Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság É-Macedónia: az instabilitás nem számít, ha a munkaerő olcsó?
No menu items!

É-Macedónia: az instabilitás nem számít, ha a munkaerő olcsó?

Macedónia, azaz Észak-Macedónia elhelyezkedése. Határvidék   Kép/Forrás/Hasznos infók

Nemzeti hovatartozásról szóló vita dúl a Balkánon. A külföldi cégeket mindez nem érdekli. Észak – Macedónia sláger lett az utóbbi években. Egymás után nyílnak a verhetetlenül olcsó munkaerőre építő gyárak.

Görögök, bolgárok, vagy macedónok?

Amikor a XIX. száza végén egy angol utazó az Oszmán Birodalomhoz tartozó Makedónia egyik kisvárosában, Manastirban a nemzetiségükről kérdezte az embereket, a válasz egyöntetű volt: „Görög vagyok!” Amikor egy évvel később ott járt, már szinte mindenki bolgárnak mondta magát. Manastir ma Bitola néven Észak-Macedónia harmadik legnagyobb városa. A legutóbbi népszámláláson a 71 ezer lakosból 69 ezer makedónnak mondta magát. A jelenséget ’függő identitás’ néven írja le a szakirodalom: a nemzetiségi hovatartozást a nyelvi és kulturális kötődésnél jobban meghatározzák a politikai viszonyok.

A macedón nemzet alig 80 éve létezik. A történelmi Makedónián belül pedig csak a XX. század folyamán kilencszer változtak különböző nemzetállamok határai. A területen ma is több ország osztozik. Észak-Macedónia csak egy közülük.

Egy bolgár belpolitikai játssza

A macedón polgárok és a kormányzó politikusok az európai integráció elkötelezett támogatói. A csatlakozási tárgyalások azonban egy éve állnak Bulgária vétója miatt.

Mindez egy 2020 nyarán kezdődött bolgár belpolitikai hatalmi játszma része. Egy kis szélsőjobboldali párt ultimátumot adott a parlamenti többség nélkül maradt kormányának a külső támogatásért cserébe: Szófiának el kell érnie, hogy a macedónok országuk neve után saját megnevezésükön is változtassanak és írják az alkotmányukba, hogy ’Észak-Macedóniát bolgár nemzetiségű állam’.

Az őszi előrehozott választásokon a zsaroló párt kiesett a parlamentből. A megerősödött kormánypártok viszont továbbra is kitartanak a követelés mellett. Amíg Szkopje nem teljesíti azt, blokkolják a felvételi tárgyalások megkezdését. Akaratlanul, de Albánia is kárvallott. Brüsszel ugyanis együtt akarja lefolytatni a két ország csatlakozási tárgyalásait.

Csapások sorozata

A macedónok minden bizonnyal 30 éve a legsikertelenebb nemzet az európai politikában. Jugoszlávia szétesésekor az európai államok évekig megtagadták az ország elismerését, habár a szakértők szerint minden, a nemzetközi közösség által támasztott követelménynek megfelelt.

Amikor pedig a 2 milliós ország a 2000-es évek elején a polgárháború szélén állt, az EU nem tudta a csatlakozás reményével deeszkalálni a helyzetet. Athén még azt is megvétózta, hogy Macedónia felvétel ígéretet kapjon, amíg északi szomszédja nem változtat a névén. Görögország 2008-ban Macedónia NATO-felvételét is megvétózta.

Történelmet építenek

Nem meglepő, hogy a nyugatban sokszorosan csalódott macedónok az eurószkeptikus Nikola Gruevskit bízták meg az ország vezetésével. Az egyre autoriterebb stílusban kormányzó politikus Brüsszel helyett Moszkvával kereste az együttműködést. E mellett ’történelmet akart csinálni’ a fiatal nemzetnek. Skopjéban egymás után épültek a giccsbe hajló, historizáló paloták, templomok, szobrok. Gyenge minőségben, márvány és gránit helyett gipszből. ’Nagymúltú, európai nemzet vagyunk!’ – voltak hivatottak a világ tudtára adni a néhány év után omladozni kezdő épületek.

Az integráció minden előtt

Gruevski 2016-os bukása óta Macedónia ismét nyugati irányt vett. Az energikus külügyminiszter, Nikola Dimitrov megdöntötte az évtizedes tabut: az integráció érdekében elfogadtatta honfitársaival a görögök követelését. 2018 óta ’Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság’ (Former Yugoslav Republic of Macedonia, FYROM) helyett ’Észak-macedón Köztársaság’ Macedónia hivatalos neve.

Görögország Jugoszlávia szétesése óta attól tart, hogy a tőle északra fekvő, ’Macedónia’ nevű ország igényt támaszthat a történelmi Makedónia Görögországhoz tartozó részére.

A nyugati vezetők, ha maguk között fejcsóválva is, de végig a görögök oldalán álltak, akik semmilyen kompromisszumra nem voltak hajlandók, és 25 éven keresztül blokkolták a macedónok európai integrációját. Ezzel a tagállamok szembementek az EU egyik alapelvével, amely szerint tisztán kétoldalú konfliktusok egy tag és egy tagjelölt között nem állhatnak az integráció útjában. Így például a tengeri határvita ellenére Szlovénia se tudta megakadályozni Horvátország uniós csatlakozását.

