A republikánusok között is egyre többen kritizálják Trump elnök kereskedelmi háborúját. Közgazdászok szerint az elsősorban Kínával szemben bevezetett büntetővámok és behozatali korlátozások recesszióba taszíthatják az amerikai gazdaságot. Trump elengedi a füle mellett a kritikát. Twitter üzenetei szerint inkább még fokozzák is harci kedvét.
Ágazati tiltakozás
Legutóbb az amerikai cipőgyártok 200 képviselője, gyakorlatilag a teljes iparág kérte az elnököt nyílt levélben, hogy tekintsen el újabb büntetővámok bevezetésétől Kínával szemben.
„A vámok miatt drágábbak az alapanyagok. Emelnünk kell az árakat. Remélem, hogy az amerikaiak megértik, hogy a drágulásból nem mi profitálunk“ – mondja Matt Priest, a cipőgyártók érdekképviseleti szervezetének vezetője.
„A kereskedelmi háború legnagyobb vesztesei az amerikai fogyasztók“ – pártállástól függetlenül sokan osztják a véleményét.
A cipő gyártók nem tudták megakadályozni, hogy a Fehér Ház 15%-os vámot vezessen be 270 milliárd euró értékű kínai termékre, többek között lábbelikre és ruhákra. Az intézkedés azokat a termékeket is érinti, amelyek a döntés meghozatalának időpontjában már útban voltak az ázsiai országból.
Trump meggyőződése, hogy a büntetővámok elsősorban a pekingi vezetésnek és nem az amerikai polgároknak ártanak. Nem lát más eszközt, hogy fellépjen a kínaiak, az általa tisztességtelennek tartott kereskedelmi politika ellen.
A legújabb intézkedéssel azt akarja elérni, hogy az amerikai áruházak és divatcégek odahaza termeljenek, vagy, ha ezt a magas költségek miatt továbbra se teszik, legalább ne Kínából importáljanak.
Borúlátó elemzők, ideges elnök
A második negyedévben 3,7% volt a munkanélküliség, a gazdaság és a fogyasztás 2,1%-al növekedett. A számok elfogadhatók, de a növekedés elmarad a Trump által kitűzött, az elemzők szerint illuzórikus 3%-tól. Az év második felére egyenesen recesszióval számolnak, amiért a vámháborút teszik felelőssé. Az elnök ezt politikai hangulatkeltésnek és hazugságnak tartja.
„Utálom a ’recesszió’ kifejezést. Bizonyos körök és a média egy része felkapták és csak ismételgetik, mintha nem lennének normálisok” – twittelte az elnök a borúlátó elemzői véleményekre reagálva.
Az amerikai jegybank felelősségének tartja, hogy nem sikerült elérni a kitűzött növekedési célt. Trump szemében a Fed elnökét, Jerome Powell Amerika ellensége, akit csak a kínai elnökkel lehet egy lapon említeni. Felrója neki, hogy a túl magas alapkamattal lassítja a gazdaságot. Powell viszont a kereskedelmi háború Amerikát sújtó következményeit mérséklendő elengedhetetlennek tartja a kamatemelés folytatását.
Kinek adnak igazat a választók?
A friss közvélemény kutatások szerint egyre több amerikaiak elhibázottnak tartja a Fehér Ház gazdaságpolitikáját. Évek óta először többségben vannak a saját és az ország gazdasági kilátásait sötéten látók. Az elnököt mindez nem hatja meg. „A helyzet rég sosem volt ilyen rózsás” – ismételgeti. A republikánus politikusok egyre idegesebbek. Félnek, hogy a jövőre esedékes választásokon Trump alulmarad. Ennél is jobban aggasztja őket, hogy 2020-ban elveszíthetik szenátusi mandátumukat.
„Kína a fő ellenség. Ebben teljesen igaza van az elnöknek. De egyre kevésbé vagyok meggyőződve, hogy büntetővámokkal le lehet győzni” – nyilatkozta Ron Johnson, egy a tucatnyi szenátor közül, akik alapvetően Trump hívei, mégis egyre nyíltabban kritizálják a politikáját. Bíznak benne, hogy a júliusban megszakadt, de a tervek szerint újrainduló tárgyalások Washington és Peking között eredményre fognak vezetni.
