A Költségvetési Tanács (KT) megalapozottnak és elérhetőnek tartja a 2020. évi, uniós módszertan szerint számított 1,0 százalékos GDP-arányos hiánycélt – állapította meg a jövő évi költségvetési törvény tervezetéről készített véleményében a testület. A tervezetet a kormány június 4-én nyújtja be az Országgyűlésnek.
A dokumentumban – a Kovács Árpád elnökletével az Állami Számvevőszék és a jegybank elnöke alkotta – háromtagú tanács egyetértését fejezi ki azzal, hogy a kormány költségvetési törvényjavaslatában a konvergenciaprogrambana jövő évre előirányzottnál kisebb deficitet tervez. A költségvetési hiány tervezett csökkentése alapvetően a kiadási oldalon történik, a bevételi oldalon pedig az adóalapok gyors növekedése segíti. A tanács pozitívan értékeli a bevételek növelésére és – a gazdasági növekedést nem szűkítő területeken – a kiadások visszafogására irányuló lépéseket, amelyek eredményeként a hiány erőteljesen csökkenhet.
A KT egyben azt is megállapítja, hogy a strukturális hiány 2020-ban nem éri el a kitűzött 1,0 százalékos célértéket, azonban közel áll hozzá, ezért célszerű mérlegelni ennek összhangba hozását a kitűzött céllal.
A testület helyes irányúnak tartja a törvényjavaslat tervezetének véleményezése alatt bejelentett újabb adó- és járulék intézkedéseket, valamint többletkiadásokat. Azt a részüket azonban, amelyeket a költségvetési tervezet nem tartalmazott, az előirányzatok teljesíthetősége szempontjából kockázatnak ítéli, és szükségesnek tartja, hogy az Országgyűlésnek benyújtandó törvényjavaslat valamennyi intézkedés hatását bemutassa. Indoklásában a tanács ehhez hozzáfűzte, hogy a dokumentumban foglalt rendelkezések, bemutatott kormányzati célok és intézkedések alapján meghatározott előirányzatok a vélemény kialakításakor még nem voltak teljes egészében dokumentumokkal alátámasztottak, amit pótolni szükséges.
“A tanácsnak a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tervezetének hitelességére és végrehajthatóságára nézve nincsenek olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolnák a tervezettel kapcsolatban az egyet nem értés jelzését” – szögezték le.
A KT megítélése szerint a törvényjavaslat tervezete zárt makrogazdasági prognózison nyugszik. A tervezet – a más ismert hazai és nemzetközi előrejelzések sávját (2,8-3,5 százalékot) meghaladó – 4,0 százalékos gazdasági növekedéssel számol 2020-ra, ami akkor teljesülhet, ha megvalósul a keresetek és a háztartások fogyasztásának tervezett bővülése. A kitűzött növekedés elérését a versenyképességet javító további intézkedések támogathatják – állapította meg az elemzés. A testület indokoltnak tartja már 2019-ben meghozni azokat a termelékenységet, hatékonyságot erőteljesen javító intézkedéseket, amelyek révén nemcsak 2020-ban, hanem középtávon is fenntartható az Európai Unió átlagát meghaladó gazdasági növekedés.
A tervezetben a bevételi és a kiadási előirányzatok a testület megítélése szerint alapvetően összhangban vannak a 2018. évi előzetes tény- és a 2019. évi várható adatokkal, valamint a 2020-ra tervezett makrogazdasági és államháztartási folyamatokkal. A bevételi előirányzatok teljesüléséhez a tervezés alapját képező makrogazdasági pálya megvalósulásán túl szükség van további gazdaságfehérítő intézkedések megtételére a kormány részéről. Amennyiben a bevételek az év folyamán nem érik el az előirányzatot, arra fedezetet nyújtanak a korábbi éveknél magasabb, a GDP 1 százalékának megfelelő összegben megképzett tartalékok (az országvédelmi alap és a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzata). Ezek magas szintje egyúttal megfelelő biztosítékot teremt a költségvetési egyensúlyra veszélyt jelentő külső körülményekre, kockázatokra és a nem várt kiadásokra – olvasható a jelentésben. (MTI)
