Kezdőlap Világgazdaság Zöld fordulat - energia. Európa hidrogénes tervei
No menu items!

Zöld fordulat – energia. Európa hidrogénes tervei

Az EU most bemutatott stratégiai terve szerint a hidrogén 2050-ig 14 százalékot kap a kontinens energiamixében. Cél a klímasemleges Európa a század közepéig.

A hidrogén felértékelődik az olaszok ‘szerencséjére’

A európai energetikai forradalom elindult” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke, amikor az energetikai biztos, Kadri Simson társaságában bemutatta a ’Zöld fordulat’ részletes tervét. Újdonság, hogy a hidrogénnek nagyobb szere jut az energiamixben. A tervek szerint 2050-ig 14 százalékra növekszik az aránya.

A lehető legjobbkor jött ez a súlyos gazdasági válsággal küzdő Itáliának. Az olaszok úttörők a hidrogénből előállított energia ipari hasznosításában. A kontinens legnagyobb acélipari vállalata, az olasz ’ArcelorMittal’ teljes egészében megújuló forrásokból, leginkább hidrogénből fedezi hatalmas energiaszükségletét.

Elvi nyilatkozatok után részletes tervek

Ursula von der Leyen – zöld fordulat lesz a Covid ellenére is

A ’Green deal’ alapötletét von der Leyen tavaly őszi hivatalba lépésekor vázolta fel. A 2050-ig klímasemleges Európa víziójának megvalósításához szükséges jogi és gazdasági alapok lefektetését bizottsági elnöksége legfontosabb feladatának nevezte. Az EB és elnöke jelzésértékűnek szánja, hogy a jogalkotási eljárás a tervezett időben, idén nyáron beindul.

Az életünket megváltoztató korona-válság sem írhatja felül a klímavédelmet” – mondta a brüsszeli sajtótájékoztatón.

A ’Zöld fordulat’ stratégiája a gazdaság szinte minden szektorát érinti. A tavaly őszi elvi deklaráció után most mutatták be Brüsszelben a részletes terveket, illetve a konkrét törvényjavaslatok. Ezek számos előírást tartalmaznak a különböző gazdasági szektorok számára, az energetikától a mezőgazdaságon és az építőiparon át a közlekedésig.

Az első konkrét lépések egyikeként az áru- és személyszállításban jogszabályok fognak az elektromos meghajtású motorok szélesebb bevetésére kötelezni. Továbbá a két területen és a lakossági szükségleteket biztosító energiatermelésben is emelni kell a bioetanol és a szintetikus üzemanyagok arányát.

Ezzel párhuzamosan a gazdasági szereplők jogi eszközökkel kötelezik a ‘körkörös gazdálkodásra’ állásra. A ’circular economy’ lényege a megtermelt javak újrahasznosítása. A termékek életciklusuk végén formát váltanak, majd tovább forognak a gazdaságban.

A hidrogén felértékelődése

A hidrogén növekvő jelentőségét mutatja a szektor szereplői és uniós intézmények által létrehozott Európai Tiszta Hidrogénszövetség (European Clean Hydrogen Association, EHA). Az EHA-ban a terület legjelentősebb szereplőiként vezető szerepet játszik a két olasz energiaóriás, az ENI és az ENEL. A szövetség célja a kutatások és fejlesztések összehangolás, és közös lebonyolítása a költséghatékonyság és az időmegtakarítás jegyében.

2050 még nagyon távol van. A stratégia szerint azonban a kontinens gazdaságának már 2030-ra 50 százalékban megújuló forrásokból kell működnie. A hidrogén arányának emelkedése is fokozatos lesz: 2024-ig a jelenlegi egymillió gigawattról hatmillióra kell növelni a súlyát az európai energiamixben. 2030-ra 10, 2050-re pedig 40 millió gigawatt a cél.

Az olasz ArcelorMittal már a hidrogénra építi energiamixét

A végcél elérése napi 100 millió tonnával csökkentené Európa CO2 kibocsátását. Ez a teljes szennyezés 5 százaléka. A Bizottság számításai szerint 2050-re, amikor európai energiaszükséglet 14 százalékát a hidrogén fogja adni, világviszonylatban évi 630 milliárd megawatt energiát fognak előállítani belőle.

