Hirdetés
Kezdőlap Cégvilág A Budapest Airport karbonsemleges lenne 2035-re
No menu items!

A Budapest Airport karbonsemleges lenne 2035-re

Az első lépések egyikeként a Budapest Airport 2021-ben 840 MWh mennyiségű zöld energiát vásárolt. Kép forrása: bud.hu

A budapesti repülőtér karbonkibocsátását a jelenlegi 2050-es céldátumnál 15 évvel korábban, vagyis 2035-re nullára csökkentené a Budapest Airport.

A repteret üzemeltető cég közölte: a mindennapi működés és a vállalat nemrég elkészített hosszú távú stratégiájának egyik legfontosabb pillére a fenntarthatóság. A Budapest Airport azonban a légikikötő környezeti hatását leghatékonyabban a repülőtéri partnerekkel együttműködve tudja csökkenteni, ezért még 2015-ben életre hívta a Greenairport programot. A kezdeményezésben résztvevő 40 partner célja, hogy a légikikötő és az ott tevékenykedő szervezetek

kölcsönösen együttműködve segítsék egymást a saját karbonlábnyomuk és működésük környezetre gyakorolt általános hatásának csökkentésében.

A Greenairport program létrehozása óta eltelt 6 év alatt a tagok idén októberben már tizenötödik alkalommal találkoztak. A mostani találkozó a zöld áramfelhasználás és a zöld épületek témája köré szerveződött, ahol a Budapest Airport szintén szeretne példát mutatni, és egyben kezdeményezője lenni a környezettudatos energia- és anyaghasználatnak a repülőtéri építkezések, fejlesztések során. Ezen témák mellett a résztvevők megvitatták a repülőtéri karbonkibocsátás-csökkentés további lehetőségeit, a korábbi vállalások eredményeit, valamint az e-mobilitás és a hulladékgazdálkodás terén rájuk váró feladatokat – írták.

René Droese

René Droese, a Budapest Airport fejlesztési igazgatója elmondta: „A tervezési, engedélyezési vagy kivitelezési szakaszban járó repülőtéri fejlesztéseink során új technológiai és energiahatékonysági megoldásokat alkalmazunk, többek között modern szigetelési és fűtési rendszereket, LED világítást és napelemeket.

Hozzátette: „A Budapest Airport jelenleg is keményen dolgozik fontos, új fejlesztéseken, beleértve az 1. Terminál ideiglenes újranyitását és az új 3. Terminált, hogy kiszolgálhassa az utasszám várható jövőbeli növekedését, és még jobb minőséget biztosítson utasainak. Ezen fontos fejlesztések esetében a nettó zéró karbonkibocsátásnak alapkövetelménynek kell lennie már a tervezési szakaszban, ha a fenntarthatósági céljainkat el kívánjuk érni. Az említett nagyobb fejlesztések mellett, több új beruházásunk közeledik a lezáráshoz vagy nemrég be is fejeződött, például a napokban nyíló új repülőtéri főporta, a 2. Terminál előtti, tavaly átadott turbókörforgalom, az új repülőtéri bicikliút, az 1. utasmóló, amelyek több kisebb fejlesztéssel együtt mind fenntarthatósági elvárásokat szem előtt tartva épültek, anyaghasználat, energiafelhasználás és forgalomoptimalizálás tekintetében környezettudatos szempontokat is figyelembe véve.

A Budapest Airport a régió repülőterei közül elsőként szerezte meg a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) karbonsemleges minősítését 2018-ban, amelyet azóta már három éve töretlenül fenntart. Mivel a repülőtér-üzemeltető számára kiemelten fontos a fenntartható növekedés és a környezetvédelem, ezért 2019-ben hivatalosan csatlakozott az ACI „NetZero by 2050” kezdeményezéséhez is, amely egy vállalás a társaság számára, hogy legkésőbb 2050-re eléri a működéséből fakadó nettó zéró karbonkibocsátást.

Chris Dinsdale

Chris Dinsdale, a Budapest Airport vezérigazgatója kiemelte: „Partnereinket folyamatosan arra biztatjuk, hogy közös erővel és együttműködéssel jelentős, valódi lépéseket tegyünk a repülőtér karbonlábnyomának csökkentése érdekében. Ha a megkezdett utat folytatjuk, valamikor 2035 előtt mi lehetünk a régióban az első repülőtér, amely képes lesz elérni a nettó zéró karbonkibocsátást.

Kiemelte: „2035 nincs messze, ezért keményen dolgozunk egy olyan részletes nettó karbon ütemterven, ami biztosítani fogja számunkra, hogy a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott 2050-es céldátumnál legalább 15 évvel korábban elérjük a nulla kibocsátást, és ezzel példát mutassunk a többi európai repülőtér számára is.

Hozzátette: „A cégvezetőknek alapvető felelőssége, hogy csökkentsék a vállalataik környezeti hatásait, és a lehető leghamarabb elérjék a nettó zéró karbonkibocsátást, amelynek ütemterve az adott társaságtól függően változik. Egy biztos, a szavak helyett sürgős cselekvésre van szükség.

Ennek a folyamatnak és tervnek az egyik fontos eleme a zöldenergia-hasznosítás és a környezetbarát anyagfelhasználás az építkezések során, ami az októberi Greenairport partnertalálkozó fókusztémája volt – közölték.

A repülőtér-üzemeltető célja, hogy 2023. január 1-től kezdve a teljes árambeszerzése megújuló energiaforrásokból valósuljon meg.

Ennek érdekében folyamatosan növeli a zöldenergia-vásárlás mennyiségét. Az első lépések egyikeként 2021-ben 840 MWh mennyiségű zöld energiát vásárolt a Budapest Airport, ami 3500 négy fős háztartás havi áramfogyasztásának felel meg. Emellett a légikikötő nemrég további, nagyobb mennyiségű zöld áramot szerzett be, aminek segítségével biztosítani fogja, hogy 2022-es áramigénye 65 százalékát megújuló energiaforrásból fedezze, míg 2023-tól kezdve a Budapest Airport területén felhasznált teljes árammennyiség megújuló forrásokból származik majd – írták.

A Budapest Airportnak az elmúlt 10 év alatt sikerült az egy utasra jutó szén-dioxid kibocsátást a korábbi érték közel egyharmadára, míg az ivóvíz-felhasználást 30 százalékkal csökkentenie. A vállalat hulladék-újrahasznosítási aránya is kiemelkedő, 70 százalékos, a lakossági 35 százalék alatti értékkel szemben – közölte a vállalat.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A Microsoft gigabefektetése a mesterséges intelligenciába

A Kearney globális tanácsadó cég becslése szerint az AI 2030-ra közel 1 billió dollárral járulhat hozzá a délkelet-ázsiai bruttó hazai termékhez (GDP).

Csökken a kereslet, olcsóbb lehet a benzin

A benzin iránti kereslet globális növekedése idén lelassulhat az elektromos autók kínai és USA-beli térnyerése miatt.

Májustól az Accent Hotels üzemelteti a Cardoner Hotelt és a Tihany Yacht Clubot

Két új szállodával bővült az Accent Hotels portfóliója.

Itt a kínai versenyképesség alig rejtett titka  

A kínai gyártók kilencszer több állami támogatást kapnak, mint nyugati társaik - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) számításaiból, amelyek segítenek megmagyarázni az ország teljes dominanciáját oly sok ágazatban, a napelemektől az akkumulátorokon át az acélig.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon
Hirdetés

Gazdaság

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.