Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Olasz dráma három felvonásban, főszerepben Mario Draghi és a gazdaság
No menu items!

Olasz dráma három felvonásban, főszerepben Mario Draghi és a gazdaság

Mario Draghi olasz miniszterelnök sajtótájékoztatón a G20 turisztikai minisztériumközi turisztikai találkozóján, Rómában, 2021. május Kép/Forrás/Alliance/ ANSA/CHIGI PALACE PRESS IRODA/FILIP

Mario Draghi az Európai Központi Bank (EKB) elnökeként fájdalmas reformokra és költségvetési megszorításokra kényszerítette Itáliát. Most is ezt akarja, mégis – talán személyes reputációja és az EU-ból várt pénzeső miatt – a nemzet megmentőjét látják benne a választók.

Nincs pártpolitika?!

Tíz éve, a világgazdasági válság csúcsán Mario Monti szakértői kormánya vette át Itália vezetését. Most, a COVID-válság alatt ismét egy közgazdász került a kormány élére, aki korábban a világ egyik legnagyobb pénzügyi alap kezelője, a Goldman Sachs vezetője volt.

Ahogy Monti, úgy Draghi is párton kívüli, a jobb-bal politika árok fölött állónak tartja magát és szakértői kormányzást ígér. Draghinak sikerült az is, ami Montinak 2011 és 2013 között nem: a jobb- és a baloldal részételével hozott létre koalíciót.

A kormányban részt vesz a baloldali-populista 5 Csillag Mozgalom (M5S) és a nemzeti-konzervatív Lega is. Holott mindkét párt a Draghi által EKB elnökként megkövetelt megszorítások és reformok elutasításának köszönheti a megerősödését.

Első felvonás: bukik a jobb- és a baloldal is

A legújabb olasz politikai dráma első felvonása 2011 augusztusában kezdődött: Mario Draghi az EKB akkori elnöke tájékoztatta Silvio Berlusconi olasz kormányfőt, hogy az európai segítségért kiadás- és nyugdíjcsökkentést, valamint munkaerőpiaci reformokat vár. Róma a világgazdasági válság következtében megrogyott gazdaságra és államháztartásra tekintette kénytelen volt akceptálni a feltételeket. Az EKB segítsége nélkül Itália csődbe ment volna. Berlusconinak azonban nem volt ereje végrehajtani a reformokat. A parlament elutasította a törvénycsomagját. A kormány megbukott.

Berlusconit Mario Monti váltotta a kormányfői székben. Az EU egykori versenyjogi biztosa 2011-ben a baloldali pártok, valamint Berlusconi jobboldali, Európa-barát Forza Italiája támogatásával szakértői kormányt hozott létre és végrehajtotta a fájdalmas reformokat. Azonban társadalmi támogatottság hiányában 2013-ban kénytelen volt lemondani. Ez után egymást követték a szociáldemokrata miniszterelnökök, akik finomításokkal, de kitartottak a Draghi által megkövetelt politika mellett. A választók többsége a reformok kárvallottja volt, azonban Monti, majd a szociáldemokrata kormányfők politikája élvezte a hangulatformálók, a gazdaságot domináló jobboldali felső középosztály és az Itáliában hagyományosan balliberális értelmiség támogatását.

Második felvonás: új pártok születése

A második felvonás nyitánya a 2018-as választás volt: a megszorítások kárvallottjai a nemzeti-konzervatív Legát a legerősebb (37%), a baloldali-populista M5S-t (33%) pedig a második legerősebb párttá tették. A baloldali pártok és Berlusconi konzervatívjai, akik 2010-ban együtt még a szavazók 70 százalékát tudták maguk mögött, 2018-ban már csak a voksok 22, illetve 10 százalékát kapták.

Harmadik felvonás: közellenségből megmentő

A harmadik felvonás 2021 februárjában kezdődött. A 2018 óta változatlan összetételű parlament mellett a független jogász professzor, Guseppe Conte evickélt el miniszterelnökként. Legnagyobb sikere, hogy létrehozta és fent tudta tartani a Lega-M5S koalíciót, amelyről az ideológiailag egymással szemben álló pártok vezetői és szavazói eleinte hallani sem akartak. A bravúr kisebb részt Conte személyes népszerűségének, nagyobb részt a COVID-nak volt köszönhető. Az olaszok a vírus tombolása alatt politikai stabilitást akartak. Conte túlzottan magabiztossá vált. Eltaktikázta magát és februárban kénytelen volt lemondani.

A pártok, a sajtó és az olaszok kétségbeesetten kezdték keresni azt a személyt, aki meg tud birkózni a COVID okozta epidemiológiai és gazdasági válsággal. Szinte mindenki egyetértett abban, hogy csak egy ilyen van: Mario Draghi. Pedig a 73 éves közgazdász az első pillanatban nyilvánvalóvá tette, hogy kormányfőként a választásokon számos elemében 70 százalékos többséggel elutasított politikát követi, amelyet a Lega valamint a M5S még néhány hete is ördögtől valónak tartott.

A Draghi-kormányban csak egy parlamenti párt nem vesz részt, a szélsőjobboldali Fratelli d’Italia (FdI). A képviselőház 600 tagjából 535 bizalmat szavazott a kilencpárti koalíciónak!