Az európai konjunktúraalapokból 2030-ig 120-130 milliárd eurónyi támogatás jut a hidrogén felhasználásának bővítésére. A Bizottság azt szeretné, ha a tagállamok saját forrásaikból is áldoznának a célra.

Az EU geopolitikai jelentőséget is tulajdonít a hidrogénnek. Egyrészt függetlenítheti a kontinenst az elsősorban Ukrajnán keresztül érkező orosz gáztól. Másrészt még a napenergiához képest is vannak előnyei. Utóbbit ugyanis részben a politikailag bizonytalan észak-afrikai országokban létesítendő parkokból tervezik előállítani és tenger alatti vezetékeken Európába szállítani. Ebben egyébként szintén központi szerepe jut az olaszoknak. Az első, már megépültek, az Afrikát Európával összekötő magasfeszültségi tenger alatti vezetékek Szicíliánál érik el a kontinenst.

Hogy lesz a hidrogénből energia?

A víz hidrogénből és oxigénből áll. Ha elektromos áramot vezetünk a vízbe molekuláinak kötései felbomlanak, tehát az őket alkotó hidrogénre és oxigénre válnak szét. Mindkettő gázként távozik. Az energiatermelésre használt üzemanyagcellában ennek a folyamatnak éppen a fordítottja zajlik le. Az üzemanyagcellák hidrogénből és oxigénből vizet állítanak elő. A folyamat során áram és hő képződik. A melléktermék mindössze a tiszta víz. Nincs tehát károsanyag kibocsátás a termelés során. Viszont a folyamathoz energia kell. A hidrogén akkor zöld forrás, ha az energia megújuló forrásokból jön.

 

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik
Hirdetés

Friss

London helyett Budapesten lesz az Eb-döntő?

Az Európai Labdarúgó Szövetségnek (UEFA) készenléti terve van arra az esetre, ha a londoni Wembley Stadionban nem lehetne megrendezni a foci-Eb július 11-i fináléját. Brit sajtóértesülés szerint szükség esetén a Puskás Aréna adhatna otthont a döntőnek.

Századvég: javultak a gazdasági, romlottak az inflációs várakozások

Júniusban a vírushelyzet javulásával kismértékben tovább javult a konjunktúraérzet: a lakossági index mínusz 6,9-ről mínusz 6,2-re nőtt, a vállalkozásoknál pedig mínusz 6,9 pontról mínusz 5,5 pontra emelkedett a mutató - közölte a Századvég Gazdaságkutató.

Németország. Tizenhárom éves csúcson a termelői infláció

Tizenhárom éves csúcsra ugrott a termelői árak emelkedésének üteme májusban Németországban. A meredek növekedés tovább erősítheti az inflációs aggodalmakat.

Golflabda méretű gyémántot találtak Botswanában

A világ harmadik legnagyobb drágakövének tartott, 1098 karátos gyémántot bányásztak ki Botswanában - közölte a De Beers bányakonszern és a kormány.

Hírek

London helyett Budapesten lesz az Eb-döntő?

Az Európai Labdarúgó Szövetségnek (UEFA) készenléti terve van arra az esetre, ha a londoni Wembley Stadionban nem lehetne megrendezni a foci-Eb július 11-i fináléját. Brit sajtóértesülés szerint szükség esetén a Puskás Aréna adhatna otthont a döntőnek.

Golflabda méretű gyémántot találtak Botswanában

A világ harmadik legnagyobb drágakövének tartott, 1098 karátos gyémántot bányásztak ki Botswanában - közölte a De Beers bányakonszern és a kormány.

Hőségriasztás munkaidőben – előírások és tanácsok

A hőségben végzett munka veszélyesebb, ezért fontos, hogy a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében mindenki tegye meg a szükséges megelőző intézkedéseket - írta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a közösségi oldalán.

Korrupció? Őrizetbe vettek egy rendőri vezetőt

Korrupciógyanú miatt őrizetbe vett a Központi Nyomozó Főügyészség egy rendőri gazdasági vezetőt - közölte a szervezet vezetője.

