Portugália után Görögország is speciális kedvezményekkel csalogatja a külföldi nyugdíjasokat. Komoly gazdasági potenciált látnak az idős középosztályban. Az otthon megadóztatott nyugdíjasok jelentős kedvezményt kaphatnak nem csak a jövedelemadóból, vagyonszerzési illetékmentességet is kínálnak nyugati nyugdíjasokra vadászó déli államok.
A görög fiatalok mennek. A külföldi idősek jönnek?
Az elmúlt években legoptimistább becslések szerint is félmillió görög fiatal hagyta el hazáját a jobb megélhetés reményében. Athén épp, hogy kikecmergett a gyakorlatilag államcsődhöz vezető adósságválságból, amikor lecsapott a COVID. Ismét súlyos recesszió és magas a munkanélküliség. A 2020-as idegenforgalmi szezon elúszott. A jövő nyári is bizonytalan. A kormány mentőötlete: nyugdíjasokat ’importálni’ Nyugat-Európából.
Demográfiai és gazdasági szempontból is jó ötlet. Nyugaton ezekben az évekbe mennek nyugdíjba a nagy lélekszámú háború utáni korosztályok. Az ifjú idősek többségének hosszú, folyamatos szolgálati ideje van és viszonylag sok járulékot fizetett. Tisztességes nyugdíjra számíthatnak. Sokuknak tekintélyes megtakarítása is van. Ha azonban a munkabérük helyett az időskori járandóságból akarnának változatlan színvonalon a drága nyugati városokban megélni, hamar kimerülnének a tartalékaik.
„Fantasztikus a klíma, gyönyörű az ország, csodás a tenger. Miért nem élne bárki szívesen nálunk?” – tette fel a költői kérdést a miniszterelnök, Kyriakos Mitsotakis, amikor külföldi újságírók előtt maga is a nyugdíjas letelepedési program előnyeit ecsetelte.
„Nincs más dolgunk, mint elmondani, hogy nálunk a hazai nyugdíjukból meg tudják őrizni a megszokott komfortjukat” – magyarázza program felelőse az athéni Pénzügyminisztériumban. Athina Kaliva osztálya marketingkampányt is szervezett, hogy megismertesse a nyáron elfogadott jogszabályt az európai “aranykorúakkal”.
Hét százalékos egységes jövedelemadókulcs a tőkejövedelemtől a lakáskiadáson át a vállalkozási nyereségig és illetékmentes ingatlanszerzés – a program két kulcselem.
Portugália – olasz példa
Nem Görögország az első, amely a 60 felettiektől remél több bevételt és a gazdasági élénkülést. Portugália évek óta sikeresen csábítja a nyugati seniorokat. Lisszabon korábban 10 éves szja-mentességet kínált. Időközben, az EU nyomására, 10 százalékos egységes adókulcsot vezetett be. Olaszország szintén egységes, 7 százalékos szja-at kínál az új otthonukat 20 ezernél lélekszámnál kisebb településekre költöztető külföldi nyugdíjasoknak. E közben a hazai öregek minden bevételük, így a nyugdíjuk után is legalább 23 százalékos, a legmagasabb összeg esetén akár 41 százalékos szja-t fizetnek! Nem csoda, hogy az utóbbi években sok idős olasz döntött a portugáliai újrakezdés mellett.
A kedvezmények igénybevételének szabályai a portugáloknál és a görögöknél szinte megegyeznek: a letelepedők az év legalább 183 napján nem tartózkodhat életvitelszerűen abban az országban, ahol az elmúlt 5 évben a lakóhelye volt, valamint uniós polgárnak kell lenniük, vagy olyan államból kell érkezniük, amelynek a kettős adóztatás elkerülését biztosító egyezménye van Görögországgal. A hatóságok 60 nap alatt döntenek a speciális kedvezményeket nyújtó státusz megadásáról.
