Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Tarsoly József: a hatékonyság növelése komoly béremelést hozhat
No menu items!

Tarsoly József: a hatékonyság növelése komoly béremelést hozhat

Az osztrák életszínvonal eléréséhez a magyar kis- és közepes vállalkozásoknak el kell érniük vagy legalábbis jelentősen közelíteniük kell az osztrák és a nyugat-európai hatékonysághoz – állítja Tarsoly József, a Wienerberger Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, aki a Coca-Cola magyarországi, majd ausztriai vezetői posztja után évekig független vezetői tanácsadóként tevékenykedett itthon. A hatékonyság növekedés komoly béremelést tenne lehetővő – mondja.

– Mi sokkolta leginkább, amikor az egyik leghatékonyabban üzemelő multi Ausztriáért és Szlovéniáért felelős vezetői posztja után itthon a KKV szektorban vállalt független vezetői tanácsadást?

Tarsoly József

– Azt természetesnek tartottam, hogy az osztrák cégeknek, már csak az ország történetéből eredően is, messze nagyobb tapasztalatuk van a versenykörülményekhez való alkalmazkodásról, hiszen ez Magyarországon mindössze 30 éve kezdődhetett újra. Ezért érthető, hogy ők már rendelkeznek azzal a pénzügyi, marketing, valamint a humánerőforráshoz kötődő tudással, ami nélkülözhetetlen a sikerhez. Magyarországon mind a történelmi adottságokból mind a KKV-k anyagi helyzetéből adódóan nagyon nehéz mindazokat a képességeket (marketing, pénzügy, HR, technológia) felépíteni ami a jobb hatékonyság és így eredményesebb működéshez kellene.

– Mit ért ez alatt?

Lehetséges kitörési pontok: innováció segíthetné a felzárkózást – KLIKK a grafikonra a nagyításért

– Nagy különbség, hogy Ausztriában a tulajdonosok arra a területre összpontosítják a legtöbb forrást, ahol további hatékonyságjavulást tudnak elérni. A magyar KKV-k többségénél viszont a napi megélhetésért folyó küzdelem nem teszi lehetővé a jövőkép megfogalmazását, vagyis azt, hogy pontosan mit csinál az adott cég, miért teszi ezt és mit akar elérni mondjuk öt év múlva. Sőt, még ennél is drámaibb az, hogy itthon a gazdálkodás alapját jelentő pénzügyi tervezés és havi zárás, havi pénzügyi helyzetértékelés is hiányzik. Ez alól még a nagyobb vállalatok egy része sem kivétel.

– Milyen fogadtatásra talált, amikor ezt szóvá tette?

– A leggyakoribb reakció az ellenállás volt. Az, hogy miért foglalkozzunk ezzel ahelyett, hogy a napi tevékenységünkre összpontosítanánk? Persze sosem csináltak még ilyet, így nem is értették mi a hozadéka annak, ha egy cég egyértelműen maghatározott rendszerben, hosszútávú stratégiával, éves üzleti és pénzügyi tervekkel dolgozik úgy, hogy közben tisztában van a pénzügyi helyzetével és ebből fakadóan a lehetőségeivel.

– Mitől lehetne ettől jobban javítani a hatékonyságot?

– A jövőkép hiánya az egy dolog. Sokkal nagyobb hátrány, hogy a cégek többsége havi pénzügyi zárással sem rendelkezik. Magyarán a hó végén nem áll a rendelkezésére a vezetésnek az az információ, hogy pénzt csináltak, vagy veszteséget. Ilyen körülmények között érkezik el az év vége, amikor elkészítik az éves beszámolót, amit aztán az adóhatóságnak és a cégbíróságnak leadnak. Vagyis egész évben egyfajta vakrepülést folytatnak, úgy, hogy nincsenek tisztában az aktuális pénzügyi helyzetükkel, ami pedig bármilyen üzleti döntésnél a minimumot jelenti.

– Valamilyen szinten azért a többség nyilván tudja, hogy áll a cége?

…egész évben egyfajta vakrepülést folytatnak.

