Klímaváltozás történhetett egy több mint háromezer éves “tóparti luxusház” környezetében. A maradványok feltárása után a régészek valószínűsítik, hogy a vidék lehűlt, a tó visszahúzódott Kína északnyugati részén, a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen.
Az 1240 négyzetméteres, 12 szobás házban előszoba, konyha és raktár is volt a kutatók szerint. A házat legalább háromszor elhagyták, majd ismét felújították és lakták – mondta el Zsen Meng, a régészcsoport vezetője, a kínai Északnyugati Egyetem tudósa.
A házat a mai Barköl Kazah Autonóm Megye területén, egy tó partján fedezték fel.
“Úgy döntöttünk, hogy tóparti luxusháznak nevezzük bonyolult felépítése és elhelyezkedése miatt” – magyarázta Zsen.
A lakóhelyet először Kr. e. 1300 és 1000 között használhatták, másodjára pedig Kr. e. 1100 és 900 között lakták. Az első két alkalommal a ház szerkezete nagyjából változatlan maradt a régészek szerint.
Valószínű, hogy a klímaváltozás miatt fenntarthatatlanná vált korábbi életmódjuk
Az ásatás nyomán kiderült, hogy mielőtt Kr. e. 900 és 800 között ismét új lakók költöztek volna be, a házat átépítették. A falakat betemették, és földhányásokat emeltek föléjük, a földhalmokra pedig két emelvényt is építettek. Az edénytöredékek, és egyéb tárgyi leletek alapján a régészek arra következtettek, hogy ekkor már nem magasfalú ház állt ezen a helyen, hanem inkább sátorszerű szerkezetet emelhettek az emelvényekre.
“Mind az eredeti ház helyére épített sátorszerű építmények, mind az ott felfedezett kerámiatöredékek azt jelzik, hogy az ott élő emberek valószínűleg nomád életmódot éltek” – mondta Zsen.
Kr. e 1000 körül a tó kezdett visszahúzódni, változott a klíma
Az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében a régészeti csoport és az Északnyugati Egyetem geológiai tanszéke tanulmányt készített a Barköl-tó felszínének változásairól. A tanulmány megállapította, hogy Kr. e. 1000 előtt a tó vízszintje jóval magasabb volt, mint ma, és a helyi éghajlat viszonylag meleg és párás lehetett. Kr. e. 1000 után azonban a tó kezdett visszahúzódni, az éghajlat szárazzá és hűvössé vált, és a gyepterületen szárazságnak ellenálló növények kezdtek növekedni.
“Valószínű, hogy a klímaváltozás miatt fenntarthatatlanná vált korábbi életmódjuk, ezért az emberek fokozatosan áttértek a nomád életmódra ” – mondta Zsen, hozzátéve, hogy a felfedezés számos kérdés megválaszolásában segíthet, köztük a nomád életmód eredetével kapcsolatban is válaszokkal szolgálhat ebben a régióban.
