Egyhangúlag döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa januári ülésén az alapkamat szinten tartása mellett a szerdán közölt rövidített jegyzőkönyv szerint.
Januárban a monetáris tanács egyetlen döntési javaslatot tárgyalt, az alapkamat változatlan szinten tartását. A tanácstagok megerősítették elköteleződésüket az inflációs cél fenntartható elérése mellett. A tanács nem változtatott az alapkamaton, amely így változatlanul 6,50 százalék. Nem változott a kamatfolyosó két széle sem.
A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. A kamatfolyosó alsó széle, az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,50 százalék maradt.
A döntéshozók egyetértettek abban, hogy a jegybank továbbra is az árstabilitás és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud leginkább hozzájárulni az óvatosság oldódásához és a gazdasági növekedés újbóli beindulásához.-közölte az MTI.
Általános vélekedés volt, hogy a szigorú monetáris politikai irányultság fenntartása továbbra is szükséges, és a jegybanki célok elérését a pozitív reálkamat biztosítja.
A döntéshozók egybehangzó értékelése szerint a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés és a fennálló geopolitikai feszültségek növelték a felfelé mutató inflációs kockázatokat az elmúlt hónapokban.
Az inflációs várakozások emelkedése szintén figyelmeztető jel a kilátások tekintetében. Megállapították, hogy mindezek alapján továbbra is óvatos és türelmes, stabilitásorientált monetáris politika szükséges. Továbbá jelezték, hogy a felfelé mutató inflációs kockázatok erősödése az előretekintő iránymutatás módosítását indokolja a tanács részéről-kiemelték.
A döntéshozók egyetértettek abban, hogy a geopolitikai feszültségek, a változékony pénzügyi piaci folyamatok és az inflációs kilátásokat övező kockázatok a szigorú monetáris kondíciók fenntartását indokolják- írták.
Decemberben a fogyasztói árak az elemzői várakozásokat meghaladó mértékben, 4,6 százalékkal emelkedtek éves összevetésben, 2024-ben az éves átlagos infláció 3,7 százalékon alakult. -jegyzőkönyvben tértek ki rá.
Az értékelésük szerint a külső kereslet 2025. második félévi normalizálódása mellett a meglévő kapacitások nagyobb kihasználásával, illetve a folyamatban lévő beruházások termelésbe állásával emelkedő exportpiaci részesedés várhatóan a külső pozíció tartós többletét eredményezi az előrejelzési horizonton.
Az Országgyűlés által elfogadott 2025. évi költségvetés 3,7 százalékos hiánycéljának elérését leginkább a csökkenő kamatkiadások, valamint a bevételnövelő adóintézkedések támogatják– közölték.
A döntéshozók kiemelték, hogy a konjunktúraindikátorok alapján a magyar gazdaság teljesítményét erős kettősség jellemezte 2024 negyedik negyedévében.
A tanács értékelése szerint az erőteljes reálbér-növekedéssel párhuzamosan enyhén javult a fogyasztói bizalom és folytatódott a kiskereskedelmi forgalom bővülése, ugyanakkor a csökkenő ipari termelés és az építőipari aktivitás visszafogta a növekedést.
A makrogazdasági kilátásokról a tanácson belül egyetértés volt abban, hogy a magyar gazdaság 2025-ös növekedése egyre szélesebb alapokon nyugszik. A döntéshozók megerősítették, hogy a fogyasztás várhatóan a következő években is a növekedés motorja lesz.
A tanács megítélése szerint az inflációs cél újbóli elérése és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartása érdekében a monetáris transzmisszió hatékonyságának további erősítése indokolt.
A szigorú irányultságú monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, valamint az inflációs cél fenntartható eléréséhez – írták.
