Washington szerdán megduplázta az acél- és alumíniumimportra kivetett vámokat, ugyanazon a napon, amikor Donald Trump elnök kormánya azt várja a kereskedelmi partnerektől, hogy tegyenek “legjobb ajánlatokat”, hogy elkerüljék más büntető importadók július eleji hatályba lépését.
Az európai vállalkozások felszólították az Európai Bizottságot, amely a 27 országot tömörítő EU kereskedelmi tárgyalásait vezeti, hogy tegyen meg mindent a vámok eltörlése érdekében, mivel a blokk kereskedelmi tárgyalója, Maros Sefcovic reggel Párizsban találkozott Jamieson Greer amerikai kereskedelmi képviselővel – írja a Reuters. Sefcovic elmondta, hogy “termékeny és konstruktív megbeszélést folytatott” Greerrel, anélkül, hogy részleteket közölt volna a megbeszélésekről. “Jó irányba haladunk a megfelelő ütemben – és szoros kapcsolatban maradunk a lendület fenntartása érdekében” – mondta Sefcovic az X-en.
Kedden késő este Trump aláírta azt a végrehajtási rendeletet, amely szerdától az importált acélra és alumíniumra kivetett vámok 50%-ra történő emelését írja elő a márciusban bevezetett 25%-os mértékről.
“25-ről indultunk, majd miután jobban tanulmányoztuk az adatokat, rájöttünk, hogy ez nagy segítség, de több segítségre van szükség. Ezért holnaptól 50 százalékkal növeljük” – mondta Kevin Hassett, a Fehér Ház gazdasági tanácsadója kedden egy washingtoni acélipari konferencián. Az emelés 12:01-kor lépett hatályba.
Az emelés minden kereskedelmi partnerre vonatkozik, kivéve Nagy-Britanniát, az egyetlen országot, amely eddig előzetes kereskedelmi megállapodást kötött az Egyesült Államokkal a Trump-vámok szélesebb körére vonatkozó 90 napos szünet alatt. Az Egyesült Királyságból – amely egyik fém esetében sem tartozik az Egyesült Államokba irányuló exportőrök élvonalába – származó acél- és alumíniumimportra vonatkozó vám legalább július 9-ig 25 százalékos marad.
A vámok emelése a héten mindkét fém piacát megrázta, különösen az alumíniumét, amelynek árprémiuma idén több mint kétszeresére nőtt. Mivel az USA hazai termelésének növelésére kevés kapacitás áll rendelkezésre, az amerikai import volumene valószínűleg nem változik, hacsak az áremelések nem vágják alá a keresletet. A Fehér Ház azt is várja, hogy a kereskedelmi partnerek olyan megállapodásokat javasoljanak, amelyek segíthetnek elkerülni, hogy Trump súlyos, “kölcsönös” importvámok lépjenek életbe öt hét múlva.
Az amerikai tisztviselők több országgal is tárgyalásokat folytattak, mióta Trump április 9-én bejelentette, hogy szünetelteti a vámok kivetését, de eddig csak az Egyesült Királysággal kötöttek megállapodást, és még ez a megállapodás is lényegében csak előzetes keretet jelent a további tárgyalásokhoz. A Reuters hétfőn arról számolt be, hogy Washington arra kéri az országokat, hogy sorolják fel a legjobb javaslataikat számos kulcsfontosságú területen, beleértve az amerikai termékekre javasolt vámtarifákat és kvótákat, valamint a nem vámjellegű akadályok orvoslására vonatkozó terveket. A levél viszont “napokon belüli” válaszokat ígér, az ajánlatok megjelölésével, beleértve azt is, hogy az országok milyen vámtételekre számíthatnak a 90 napos szünet július 8-i lejárta után. A legtöbb kereskedelmi partner számára az a kérdés, hogy az USA-ba irányuló legtöbb exportra az említett időpont után is a jelenlegi 10%-os alapvámot alkalmazzák-e, vagy esetleg valami sokkal magasabbat.
Az amerikai kereskedelempolitika körüli bizonytalanság világszerte, így Európában is pusztítást okoz a vállalkozások számára. Szerdán a Remy Cointreau francia szeszesital csoport feladta 2030-as értékesítési növekedési ambícióit, mondván, hogy a vámok, a lassú amerikai eladások és a nagyfokú bizonytalanság kisiklathatja az idei pénzügyi évre és az azt követő időszakra vonatkozó terveit. A Voestalpine osztrák acélgyár szintén figyelmeztetett, hogy a vámok valószínűleg csorbítják a bevételeit, míg a VDMA német gépipari lobbicsoport a Trump vámjai által okozott bizonytalanságot okolta a visszaesésért.
“Az amerikai gyártók megpróbálnak majd olyan beszállítókat találni, akiket nem érintenek a vámok. Ha találnak egyet, a német beszállító valószínűleg kiesik” – mondta a német acél- és fémfeldolgozó szövetség, a WSM, amely mintegy 5000 vállalatot képvisel. “Ha nem találnak, mert az alkatrész túl különleges, akkor kezdődik a fárasztó küzdelem a többletköltségek miatt” – mondta Christian Vietmeyer, a WSM ügyvezető igazgatója. “Senkinek sincs annyi árrése, hogy ezeket a feneketlen vámokat felszívja” – tette hozzá Vietmeyer: “Az EU-nak ezért mindent meg kell tennie, hogy megoldja ezt a vámkonfliktust”.
Az Egyesült Államok az összes acél importjának mintegy negyedét importálja, és a hivatalos adatok szerint a megemelt vámok az USA legközelebbi kereskedelmi partnereit – Kanadát és Mexikót – különösen keményen fogják sújtani. Kanada még jobban ki lesz téve az alumíniumvámoknak, mivel nagyjából kétszer annyit exportál az Egyesült Államokba, mint a többi 10 legnagyobb exportőr mennyisége együttvéve. Az USA az alumínium mintegy felét külföldi forrásokból szerzi be. Mark Carney miniszterelnök hivatala szerint Kanada „intenzív és élő tárgyalásokat folytat e vámok és más vámok eltörlése érdekében”. Marcelo Ebrard mexikói gazdasági miniszter megismételte, hogy a vámok fenntarthatatlanok és igazságtalanok, különösen annak fényében, hogy Mexikó több acélt importál az Egyesült Államokból, mint amennyit oda szállít. Ettől függetlenül egyre nagyobb a riadalom Kína kritikus ásványi anyagok piacán gyakorolt befolyása miatt, mivel a globális autógyártók amerikai társaikhoz csatlakozva arra panaszkodtak, hogy a ritkaföldfém-ötvözetek, keverékek és mágnesek exportjára vonatkozó korlátozások késedelmet okozhatnak a gyártásban.
Érsek M. Zoltán