Egy fontos választói csoport meginog
A mezőgazdasági vállalkozók a republikánus elnök legelkötelezettebb híveinek számítanak. A Kínával folytatott kereskedelmi háború azonban őket különösen érzékenyen érinti. Ezzel a mezőgazdasági miniszter naponta szembesül. Sonny Perdue az amerikai vidéket járva lépten-nyomon ideges agrárvállalkozókba botlik.
„A gazdák szeretik Trumpot, Trump pedig szereti a gazdákat” – hiába ismételgeti a fórumokon, a mondat első fele egyre kevésbé állja meg a helyét. A kereskedelmi háború elhúzódásával egyre több farmer fordít hátat az elnöknek a felmérések szerint.
Trump nem tagadja, hogy a kínai ellenintézkedések súlyosan érintik az amerikai agráriumot. A gazdákat gyakorta ’háborús hősként’ emlegeti. De tudja, hogy a szavak már nem elegendők. A tavalyi 12 milliárd dollár után idén 16-ot szavaztatott meg a törvényhozással a kiesett export miatt nehéz helyzetbe került agrárvállalkozások megsegítésére. A farmerek azonban nem alamizsnát, hanem piacokat akarnak, ahol újra értékesíthetik az árujukat.
„Az elmúlt években sokmilliós invesztícióval sikerült betörnünk a kínai piacra. Dühítő látni, hogy most semmivé válik a pénz és a munka” – mondja egy iowai gazdálkodó.
A kukorica és szója termesztésre, valamint sertés tenyésztésre szakosodott Denny Friest. Az iowai farmernek különösen sok oka van dühösnek lenni. A kínai ellenintézkedések mind a három termékét érintik.
Nem csak a kínai export lehetetlenült el. A háború globálissá válásával egyre több alternatív piac is beszűkült. Haza vásárló pedig kevés van, ezért sok vállalkozónak már a termények raktározása is gondot okoz.
Nem elég a kereskedelmi háború, Trump egy másik intézkedése is érezteti negatív kihatását, amellyel az olaj lobbi kedvében akart járni: Az év eleje óta kevesebb bioetanolt kell keverni az üzemanyagba. Az olajfinomítók, amelyek korábban a kukorica és a szója legfontosabb hazai vásárlói voltak, most szinte eltűntek a piacról.
„Azt halljuk a Fehér Házból, hogy nyerésre állunk a háborúban. Viszont mi a saját bőrünkön érezzük, hogy vesztünk” – nyilatkozta a CNN-nek egy minnesotai szójatermesztő, aki egyben az állam legjelentősebb mezőgazdasági érdekképviseletének az elnöke.
„Nincs nap agrárvállalkozás csődje nélkül Minnesotában” – tette hozzá Gary Wertish. A statisztika igazolja a szavait. A közép-nyugaton drámai a helyzet. A bankok egymás után árvereztetik el a farmokat, a gazdák nem tudják a hiteleiket törleszteni.
„A kínaiaknak továbbra is szükségük van mezőgazdasági termékekre. Ha mi nem szállítunk, megteszik mások. Ha a háború holnap véget érne, akkor is évekre lenne szükségünk az elvesztett piacok visszaszerzéséhez, feltéve, hogy egyáltalán sikerülne” – hangzik Wertish borúlátó véleménye.
Chad Bown egy washingtoni agytröszt, az ’Istitute for International Economics’ szakértője:
„Argentínából és Brazíliában egyre több szója érkezik Kínába. Mindkét országban olcsóbban termelnek, mint nálunk, a büntetővámok megszűnése után is nehéz lesz velük versenyezni.”
Trump tudja, hogy a farmerek szavazatai nélkül 2020-ban nem védheti meg az elnöki székét. Egyelőre kitart gazdaságpolitikája mellett.