Tízhavi mélypontra esett az euró dollárhoz viszonyított árfolyama kedden, miután az olasz állampapírok piacán átsöprő masszív eladási hullám arra késztette a befektetőket, hogy szabaduljanak a közös európai fizetőeszköztől is.
Olaszországban, az euróövezet harmadik legnagyobb gazdaságában egyre mélyül a belpolitikai válság, aminek kisebb volt a hatása a devizapiacokra, ám az olasz állampapíroknak a kedd volt a legrosszabb napja az utóbbi több mint 25 évben.
A kétéves olasz államkötvények hozama több mint 150 bázisponttal, 2,73 százalékra emelkedett, napi szinten ilyen erős ugrást 1992 óta nem tapasztaltak. A tízéves államkötvények hozama 50 bázisponttal, 3,38 százalékra, négyéves csúcsra kúszott fel.
A tízéves olasz és német államkötvények hozama közötti különbség két hete még csak 130 bázispont körül mozgott, de hétfőn zárásra már 235 bázispontra, 2013 novembere óta a legmagasabb szintre nőtt. A hozamkülönbség kedd délelőtt hirtelen jelentősen megugrott és több mint 300 bázispontra nőtt. Közel egy éve először fordult elő az is, hogy az olasz államkötvények hozama meghaladta az amerikai adósságpapírokét.
A milánói tőzsde irányadó indexe, az FTSE MIB hétfőn 2,08 százalékos mínuszban zárt, és kedden is folytatódott a lejtmenet. Napi mélypontján 3,72 százalékos veszteségben állt a mutató, amelynek értéke délután, zárás előtt két órával 2,26 százalékos mínuszban, 21 444,80 ponton állt. A nap vesztesei a nagy állampapír-portfólióval rendelkező nagybankok, amelyek árfolyama erős forgalomban jelentősen esett. Az Intesa Sanpaolo délután 4,07 százalékos, az UniCredit 4,73 százalékos, az Ubi Banca pedig 3,41 százalékos mínuszban forgott.
Az olasz államfő az Öt Csillag Mozgalom és az Északi Liga kudarccal végződött kormányalakítási kísérlete után hétfőn Carlo Cottarellit, a Nemzetközi Valutaalap volt magas rangú tisztségviselőjét bízta meg azzal, hogy állítson fel szakértői kormányt, amelynek az előrehozott parlamenti választások megszervezése és a következő költségvetés elfogadtatása lesz a feladata. Elemzők attól félnek, hogy egy kiélezett választási kampány egy velejéig euroszkeptikus kormányt eredményezhet, ami kockázatot jelent az euróövezet kohéziójára.
Az euró dollárhoz viszonyított árfolyama májusban 4 százalékot esett az euróövezet politikai és gazdasági helyzete miatti aggodalmak hatására. Kedden az 1,16 dolláros szint alá süllyedt a közös európai fizetőeszköz jegyzése a nemzetközi devizapiacon, 2017 novembere óta először, és napi mélypontján mindössze 1,1511 dolláron állt az árfolyam.
Ulrich Leuchtmann, a Commerzbank elemzője rámutatott, hogy az euró mostani gyengülése mögött az olasz kockázatok állnak, illetve a válságnak az Európai Központi Bank monetáris politikájára gyakorolt potenciális hatása. “Az alapvető probléma nem Olaszország, hanem az euróövezet, egy olyan politikai kísérlet fiskális konvergencia nélkül, amely kudarcba fulladhat, ha nincs növekedés és jólét” – tette hozzá.
A pénzpiacok arra számítanak, hogy a rendkívül laza monetáris politika normalizálásának útján haladva az Európai Központi Bank kivezeti masszív kötvényvásárlási programját az év végén, 2019 közepén pedig kamatot emelhet. Az utóbbi hónapok gyengébb gazdasági adatai azonban kétségessé tették ezeket a várakozásokat. (MTI/Reuters)