Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Az olasz kikötők örülnek a kínai beruházások elmaradásának
No menu items!

Az olasz kikötők örülnek a kínai beruházások elmaradásának

A genovai kikőtő új terminálja

Az Új Selyemút építése világszerte lelassult, Itáliában pedig semmi nem épül. Az olasz kormány már nem is kér a kínai beruházásokból. Az EU és az USA az alternatív infrastruktúra projektjeiben látja a jövőt.

Sok megállapodás, kevés beruházás

2019-ben több olasz-kínai megállapodást írtak alá. Kulcsszerep jutott volna a genovai és a trieszti kikötőnek a gigantikus infrastrukturális projektben, az Új Selyemútban (BRI). Azóta nem sok, pontosabban semmi nem történt.

A világgazdaságot két évig bénító Covid alatt csak a balkáni fejlesztéseket nem fagyasztották be a kínaiak Európában. Ezért épül a görögországi Pireusz kikötőjét Nyugat-Európával összekötő Belgrád-Budapest vasútvonal. Európa negyedik legnagyobb konténerkikötője az egyetlen, ahol számottevően nőtt a kínai forgalom. Pireusz a világ egyik legnagyobb tengerhajózási cége, a kínai állami tulajdonú COSCO tulajdona, amelyen keresztül az egész görög tengerhajózást kontrollálja.

Miközben a beruházások többsége megakadt, a kínai projekt- és hiteltársaságok működnek, amelyekkel a kommunista ország gazdasági-politikai függésbe hozza az afrikai, kelet-közép-európai és közép-ázsiai országokat.

„A BRI nem feltétele a kereskedelem élénkítésnek, és nem is segíti azt”

Trieszt némileg profitált a kínaiakból: bázist hozott létra a COSCO hamburgi leányvállalat, a HHLA. Ennek ellenére nem nőtt számottevően a legnagyobb olasz kikötő kínai forgalma.

Itália kapacitása alapján legnagyobb, forgalma szerint pedig második legjelentősebb kikötőjével, a genovai infrastruktúra fejlesztési holdingot hozott létre a kínaiakkal 2019-ben. 70 milliárd eurós forgalombővítést és 120 milliónyi beruházást ígértek. Egyik sem valósult meg. Ennek ellenére a kínaiak bonyolítják a legnagyobb forgalmat Genovában. A COSCO a főszereplő, még ha a hajózásban olasz, a szárazfülfi logisztikája pedig dán leányvállalatán, a Fratellin, illetve az Apm-en keresztül operál. Utóbbi 50 százalékos tulajdona az új genovai terminál, de ez még 2019-ben, tehát a BRI-megállapodás aláírása előtt készült el.

Az olasz-kínai gazdasági kapcsolatok nem bővültek számottevően a BRI-megállapodásokkal még a Covid előtt se. A Torino World Affairs Institute elemzése szerint „Kína fontos, de nem a legfontosabb partner Itáliának”, a BRI pedig „nem feltétele a kereskedelem élénkítésnek, és nem is segíti azt”.

Nyugati konkurencia

A BRI-projekteket hátráltatja az átalakult politikai környezet. „Nagy lendülettel indult, de már a Covid előtt megtorpant az Új Selyemút” – mondja a Kína-kutató egyetemi oktató, Salát Gergely. Ebben szerinte nagy szerepe volt „a Kínára zúduló nyugati politikai és média össztűznek, valamint néhány rosszul elsült beruházásnak, például Sri Lankán és Pakisztánban”.

További nehézség a kínaiaknak, hogy 2021-ben elindult két nyugati, egymással összehangolt globális infrastruktúra-projekt, az amerikai a ’Build Back Better World’ és az uniós ’Global Gateway’. Utóbbiból 2027-ig 300 milliárd euró jut a Peking és Moszkva befolyásától tartó európai, főleg balkáni országok infrastruktúrájának fejlesztésére. Az amerikai kezdeményezés hasonló célból Latin-Amerikára és az indo-csendes-óceáni térségre helyezi a hangsúlyt.

