hivatalba lépésekor vázolta fel. A 2050-ig klímasemleges Európa víziójának megvalósításához szükséges jogi és gazdasági alapok lefektetését bizottsági elnöksége legfontosabb feladatának nevezte. Az EB és elnöke jelzésértékűnek szánja, hogy a jogalkotási eljárás a tervezett időben, idén nyáron beindul.

Az életünket megváltoztató korona-válság sem írhatja felül a klímavédelmet” – mondta a brüsszeli sajtótájékoztatón.

A ’Zöld fordulat’ stratégiája a gazdaság szinte minden szektorát érinti. A tavaly őszi elvi deklaráció után most mutatták be Brüsszelben a részletes terveket, illetve a konkrét törvényjavaslatok. Ezek számos előírást tartalmaznak a különböző gazdasági szektorok számára, az energetikától a mezőgazdaságon és az építőiparon át a közlekedésig.

Az első konkrét lépések egyikeként az áru- és személyszállításban jogszabályok fognak az elektromos meghajtású motorok szélesebb bevetésére kötelezni. Továbbá a két területen és a lakossági szükségleteket biztosító energiatermelésben is emelni kell a bioetanol és a szintetikus üzemanyagok arányát.

Ezzel párhuzamosan a gazdasági szereplők jogi eszközökkel kötelezik a ‘körkörös gazdálkodásra’ állásra. A ’circular economy’ lényege a megtermelt javak újrahasznosítása. A termékek életciklusuk végén formát váltanak, majd tovább forognak a gazdaságban.

A hidrogén felértékelődése

A hidrogén növekvő jelentőségét mutatja a szektor szereplői és uniós intézmények által létrehozott Európai Tiszta Hidrogénszövetség (European Clean Hydrogen Association, EHA). Az EHA-ban a terület legjelentősebb szereplőiként vezető szerepet játszik a két olasz energiaóriás, az ENI és az ENEL. A szövetség célja a kutatások és fejlesztések összehangolás, és közös lebonyolítása a költséghatékonyság és az időmegtakarítás jegyében.

2050 még nagyon távol van. A stratégia szerint azonban a kontinens gazdaságának már 2030-ra 50 százalékban megújuló forrásokból kell működnie. A hidrogén arányának emelkedése is fokozatos lesz: 2024-ig a jelenlegi egymillió gigawattról hatmillióra kell növelni a súlyát az európai energiamixben. 2030-ra 10, 2050-re pedig 40 millió gigawatt a cél.

Az olasz ArcelorMittal már a hidrogénra építi energiamixét

A végcél elérése napi 100 millió tonnával csökkentené Európa CO2 kibocsátását. Ez a teljes szennyezés 5 százaléka. A Bizottság számításai szerint 2050-re, amikor európai energiaszükséglet 14 százalékát a hidrogén fogja adni, világviszonylatban évi 630 milliárd megawatt energiát fognak előállítani belőle.

Az európai konjunktúraalapokból 2030-ig 120-130 milliárd eurónyi támogatás jut a hidrogén felhasználásának bővítésére. A Bizottság azt szeretné, ha a tagállamok saját forrásaikból is áldoznának a célra.

Az EU geopolitikai jelentőséget is tulajdonít a hidrogénnek. Egyrészt függetlenítheti a kontinenst az elsősorban Ukrajnán keresztül érkező orosz gáztól. Másrészt még a napenergiához képest is vannak előnyei. Utóbbit ugyanis részben a politikailag bizonytalan észak-afrikai országokban létesítendő parkokból tervezik előállítani és tenger alatti vezetékeken Európába szállítani. Ebben egyébként szintén központi szerepe jut az olaszoknak. Az első, már megépültek, az Afrikát Európával összekötő magasfeszültségi tenger alatti vezetékek Szicíliánál érik el a kontinenst.

Hogy lesz a hidrogénből energia?

A víz hidrogénből és oxigénből áll. Ha elektromos áramot vezetünk a vízbe molekuláinak kötései felbomlanak, tehát az őket alkotó hidrogénre és oxigénre válnak szét. Mindkettő gázként távozik. Az energiatermelésre használt üzemanyagcellában ennek a folyamatnak éppen a fordítottja zajlik le. Az üzemanyagcellák hidrogénből és oxigénből vizet állítanak elő. A folyamat során áram és hő képződik. A melléktermék mindössze a tiszta víz. Nincs tehát károsanyag kibocsátás a termelés során. Viszont a folyamathoz energia kell. A hidrogén akkor zöld forrás, ha az energia megújuló forrásokból jön.