Amikor végre rendeződött a görög-macedón vita, Bulgária egy új, még inkább mondvacsinált konfliktust eszkalált.

Magasabb dimenzió

A bolgároknak valószínűleg nem lenne politikai erejük a macedónok integrációját blokkolni, ha ezzel nem játszanának más tagállamok kezére. Párizsban nagy kárörömmel szemlélik a fejleményeket. Emmanuel Macron ugyanis ellenezi újabb balkáni országok felvételét.

A magyar biztos, Várhelyi Olivér által jegyzett májusi jelentés szerint külön kellene választani Albánia és Macedónia ügyét és csak az előbbivel kellene megkezdeni az érdemi felvételi tárgyalásokat.

Balkáni anakronizmus

Georgi Delchev Kép/Forrás/Wikipedia

A Süddeutsche Zeitungban megszólaló történész, Ulf Brunnbauer anakronisztikusnak tartja a bolgár-macedón vitát. „Arra az időre emlékeztet, amikor Párizs és Berlin azon vitatkozott, hogy a Frank Birodalom VIII. századi megalapítója, Nagy Károly német vagy francia volt-e” – mondja a Regensburgi Egyetem professzora, a bolgár történelem szakértője. Hozzáteszi, hogy most hasonló vita zajlik a Balkánon a XIX. századi forradalmár, Georgi Delchev körül. Szófiában bolgár nemzeti hősként, Szkopjéban a legnagyobb macedónként ünneplik.

Delchev a ma Görögországhoz tartozó Kilkiszben született, bolgár iskolába járt, majd a mai Észak-Macedóniában dolgozott tanárként. Mindezt tehát a történelmi Makedónia területén tette és számos politikai tartalmú, a szabadságért síkra szálló írásában egyetlen szót sem vesztegetett saját nemzetiségére.

A tyúk vagy a tojás?

Nem fog segíteni a konfliktus rendezésében, hogy a ’macedón nyelv’ besorolása igazi hitvita. Számos érv szól a mellett, hogy a bolgárral rokonságban álló, arra hasonlító önálló nyelv, mint az olasz és a spanyol. Ahogy a mellett is, hogy a bolgár egy nyelvjárása, ahogy az Ausztriában beszélt német.

„Egy nyelv akkor tekinthető önállónak, ha van egy hadsereg, amelyben azt beszélik” – írta a német nyelvtudós, Max Weinreich a két világháború között.

Hitvita lehet az is, hogy van-e bolgár kisebbség Macedóniában és macedón Bulgáriában, vagy egy népről van szó, akiknek tagjai más dialektust beszélnek. „Nem a politikusok szava a döntő, hanem hogy vannak-e a két országban, akik etnikai kisebbségnek érzik magukat” – véli Brunnbauer professzor.

A gazdaságot hidegen hagyja

A gazdasági szereplőket igazán nem érdekli a vita, Macedónia neve és politikai instabilitása. Patrick Martens, a Német-Macedón Kereskedelmi- és Iparkamara (DIHK) vezetője szerint a politikai és jogi kiszámíthatatlanság nem riasztja el a befektetőket.

„Macedónia sláger lett az utóbbi években. Politikailag instabil, jogilag kiszámíthatatlan, rossz az infrastruktúra és hiányzik a képzett munkaerő, viszont európai összehasonlításban verhetetlenül alacsonyak a bérköltségek. Ez számít. Az egyszerűbb termékeket előállító nyugati cégek egymás után építenek gyárakat.”

A legnagyobb, Macedóniában működő kétoldalú gazdasági egyesület vezetője elmondta a Süddeutsche Zeitungnak, hogy a befektetők részéről gyakran szóba kerül a – szavával élve – ’burjánzó’ korrupció. „Minden német cégnél szigorú előírások tiltják a korrumpálást, viszont nem tartozik ebbe a kategóriába, ha a cégvezetés jó kapcsolatot ápol a helyi politikával.”

Petrus Szabolcs

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A szoftveróriás aki megváltoztatta a világot és most hátralép

A cégvezető több mint 50 év után távozik az SAP szoftvercsoporttól - Németország egyetlen világszínvonalú technológiai óriáscégétől

Így húzott el Győr mellett Debrecen, és együtt integetnek Miskolcnak

Az első negyedévi 640 ezer forintról az utolsó negyedévre 678 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár Debrecenben, ez 6 százalékos emelkedést jelent.

Hazánk továbbra is szoros együttműködésre törekszik a FAO-val

A magyar uniós elnökség kapcsán az európai élelmiszerpazarlás csökkentésére és a világ egyes régióiban tapasztalható nélkülözés felszámolására is fel kívánja hazánk hívni a figyelmet

Összeépült az egyetemekkel a magyar gazdaság

Hankó Balázs véleménye szerint a következő időszakban soha nem látott nagyságú, összesen 340 milliárd forint értékű fejlesztési pályázat jelenik meg.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon
Hirdetés

Gazdaság

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.