Itália: Kelet helyett Nyugat

Itáliában változott a politika hozzáállása is. A BRI-megállapodásokat aláíró kormányfőt, Giuseppe Contét 2021-ben váltó Mario Draghi Kínáról az észak-atlanti kapcsolatokra és a gazdaság zöld átalakítására helyezte a hangsúlyt. „Kína diktatúra. Nem tartja magát a nemzetközi joghoz és más elképzelései vannak a világról, mint a demokratikus országok községének” – mondta, hozzátéve, hogy a nemzetbiztonságilag kényes területeken „nem szabad Kínával együttműködni, de egyébként nem kell és nem is szabad a gazdasági kapcsolatokat korlátozni”. Drgahi kritikusan nézte Kína és a kelet-közép-európai országok együttműködési fórumát és üdvözölte a balti államok kilépését. Draghi az európai infrastruktúra-projekt egyik kezdeményezője volt, amelyet az amerikaival összehangolva képzelt megvalósítani. Gyakorlati kihatás volt, hogy a Draghi-kormány megvétózta egy kínai állami cég tulajdonszerzését az olasz drón-gyártóban, az Alpi Aviation-ban.

Az olaszok már pontosan értik, milyen partner a Népköztársaság, milyen módszerekkel operál” – mondta 2021-ben Wendy Sherman, az USA külügyminiszter-helyettese.

A szeptember megválasztott új olasz kormányfő, a nemzeti-konzervatív Giorgia Meloni korábbi ideológiájához illett a kínai együttműködés. De októberben a tajvani hírügynökségnek (CNA) adott interjújában világosan kimondta, hogy „nagy hiba volt a részvétel a BRI-ben”, hozzátéve, hogy „szó sem lehet a 2024-ben lejáró együttműködési megállapodás meghosszabbításáról”, valamint, hogy „az új olasz kormány az európai és az amerikai tervek megvalósulásában érdekelt”. Ezzel gyakorlatilag a még életben lévő szerződéseket is eltemette, mert azok – például az ausztrál-kínai kormányközi megállapodással ellentétben – csak politikai szándéknyilatkozatok, nem származnak belőlük se jogi, se financiális kötelezettségek.

Amerika újrafelfedezése

Genovában is az amerikai kapcsolatok erősítésére koncentrálnak. Az USA-ban és Genovában is piros betűs Kolumbusz-napon, Amerika felfedezésének október 12-ei évfordulóján Genova és Miami kikötőjének vezetői, valamint a két város polgármestere együttműködési megállapodásokat írtak alá. Ahogy Genova Itáliában, úgy Miami az USA-ban az egyik legnagyobb konténerterminál és utasforgalmi kikötő, amelyekben szinte az összes tengeri körutakra specializálódott vállalat dél-európai, illetve észak-amerikai székhelyé van.

A genovai kikötő részt vett az Amerikai-Olasz Kereskedelmi Kamara őszi börzéjén is. A szokásosnál jóval több vállalat részvételével lezajlott börzén az USA kereskedelmi minisztere, Gina Raimondo kiemelte a két kikötő megállapodásának jelentőségét.

Az olasz tengerlogisztika főszereplői, sőt még a trieszti és a genovai kikötő irányítói is azt mondják név nélkül, hogy nem bánják a kínai terjeszkedés elmaradást. Szerintük a kínai befektetésnek gazdasági és politika függés az ára, a kereskedelmi kapcsolatok diverzifikálása nehezebb, de gazdaságilag és politikailag is kifizetődőbb.

Petrus Szabolcs

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Így húzott el Győr mellett Debrecen, és együtt integetnek Miskolcnak

Az első negyedévi 640 ezer forintról az utolsó negyedévre 678 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár Debrecenben, ez 6 százalékos emelkedést jelent.

Hazánk továbbra is szoros együttműködésre törekszik a FAO-val

A magyar uniós elnökség kapcsán az európai élelmiszerpazarlás csökkentésére és a világ egyes régióiban tapasztalható nélkülözés felszámolására is fel kívánja hazánk hívni a figyelmet

A Microsoft gigabefektetése a mesterséges intelligenciába

A Kearney globális tanácsadó cég becslése szerint az AI 2030-ra közel 1 billió dollárral járulhat hozzá a délkelet-ázsiai bruttó hazai termékhez (GDP).

Csökken a kereslet, olcsóbb lehet a benzin

A benzin iránti kereslet globális növekedése idén lelassulhat az elektromos autók kínai és USA-beli térnyerése miatt.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon
Hirdetés

Gazdaság

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.