Az uniós pénzeső illúziója

Drgahi programja világos: adó- és járulékcsökkentés, valamint az oktatást, a kutatás-fejlesztést és a zöld fordulatot a középpontba állító hatalmas volumenű gazdaságélénkítő programok. Az új kormányfő elmondása szerint a forrás az EU COVID-alapja, a NextGenerationEU lesz. A sajtó és a politikai pártok sem kérdőjelezik meg a Draghi által mantrázott 200 milliárd eurót, amennyit állítása szerint Itáliának jut az alapból. Pedig a finanszírozási terv sok sebből vérzik.

Egyrészt, nem veszi figyelembe, hogy Itáliának az EU harmadik legnagyobb gazdaságaként jelentős összeggel kell hozzájárulnia az alaphoz. Másrészt, a brüsszeli segítség nagyobb részt hitelekből és csak kisebb részt vissza nem térítendő támogatásokból áll. Igaz, Róma az EU-tól jóval alacsonyabb kamatra fog kölcsönt kapni, mint amennyiért a pénzpiacokról tudna felvenni. Harmadrészt, a valóságban csak 66 milliárd és az is 6 év alatt elosztva fog érkezni. Évente tehát csak 11 milliárd juthat gazdaságfejlesztésre az uniós pénzekből. Kevesebb, mint az olasz GDP 0,7 százaléka!

Az olasz gazdaság 2020-ban 9 százalékkal csökkent, az államadósság pedig elérte a GDP 155 százalékát. Az uniós segítség tehát nyilvánvalóan nem lesz elég a gazdaság talpra állításához.

Abban azonban igaza van Draghinak, hogy gyorsak és egyszerűek lesznek a tárgyalások Brüsszellel a pénzért cserébe kért feltételekről. Az EU azt a neoliberális politikát várja el, amelyet Draghi is vall és amely a kormányprogramja gerincét adja.

A célok jól hangzanak. Néhányan mégis kritizálják őket az olasz sajtóban, mert új választások nélkül kap parlamenti legitimációt a gazdaságpolitika, amelyet az olasz választók 2018-ban 70 százalékos többséggel elutasítottak.

Nem a jobb és a baloldal között húzódik az árok

Itáliát látszatra évtizedek óta a balliberálisok és a jobboldaliak ellentéte határozza meg. A szociáldemokraták támasza a klasszikus munkások helyett egyre inkább a városi értelmiség lett. A ’90-es évek elejétől két évtizeden át Silvio Berlusconi nevével fémjelzett jobboldal bázisát pedig az észak-olasz vállalkozók, az olasz gazdaság tartópilléréi adták. Bármilyen nagy is volt az ellentét a két tábor között, valójában mindkét tömb a társadalmi progresszió, az európai integráció és neoliberális gazdaságpolitika híve és a globalizáció haszonélvezője volt.

Az igazi ellentét a globalizáció nyertesei és vesztesei között húzódott. A kárvallottak a termelőüzemek elvándorlása miatt munka nélkül maradt észak-olasz munkások és a dél-itáliai kispolgárok voltak. Előbbiek megszokásból a baloldalra, utóbbiak Berlusconira szavaztak, de kevésbé érezték magukat a két párt által képviselve.

Draghi megváltoztatja a válaszokat?

A változást az M5S és a Lega megjelenése okozta. Előbbi a frusztrált baloldali, utóbbi az elégedetlen jobboldali szavazókat nyerte meg. A Lega nacionalista és Európa-ellenes szólamokat ismételt. A M5S a politikai és a gazdasági elit leváltásának ígéretével kampányolt. A két szavazótábort az elégedetlenségen kívül semmi nem köti össze. Ezért biztos, hogy Giuseppe Conténak a korona-válság nélkül nem sikerült volna a Lega-M5S koalíciót két éven keresztül fenntartania.

A közvéleménykutatások szerint továbbra is a Lega és a M5S a két legnépszerűbb párt. A közbeszédet, a sajtót, valamint a gazdasági és a politikai elitet azonban a szociáldemokraták és Berlusconi konzervatív hívei dominálják. Így tudták hatalomra juttatni Mario Draghit. A sikerhez kellett a 73 éves közgazdász társadalmi reputációja is. Habár a Lega és a M5S szavazói, tehát az olaszok döntő többsége nem ért egyet a gazdasági elképzeléseivel, mégis örül, hogy a kormányfői székbe került. A választásokig hátralevő egy év nagy kérdése, hogy Draghinak sikerül-e meggyőznie a gazdaságpolitikájáról a többséget és visszavezetnie őket a szociáldemokraták és a konzervatívok szavazótáborába.

Petrus Szabolcs

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Így húzott el Győr mellett Debrecen, és együtt integetnek Miskolcnak

Az első negyedévi 640 ezer forintról az utolsó negyedévre 678 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár Debrecenben, ez 6 százalékos emelkedést jelent.

Hazánk továbbra is szoros együttműködésre törekszik a FAO-val

A magyar uniós elnökség kapcsán az európai élelmiszerpazarlás csökkentésére és a világ egyes régióiban tapasztalható nélkülözés felszámolására is fel kívánja hazánk hívni a figyelmet

A Microsoft gigabefektetése a mesterséges intelligenciába

A Kearney globális tanácsadó cég becslése szerint az AI 2030-ra közel 1 billió dollárral járulhat hozzá a délkelet-ázsiai bruttó hazai termékhez (GDP).

Csökken a kereslet, olcsóbb lehet a benzin

A benzin iránti kereslet globális növekedése idén lelassulhat az elektromos autók kínai és USA-beli térnyerése miatt.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon
Hirdetés

Gazdaság

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.