Az Európai Unió kötelező célként tűzte ki magának a klímasemlegesség 2050-re történő elérését, ám ehhez jelentős mértékben kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok jelenlegi kibocsátási szintjét – áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésében.
A GKI azt megvizsgálta, hogy a legfrissebb, 2019-es adatok szerint hogy állnak az uniós országok a klímacél elérésével.
Az EU 27 tagállamának együttes szén-dioxid-kibocsátása 18 százalékkal csökkent 1995 és 2019 között, ugyanezen időszak alatt a GDP-arányos kibocsátás 63 százalékkal csökkent.
Magyarország az EU27 átlaghoz közel áll a 19 százalékos szén-dioxid-kibocsátás csökkenéssel, viszont jobb a GDP-arányos kibocsátás terén, mert 80 százalékos csökkenést ért el.
Az elmúlt 25 évben 11 tagállamban volt 20-40 százalék közötti, illetve 11 tagállamban 0-20 százalék közötti csökkenés, 5 országban pedig növekedés történt. A legnagyobb növekedés Cipruson (25 százalék), Luxemburgban (19 százalék) és Írországban (10 százalék), a legnagyobb csökkenés pedig Dániában, Romániában (40 százalék) és Észtországban (35 százalék) volt.
A teljes szén-dioxid-kibocsátás változása nagyban függ a gazdasági teljesítménytől, a GDP alakulásától. A GDP-arányos kibocsátási adatokból jól látszik, hogy a fejlettebb tagállamok esetében kevesebb CO2 kibocsátás szükséges egymillió euró GDP előállításához, mint a keleti tagállamok esetében – jelezte a GKI.
Ennek egyik oka az lehet, hogy a keleti régiók országaiban nagyobb súllyal van jelen az ipar a GDP-ben. Ez negatívan befolyásolja a kibocsátást, mivel az ipar és a hozzá kapcsolódó szállítás jellemzően nagy szennyező. Egy másik ok lehet, hogy a fejlettebb tagállamokban a háztartások saját, energiamegtakarító, energiatermelő beruházásai jelentősebbek, a korszerűbb épületek pedig nagy mennyiségű fűtési/hűtési és világítási energiát takarítanak meg.
Jelenleg Magyarország is a szennyezőbb tagállamok közé tartozik, de a régió tagállamaival közel egyező adatokkal rendelkezik.
Ez szintén azt támasztja alá, hogy egy ország gazdasági szerkezete jelentős befolyásoló tényező – mutatott rá a gazdaságkutató.
A karbonlábnyom szempontjából pozitív előrelépés, hogy 1995 óta minden uniós országban legalább 50 százalékkal csökkent az egymillió euró GDP-re jutó CO2 kibocsátás. A legnagyobb csökkenés Észtországban volt 93 százalékkal, ezt követi Románia 92 és Litvánia 90 százalékkal. A legkisebb csökkenés Ausztriában volt 50 százalékkal.
Magyarország ebben a tekintetben is a középmezőnyben helyezkedik el a 80 százalékos csökkenéssel – közölte a GKI.