 

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Vállalati képzési program – 15 milliárdos pályázati keret nyílik

Október elsejétől pályázhatnak a vállalkozások munkavállalóik továbbképzésére a vállalati belső képzési programban - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára szerdán, a kis- és középvállalkozásokat segítő országos szakmai roadshow kecskeméti állomásán.

Equilor: a növekedés 6,5 százalék, az infláció 4,3 százalék lehet az idén

Az idei év egészében a GDP 6,5 százalékos bővülésére lehet számítani, amelyet jövőre 4,5 százalékos növekedés követhet - áll az Equilor Befektetési Zrt. legfrissebb elemzésében.

Hitelmoratórium. A törlesztés folytatására az adósok 36 százaléka képtelen

A hitelmoratóriumot igénybe vevők 36 százaléka még nem áll készen a hitele újbóli törlesztésére.

Hol a legolcsóbb az energia Európában? Árkörkép

A lakossági fogyasztók Magyarországon továbbra is a legkedvezőbb energiaárakkal számolhatnak az európai országok közül.

Hírek

Hitelmoratórium. A törlesztés folytatására az adósok 36 százaléka képtelen

A hitelmoratóriumot igénybe vevők 36 százaléka még nem áll készen a hitele újbóli törlesztésére.

Hol a legolcsóbb az energia Európában? Árkörkép

A lakossági fogyasztók Magyarországon továbbra is a legkedvezőbb energiaárakkal számolhatnak az európai országok közül.

A NASA holdjárója a Nobile-kráterben landol – vizet fog keresni

A NASA rovere következő holdmissziójához a Hold déli sarkánál, a leghidegebb pontra száll le 2023-ban. A Viper (Volatiles Investigating Polar Exploration Rover) nevű jármű Nobile-krátérben fog landolni - jelentette be az ürgynükség.

Péntektől olcsóbb lesz a benzin, a gázolaj viszont tovább drágul

Péntektől a benzin literenkénti átlagára bruttó 2 forinttal csökken, a gázolajé pedig bruttó 4 forinttal emelkedik.

Románia – Koronavírus. Naponta több mint száz halott

Romániában a kéthetes mozgóátlag több mint duplájára, száz fölött ugrott kedden az egy nap alatt elhunyt koronavírusos betegek száma, és az utolsó 24 órában újonnan diagnosztizált fertőzések is immár több mint kétszer is vannak két hét átlagának.

Katonai konvojra kell számítani többfelé az utakon

Kiképzés miatt katonai gép- és harcjárművekből álló menetoszloppal találkozhatnak az autósok csütörtökön és pénteken több autópályán és főúton is - közölte a Honvédelmi Minisztérium.

Nagyot gyengült a forint a kamatemelés után

Jelentősen gyengült a forint az MNB kamatdöntésének kihirdetése után: az euró jegyzése 354,56 forintra emelkedett a bankközi devizapiacon. A döntés közzététele előtt egy perccel még 353,04 forinton állt a jegyzés.

Kiskörei vízerőmű – nyolc sérült. Turbinahiba okozhatta a robbanást

A Tiszavíz Vízerőmű Kft. kiskörei telephelyén az egyik turbina tervezett, éves karbantartása során történt robbanás hétfőn - közölte az MVM.

Gazdaság

Támogatott tartalom

Tőzsdézhetek úgy is, ha nem értünk hozzá 

Tőzsdézni úgy, hogy nincs meg hozzá a szükséges tudásunk vagy időnk? Erre is van lehetőségünk: tulajdonképpen „bérelhetünk” magunknak szakértőt. A privátbanki szolgáltatással nemcsak magasan képzett, akár helyettünk tőzsdéző szakember munkáját kapjuk meg, de olyan befektetési lehetőségeket is, amelyek csak rajta keresztül érhetőek el. (x)

Negyedszer is emelte az alapkamatot az MNB – változott a kamatfolyosó is

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa 15 bázisponttal 1,65 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. A testület azonos mértékben emelte a kamatfolyosót is, 0,7 százalék és 2,60 százalék közé.

Londoni elemzők: még egy kamatemelés biztos az MNB részéről

Londoni pénzügyi elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi monetáris szigorítási ciklusán belül egy kamatemelés még bizonyosra vehető.

Moratórium – Bankszövetség: méltánytalan a kamatok utólagos csökkentése

Méltánytalan a hitelkártyák és a folyószámlahitelek kamatát a személyi kölcsön kamatával egyező kamatra visszamenőleges hatállyal átszámolni, mivel a különböző termékek kamatozása és kockázata egymástól eltérő - közölte a Magyar Bankszövetség.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom