A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett, új adócsomag. A jogszabály számos, eddig veszélyhelyzeti rendeletben szabályozott előírást emelt törvényi szintre, és több ponton is módosította a már érvényben lévő adózási és számviteli szabályokat. Szakértő foglalja össze a legfontosabb változásokat.
A június elején elfogadott törvény célja a kormányzat szándéka szerint, a veszélyhelyzeti jogszabályok átültetése, az adminisztráció egyszerűsítése, az európai uniós jogharmonizáció és az adópolitikai célok elérése.
Vizer József az ICT Europa advisory cégvezetője a változások közül kiemelte, hogy az adócsomag érinti a társasági adó, a globális minimumadó, az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó szabályait is.
„A módosítások egyik legfontosabb eleme, hogy törvényi szintre emelik a veszélyhelyzeti rendeletek alapján bevezetett extraprofitadókat és ezek a 2026-ban kezdődő adóévre is meghosszabbításra kerülnek. Ebben a csoportban érintett a banki extraprofitadó, a célzottan a MOL-ra bevezetett kőolajtermék-előállító különadója, a biztosítási pótadó és a kiskereskedelmi adó is” – magyarázta a szakértő.
Banki és pénzügyi szektor
A hitelintézetekre és pénzügyi vállalkozásokra kivetett különadó mértéke progresszíven alakul: 2025-ben 20 milliárd forintos adóalapig 7%, efelett pedig 18%, ami 2026-ra megemelésre kerül: 20 milliárd forintos adóalapig 8%-ra, az efeletti részre pedig 20%-ra. A szakértő kiemelte, hogy állampapír-vásárláshoz kötött adókedvezmény – igaz módosított formában, de – továbbra is fennmarad.
Energetikai különadók: marad a szektorális teher
A kőolajtermék-előállító, vagyis a MOL számára továbbra is érvényben marad a Brent–Urál árkülönbségen alapuló 95%-os különadó, amelyet az Oroszországból származó kőolaj esetében alkalmaznak. Ugyancsak meghosszabbításra kerül az energiaellátókra vonatkozó 41%-os jövedelemadó, amely azonban 2026-tól visszatér az eredeti 31%-os kulcshoz.
Biztosítási és kiskereskedelmi terhek
A biztosítási szektor szereplői esetében változatlan formában 2026-ra is fennmarad a biztosítási adó (casco esetében 15%, vagyon- és balesetbiztosítás esetén 10%) és biztosítási pótadó is (nem életbiztosításoknál 3%, illetve 14%, míg életbiztosításoknál 2%, illetve 6%). A kisebb társaságok továbbra is élhetnek a kedvezményes adókulcsok lehetőségével. Emellett érvényben marad az állampapíralapú kedvezményrendszer is.
A kiskereskedelmi különadó szabályai is törvényi szintre kerültek és 2026-ig meghosszabbodtak. A sávos adókulcsok megmaradtak, a legmagasabb, 4,5%-os adómérték a 100 milliárd forint feletti forgalomra vonatkozik, míg az üzemanyag-kiskereskedelemre külön szabályozás vonatkozik 3%-os maximális adókulccsal.
TAO: a K+F kedvezmények erősítése
Az ICT Europa advisory cégvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a társasági adó egyes változása a kutatás-fejlesztési tevékenységek ösztönzését célozzák. A felsőoktatási vagy akadémiai együttműködésben végzett K+F költségeinek adóalap-kedvezménye 50 millió forintról 150 millió forintra emelkedik és már a 2025-ben kezdődő adóévre is alkalmazható.
A mikrovállalkozói foglalkoztatói adóalap-kedvezmény mértéke 100 százalékról 150 százalékra növekszik, a kapcsolódó létszámkorlát 5 főről 10 főre emelkedik. Az új szabályokat már a 2025-ös adóévre is alkalmazni lehet!
ÁFA-t érintő változások
Az általános forgalmi adó alanyi adómentességi határát már korábban 12 millióról 18 millió forintra emelték – ez most törvényi szintre is emelkedett. A számlaadat-szolgáltatás bővül, és a 2026. január 1-jétől kiállított számlákra vonatkozóan jogutódlás esetén az online adatszolgáltatásnak a jogelőd adószámára is ki kell terjednie.
„További változás, hogy a nyugtaadatszolgáltatás bevezetését 2025. július 1-jéről 2026. szeptember 1-jére halasztják” – tette hozzá Vizer József.
Új kedvezmények a személyi jövedelemadónál
A szakértő felidézte, hogy a már korábban elfogadott módosítások értelmében két lépésben emelkedik a családi adókedvezmény mértéke július 1-jétől és jövő év január 1-jétől, továbbá bevezetésre kerülnek a CSED, a GYED és az örökbefogadói díj adómentessége, a három-, illetve kétgyermekes anyák, valamint a 30 év alatti anyák adómentessége is. Az új adócsomagban került szabályozásra a meglévő és új adókedvezmények érvényesítési sorrendje 2025. július 1-jei, október 1-jei és 2026. január 1-jei hatálybalépéssel.
A hatályos rendelkezés a kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített kerékpár magáncélú használatának biztosítását minősíti adómentesnek. Az elektromos kerékpárok fejlődéséhez igazodva 2026. január 1-jétől a motorteljesítmény korlátozására vonatkozó 300 W-os előírás 750 W-ra emelkedik.
A következő időszakban kulcsfontosságú lesz az új szabályok gyakorlatba ültetése, különösen az adózók és könyvelők részéről. Az ICT Europa advisory cégvezetője hangsúlyozta, hogy a változások részletes, pontos ismerete elengedhetetlen minden gazdasági szereplő számára.
