Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Itáliai félelem: Az elbocsátási tilalom vége tömeges munkanélküliséget hoz
No menu items!

Itáliai félelem: Az elbocsátási tilalom vége tömeges munkanélküliséget hoz

Munkanélküliség ellen tüntető fiatalok a nápolyi Piazza dei Martirin 2020 októberében Kép/Fotó: De Cristofaro

A tavasszal bevezetett elbocsátási korlátozások 2021 márciusi kifutása Damoklész-kardjaként lebeg Olaszország felett. Az elemzők egymillió új munkanélkülivel számolnak. A munkaügyi miniszter ennek ellenére elveti a moratórium meghosszabbítását. De vészhelyzet esetén beavatkozást ígér.   

Borúlátóbbnál borúlátóbb előrejelzések

Március 31-én véget ér a koronavírus-krízis elején elrendelt elbocsátási moratórium.

Legalább 1 millió új munkanélküli néhány hónap alatt 2021 tavaszán! A ’forró krumplit’ az olasz iparvállalatok nagyhatalmú szövetsége, a CONFINDUSTRIA dobta a kormány asztalára. Március 31-én véget ér a koronavírus-krízis elején elrendelt elbocsátási moratórium. Ezt követően 250 ezer munkahely napok alatt semmivé válhat, még egyszer ennyi néhány héten belül – hangzik egy független elemzőintézet előrejelzése. Az Olasz Nemzeti Bank számításai szerint 600 ezer munkavállalót csak azért nem bocsátottak el 2020-ban, mert ezt egyrészt tiltja a jogszabály, másrészt a kormány rövidített-munka-programjával átvállalta a munkabérük 85 százalékának fizetését. Ha a tilalom megszűnik és a támogatás kifut legalább 700 ezer elbocsátás jöhet, 30 százalékkal több, mint egy átlagos évben – áll a Banca d’Italia elemzésében.

Az Olasz Statisztikai Hivatal adatai szerint 2020-ban 420 ezer új állástalant regisztráltak. Határozott idejű, vagy színlelt szerződéssel egyéni vállalkozóként dolgoztak, így nem estek az elbocsátási tilalom szabálya alá. Ezzel éves összehasonlításban 600 ezer munkahely tűnt el elsősorban a krízis hatására. További 1,5 millió teljes állásból részmunkaidős lett 1 év leforgása alatt. A munkaerőpiaci helyzet tehát már most forró.

Mindenki máshogy szeletelné a tortát

A miniszter, Nunzia Catalfo segítséget ígér

Itália az idén 500 millió eurót kapott az EU Kohéziós Alapjaiból munkaerőpiaci intézkedésekre. Az Újjáépítési Alap néven ismert uniós korona-segélyprogramból további 7 milliárdra számít Róma. A munkaügyi miniszter, Nunzia Catalfo kerekasztalt hívott össze a régiók, az Országos Munkaügyi Hivatal (ANPAL), a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleteinek részvételével. Nem volt egyezség, miként kellene  eredményesen felhasználni a remélt uniós forrásokat.

„A minisztérium 500 milliós krízisalapjából objektív kritériumok helyett eseti döntésekkel folyik el a pénz” – rótta fel a Rómát övező kormánynak Lazio tartomány képviselője, Claudio Di Berardino az első egyeztetésen. Egyúttal a tartományok többségének képviselőihez hasonlóan ’szerencsétlennek’ nevezte, hogy az ANPAL elnöke, az olasz-amerikai Mimmo Parisi nem vett részt a megbeszélésen. Hálaadás napi vakáción volt az USA-ban…

Munkavállalói és munkaáltatói érdekképviseletek legnagyobb félelme, hogy a politikai vita elhúzódik

A kormánypártok között is vita van a források felhasználásáról. A nagyobbik, a szociáldemokraták (PD) még idén 500 millió euró plusz forrást adnának az ANPAL-nak, valamint megkönnyítenék a színlelt szerződéssel foglalkozatottak és egyéni vállalkozóként hozzáférését a Hivatal támogatásaihoz. Utóbbi célból már 2019-ben elfogadtak egy törvényt, de ezt azóta se alkalmazzák.