Ingatlanpiac. Drágulás után – kivárás
Görögország turisztikailag frekventált helyekein a nyugdíjasok nélkül is pörög a piac. A szigeteken még a 2008-as világgazdasági krízist követő válság legsötétebb pillanataiban sem estek az árak. A közvetítők végig nagy külföldi érdeklődésről számoltak be. Adókedvezmények nélkül is felismerték a Görögországban rejlő lehetőségeket. Az elmúlt két évben a szigeteken és Athénban is kétszámjegyű áremelkedés volt. A fővárosban 2015-ben még a Partenon tőszomszédságában is megfizethetőek voltak a lakások. 2018 óta azonban 39 százalékkal emelkedtek az árak!
Athénben a legfontosabb vevők a rövid távú kiadás céljára egyszerre több ingatlant is vásárló nagyobb befektetők voltak. Az Airbnb-üzlet a COVID-krízis óta pang. Ezért tavasz óta be van fagyva a piac. Mindenki kivár.
A befogadás ára
A görög kormány az EU-n kívüli tehetős időseket is várja. Aki legalább 250 ezer eurót invesztál, határozatlan idejű tartózkodási engedélyt kap. Ez korlátlan Schengen-vízumot is jelent. Ezért Brüsszel – mint minden hasonló esetben – tiltakozott a jogszabály ellen. A Bizottság azonban visszafogottan gyakorol politikai és jogi nyomást. Nem lát igazi veszélyt: 2019-ben mindössze 3.800 ’aranyvízumot’ adott ki Athén, a 75 százalékát kínaiaknak. A letelepülők összesen 2 milliárd eurót invesztáltak, fejenként átlagosan a minimum dupláját, fél millió eurót.
A turizmusért mindent
„Tavaly év végén reálisan vártunk 3 százalékos GDP növekedést 2020-ra. A korona-válság miatt most 9 százalékos csökkenéssel számolunk. Mindent meg kell próbálnunk, hogy csökkentsük a recesszió mértékét, és hogy részben pótoljuk az elmaradó költségvetési bevételeket” – ismétli szinte naponta Christos Staikouras gazdasági miniszter.
Ezért a külföldieket pozitívan diszkrimináló programot elfogadja a görögök többsége. Úgy hoz új fogyasztókat az országba, hogy azok nem jelennek meg a munkaerőpiac keresleti oldalán. Ez ugyanis ez elmúlt évek javulása után, a korona válság miatt ismét drámai képet fest: 17 százalékos a munkanélküliség. Még távol van az adósságválság alatti 28 százalékos csúcstól. Viszont ismét a fiatalok vannak a legrosszabb helyzetben: 28 százalékuk nem talál munkát.
A külföldi letelepedők a várakozások és az elmúlt évek tapasztalata szerint a turisztikai régiókat preferálják, és sok nyaralókat megcélzó szolgáltatást vesznek igénybe. Ha szignifikánsan növekedne a számok, megnyújtanák az idegenforgalmi szezont. Az ágazat prosperálása extrém fontos az ország számára. A legfontosabb gazdasági ág. A GDP 18 százalékáról gondoskodik közvetlenül.
Gyere haza idős!
A kormány nem csak az észak- és nyugat-európaiakat szeretné az országba csábítani a kedvezőbb klímaviszonyokkal, alacsonyabb megélhetési költségekkel és közterhekkel. Bízik benne, hogy az évek, évtizedek óta külföldön élő, sőt az ott született görögök egy része is visszatér. Németországban például jelenleg 360 ezer görög, illetve görög-német kettős állampolgár él. Ehhez még hozzájönnek azok a becslések szerinti százezrek, akik görög származásúak, de nincs már hivatalos kapcsolatuk az anyaországgal. Athénban 7 millióra becsülik a világszerte diaszpórában élő görögök számát. Mindez 10 milliós anyaországi népesség mellett! Lenne tehát miből meríteni.