– Valamiféle tervek és forgalmi adatok természetesen a legtöbb helyen készülnek, de a biztos pontot csak a mindenre kiterjedő havi, pénzügyi zárás jelentheti. Arra építve lehet csak megalapozott üzleti döntéseket hozni. Ezért szomorú az is, hogy kevés az olyan külső könyvelő cég, aki havi beszámolót adott volna a megbízójának. Márpedig ez lenne az a minimum, amit valamilyen formában meg is kellene követelni azért, hogy a hazai cégek tisztán lássák az üzleti folyamataikat és még időben korrigálni tudjanak, ha az szükséges. Talán túl erős amit mondok, de az elektronikus számlázás teremtette átláthatóság mellett akár a NAV is segíthetné ezzel a vállalkozókat. Az ÁFA és járulék fizetésben és annak könyvelés oldali követésében szerintem már nagyon jó szinten vagyunk.

De az biztos, hogy az államnak valamilyen formában pozitív szerepet kellene vállalnia. A hatékonyságjavulás ugyanis elképzelhetetlen a pénzügyi tisztánlátás nélkül. Ami most van, az olyan, mint a róka fogta csuka, mert amíg egy cégvezető nem látja tisztán a vállalkozás helyzetét és lehetőségeit, hiába akar mondjuk beruházással javítani a hatékonyságon, ha gyakran nem is tud jó döntést hozni.

– Vagyis ez az a titok, amitől az osztrák cégek jobbak, az osztrákok jobban élnek?

– El kell szomorítanom azt, aki csak erre gondol. Az osztrákok versenyelőnye nem egy, hanem számtalan olyan apró tényezőből ered, amelyek összeadódva eredményezik azt a ma még behozhatatlannak látszó versenyelőnyt, amiből jobb munkaszervezéssel, tudatos stratégiával sokat le lehetne faragni. Ezek közé tartozik az ott természetes gyakorlatnak számító, folyamatos és tudatos hatékonyságjavítás is. Ami a mai munkaerőhiányos helyzetben különösen időszerű.

Egy slide Tarsoly József előadásából – Nagyításért KLIKK a táblázatra

Vegyük a legegyszerűbb példát. Abban az esetben, ha a 100 egységnyi árbevételből 40 egységet 10 alkalmazott bérköltsége teszi ki, és csak két ember munkáját hatékonyságnöveléssel – akár gépesítéssel, akár a többiek hatékonyabb munkájával -, ki lehet váltani, akkor megmarad 20 százaléknyi bér. Ezzel növekedhet a profit, de ami még ennél is hasznosabb, szét lehet osztani a többi dolgozó között, akiknek az elkötelezettsége nyilván erősödni fog. Arról nem beszélve, hogy ami jó a vállalkozásoknak, az jó az államnak is, már csak azért is, mert így a támogatásokat is oda tudja irányítani, ahol azok valóban növelik a hatékonyságot, és ezzel a versenyképességet, aminek eredményeként már lenne esély az osztrák életszínvonal megközelítésére.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A francia elnök sötét és prófétai figyelmeztetést adott ki

Európának fel kell ébrednie erre az új veszélyre. Macron nem hajlandó visszalépni februári nyilatkozatától, miszerint Európának nem szabad kizárnia, hogy csapatokat vezényeljen Ukrajnába.

További két évvel meghosszabbítják a kedvezményes lakásáfát

A költségvetés biztosítja az adócsökkentéshez szükséges forrásokat, az intézkedés a hiánycélt nem veszélyezteti

Véget ért az idei Szakma Sztár Fesztivál

Sikerrel zárult az idei Szakma Sztár Fesztivál. Az esemény zárónapján 65 szakmából 21 agrárszakmában, az ország legjobb tanulói, összesen 63 diák részesült elismerésben, akik példát mutatnak a környezetüknek, iskolájuknak, településüknek, sok száz hozzájuk hasonló fiatalnak. A fesztivál ideje alatt a szakmai bemutatók során, a foglalkoztatószigeteken keresztül az általános iskolások és szüleik is megismerkedhettek az agrár- és élelmiszeripari szakmákkal.

Mit várnak a cégvezetők a mesterséges intelligenciától?

Mit várnak a cégvezetők a mesterséges intelligenciától? A mesterséges intelligencia térnyerése egyaránt kelt izgalmat és aggodalmat a cégvezetők körében. Vajon mekkora tudással rendelkeznek a mindent elsöprő technológiával kapcsolatban? Elkészült Magyarország átfogó AI&Leadership kutatása, hogy hiteles- és valós képet kapjanak egymásról is a vállalatirányítók.
Hirdetés

Hírek

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön
Hirdetés

Gazdaság

Begyújtották a rakétát a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztári alapok hasonlóan teljesítettek, mint az önkéntes pénztári portfóliók. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben 2,7-5,1 százalék között.

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.