Mimmo Parisi

Paris, az ANPAL vitatott elnöke tovább akarja folytatni a munkakeresési tanácsadás kiszervezését. Ezt a feladatot az év eleje óta részben egy privát társaság látja el 520 alkalmazottal havi 71 ezer euróért. A kisebbik kormánypárt, a baloldali-populista ’5 Csillag Mozgalom’ (M5S) ezzel szemben a Munkaügyi Hivataloknál szeretne 2.700 új tanácsadói státuszt. A régiók képviselő nem kevesebb, mint 11.600 új tanácsadó felvételére akarnak forrást az ő fenntartásukban álló 552 Munkaügyi Hivatalba. Munkavállalói és munkaáltatói érdekképviseletek legnagyobb félelme, hogy a politikai vita elhúzódik és semmilyen változás nem lesz 2021 tavaszáig, amikor a munkanélküliek hullámával számolnak.

Szigorú szabályok – ki az öregekkel?

Jelenleg nagyon rossz hatásfokkal dolgoznak a foglalkoztatási tanácsadók, álljanak akár az ANPAL alkalmazásában, legyenek akár kiszervezettek. 2019-ban az 1 millió új munkakeresőként regisztráltból csak 352 ezernek sikerült állást találnia és mindössze 192 ezer tudta azt 3 hónapnál, tehát a próbaidőnél hosszabb ideig megtartani. Ha a hatásfok nem javul, az 1 millió új munkanélküli mellett a szegénységi küszöb alatt élők számának 5 millióra emelkedésével számolnak a 60 milliós Itáliában.

Raffaele Bonanni szakszervezti vezető

A munkáltatók elengedhetetlennek tartják a foglalkoztatási szabályok további liberalizálását a tömeges munkanélküliség elkerüléséhez. A legfőbb követelésük, hogy a felmondási védelem a 250 főnél többet foglalkoztató vállalatok esetében is rövidüljön a nyugdíjkorhatár előtti 7-ről legfeljebb 5 évre. A kisebb foglalkoztatók esetében Mario Monti miniszterelnöksége alatt, az olasz gazdaságot különösen sújtó világgazdasági válság hatására bevezetett átfogó munkaerőpiaci liberalizációval lazultak a szabályok 2012-ben.

„Ki az öregekkel?!” – kérdezik felháborodottan a munkavállalói érdekképviseletek. Az Olasz Szakszervezeti Szövetség (CISL) főtitkára, Raffaele Bonanni szerint, ha 50 felettiek tömegesen az utcára kerülnek, az csak a tartós munkanélküliek számát fogja tovább növelni.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Az üzemanyag-kereskedők önkéntesen csökkentették az áraikat

Emellett a kormány megfontolja az üzemanyag-forgalmazók azon javaslatát, miszerint ne a régiós, hanem a szomszéd országok üzemanyag-átlagára legyen a referenciaérték.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Minden fronton erősített a 30 éves Z(s)eppelin

És miközben az utasok a most nyári, őszi élményekre készülnek, Zsebők Tamás és csapata már a 2025-os programok megtervezésén, megszervezésén dolgozik,.
Hirdetés

Hírek

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön
Hirdetés

Gazdaság

Rohamra indultak a bankok az állam ellen a lakossági megtakarításokért

A leköthető összegnek felső határa nincs, vagyis tárt karokkal várják a legvagyonosabb ügyfélkört is.

Szeptembertől kötelező átutalási korlát lesz a bankszámlákra, az OTP már májusban bevezeti

Az internet- és mobilbankból indított utalásoknak május 8-tól kezdve 1 millió forint lesz a napi limitjük.

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.

Felmérik a magyarországi kriptopiaci szereplőket

A MiCA és az FTR révén Európa-szerte felügyelt, szabályozott keretek között működő nemzeti kriptopiacok alakulhatnak ki.