Szemhárfa – technológia segítségével játszhatnak a mozgáskorlátozott zenészek

A szemük mozgatásával hárfázhatnak egy új technológia segítségével mozgáskorlátozott zenészek.

A brit felnőttek többségét beoltották – a legtöbb új fertőzött 5-12 és 18-24 éves

A csütörtökön ismertetett legfrissebb adatok szerint a brit felnőtt lakosság több mint 80 százaléka megkapta a koronavírus elleni oltás első dózisát, és csaknem 60 százaléknak mindkét adagot beadták.

Hőhullámot hoz a hétvége – néhol záporral és zivatarral

A hétvégén érkezik az idei első hőhullám - hívta fel a figyelmet az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Békétlenebbé vált a világ – meg is fizettünk érte

Bár tavaly csökkent a konfliktusok intenzitása, a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés miatt békétlenebbé vált a világ. A békétlenség a bolygó minden lakójának átlagosan 1942 dollárjába került - áll az Institute for Economics and Peace (IEP) nevű nemzetközi kutatóintézet éves jelentésében.

Pénteken nagyot drágulnak az üzemanyagok

Péntektől drágulnak az üzemanyagok a hazai kutakon: a benzin és a gázolaj literenkénti átlagára is 5 forinttal emelkedik.

Távfelügyelt, többszintes droggyár Kecskeméten

Egy több száz millió forintból kialakított droggyárat számoltak fel a rendőrök Kecskeméten - közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) csütörtökön a police.hu oldalon.

Nyilvános kivégzést tartottak a jemeni fővárosban

Több százan gyűltek össze Szanaában, Jemen fővárosában, hogy végignézzék három, gyerekek elleni bűncselekmények miatt elítélt férfi nyilvános kivégzését.

Pénzbüntetés – Kutyatartóra támadtak az állatvédők

Pénzbüntetéssel sújtott két állatvédőt, tíz további vádlottat pedig próbára bocsátott a Veszprémi Járásbíróság, mert egy akció résztvevőiként éjjel rárontottak egy kutyatartóra, mivel úgy vélték, hogy a férfi bántalmazta az állatot.

Gazdaság

MNB: idén először áprilisban lett deficites a fizetési mérleg

Áprilisban 201 millió euró deficittel zárt a folyó fizetési mérleg, az első három hónap előzetes adatok szerint 446 millió euró aktívumát követően, amiből 330 millió euró márciusban képződött - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adataiból.

A pénzpiaci alapokból egymilliárdnyi forint áramlott ki

Májusban 0,1 százalékkal, 11 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz).

MNB – 50 milliós bírság az Union Biztosítónak

Különböző jogsértések miatt a Magyar Nemzeti Bank 50 millió forintos felügyeleti és fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki az Union Biztosítóra. A feltárt hiányosságok nem veszélyeztetik a biztosító biztonságos működését - közölte a jegybank.

Tőzsde – Csúcsot döntöttek az elsődleges kibocsátások

Az elmúlt 20 év legjobb eredményét produkálta a tőzsdei bevezetések (IPO) nemzetközi piaca 2021 első negyedévében: 85 százalékkal 430-ra emelkedett az elsődleges tőzsdei részvénykibocsátások száma, összesített értékük pedig 271 százalékkal 105,6 milliárd dollárra nőtt - közölte az EY könyvvizsgáló.

EBRD: a járvány alatt is csökkentek a térségi bankrendszerek nem teljesítő kinnlevőségei

A koronavírus-járvány ellenére is csökkent tavaly a közép- és kelet-európai gazdaságokban a nem teljesítő banki kinnlevőségek (NPL) összege, elsősorban a masszív kormányzati beavatkozások miatt - közölte hétfőn Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). A kimutatás szerint Magyarország azon térségi országok között van, amelyekben a legnagyobb mértékben csökkent a problémás követelésállomány.

A dupla sas érme a világ legdrágábbja lett – 19,5 millió dollárért cserélt gazdát

A világ legértékesebb numizmatikai ritkaságainak egyike, egy 1933-ban Amerikában vert "dupla sas" aranyérme 19,5 millió dolláros (5,58 milliárd forint) rekordáron kelt el egy keddi...
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom