Hollandia szélmalmokkal tarkított mocsaras vidéke alatt húzódik Európa legnagyobb földgázkészlete. A kiterjedt groningeni mező elég kiaknázatlan kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy már ezen a télen helyettesítse az egykor Németország által Oroszországból importált tüzelőanyag nagy részét. Ám a kitermelést a bővítés helyett leállítják.
A groningeni gázmező jövője eldőlni látszik: Hollandia visszautasítja a további szivattyúzásra irányuló felhívásokat, még akkor is, amikor Európa a második világháború óta talán a legkeményebb télre készül – számolt be a Bloomberg. Ennek oka, hogy a fúrások többször is földrengésekhez vezettek, és a holland tisztviselők nem akarják megkockáztatni, hogy az ígéretek megszegésével a lakosok visszatetszését váltsák ki.
Groningen 1963 óta Európa gázellátásának egyik fő támasza. Még fél évszázad elteltével is mintegy 450 milliárd köbméter kitermelhető gáz van alatta, mintegy 1 billió dollár értékben. Ami még kritikusabb, hogy a Shell, az üzemeltetésben részt vevő két fő partner egyike szerint évente mintegy 50 milliárd köbméterrel többet lehetne kitermelni, mint amennyi jelenleg áramlik.
A helyiek szerint azonban a kontinensnek máshol kell gázt keresnie. Az 50 éves Wilnur Hollaar, aki közel két évtizede él Groningenben, még mindig forrong azon, hogy a hatóságok figyelmen kívül hagyták aggodalmait. “Amikor 2004-ben megvettem a házamat, egy palota volt” – mondja Hollaar az 1926-ban épült, ólomüveg ablakokkal és részletes kőmunkákkal díszített otthonáról. De mint több ezer ház a környéken, ez is megsérült a földrengések következtében. Tele van repedésekkel, és a homlokzat süllyed. “A házam romhalmazzá változott” – mondja.
Hans Vijlbrief holland bányászati miniszter szerint veszélyes a további kitermelés, de az ország nem hagyhatja figyelmen kívül más európai országok szenvedését. A gázhiány “rákényszeríthet minket arra, hogy meghozzuk ezt a döntést” – mondta, hozzátéve, hogy biztonsági problémát jelenthet, ha a kórházakat, iskolákat és otthonokat nem lehet megfelelően fűteni.
Oroszország, amely Európa földgázimportjának mintegy harmadát biztosította az ukrajnai invázió előtt, a szankciók miatt visszafogta a szállítást. Az Északi Áramlat gázvezetéken a közelmúltban bekövetkezett robbanások pedig gyakorlatilag bebetonozták a Németországba irányuló áramlás csökkentett szintjét.
A Shell becslései szerint szinte azonnal üzembe helyezhető többletáramlás bőven elegendő lenne a tavaly Oroszországból importált 46 milliárd köbméternyi németországi gázmennyiség pótlására.
Holland tisztviselők azt közölték, hogy ha Németországnak több energiára van szüksége, biztonságosabb megoldás lenne, ha tovább hosszabbítanák atomerőműveik élettartamát. Németország megnyitotta az ajtót egy ilyen lépés előtt, amely, ha megvalósulna, politikai fordulatot jelentene. A kormány a múlt hónapban közölte, hogy két bezárásra ítélt létesítmény szükség esetén az idei év után is rendelkezésre állna.
Thierry Breton, az Európai Unió belső piacért felelős biztosa egy nemrégiben elhangzott beszédében azt mondta, hogy Hollandiának át kellene gondolnia a Groningen bezárására vonatkozó döntését, és Vijlbriefet más uniós országok kollégái is sürgették, de a holland kormány egyelőre tartja magát.
Mark Rutte miniszterelnök nem zárja ki teljes mértékben, hogy Groningen segítségével erősítsék az ellátást, de szerinte “csak szélsőséges esetben, ha minden rosszul alakul“, és erre most nincs szükség.
Groningen 1986-ban regisztrálta az első kisebb rengéseket. Azóta több száz további történt. Bár a legtöbbet műszerekkel nem lehet kimutatni, 2012-ben egy 3,6-es erősségű földrengés rázta meg a tartományt, ami több ezer vagyoni kárigényt eredményezett. A holland kormány 2014-től kezdve egyre szigorúbb korlátokat szabott a mező kitermelésére, és a kitermelés a 2013-as 54 milliárd köbméterről az idei évre várható 4,5 milliárd köbméterre esett vissza.
A Groningeni Bányakár Intézet szerint a térségben lévő mintegy 327 ezer otthonból legalább 127 ezer jelentett valamilyen kárt. A térségben 2012 óta több mint 3300 épületet bontottak le, mert a földrengések miatt nem voltak biztonságosak – jelentette a holland NOS műsorszolgáltató.
Rutte 2019-ben nyilvánosan bocsánatot kért a parlament előtt, de a holland kormányt még mindig érik azok a vádak, hogy érzéketlen volt a panaszokkal szemben, és örült a bevételeknek. Az inflációval kiigazítva a mező 428 milliárd euró össznyereséget hozott, amiből a holland állam 363,7 milliárd eurót kapott az elmúlt 60 évben – írta a Het Financieele Dagblad című újság.
Groningen környékén nagyok az indulatok. Hollaarnak mindössze 12 ezer eurós kártérítést ajánlottak fel a Roodeschoolban lévő otthonában keletkezett károkért. Úgy véli, hogy házának értéke 550 ezer euróval csökkent, és azt állítja, hogy elítélték, mert megfenyegette a házát értékelő ellenőrt.
A groningeniek nehéz helyzete egyre több holland választópolgár szimpátiáját nyerte el, és még egy népszerű tévés műsorvezető is a kormányt szidalmazta, akinek a helyzetről szóló beszólása vírusként terjedt el az interneten.
Vijlbrief később elismerte, hogy az évek során a holland kormány cserbenhagyta az olyan embereket, mint Hollaar. A Nederlandse Aardolie Maatschappijjal – a mezőt üzemeltető Shell és Exxon Mobil közös vállalkozásával – együtt a kormány már 1,65 milliárd euró kártérítést fizetett. De ez csak töredéke annak, amit a lakosok szeretnének. Bár Vijlbrief a kormány nevében vállalja a felelősség egy részét, azt is szeretné, ha a Shell és az Exxon nagyobb szerepet vállalna a kártérítésben. “Ők teljes mértékben felelősek – ahogyan mi, az állam is – ezekért a károkért és a házak megerősítéséért” – mondja.
A Shell “teljes mértékben együttműködik” a hatóságokkal a mező mielőbbi bezárása érdekében, és “tökéletesen tisztában van” a felelősségével – írta Tim Kezer szóvivő. “A NAM felelős a földrengésekkel kapcsolatos összes költségért“, és mindig megtéríti a földrengés okozta károkat és a biztonság érdekében szükséges óvintézkedéseket – közölte.
Hollandia ahelyett, hogy növelte volna a gázkitermelést, az energiabiztonság biztosítása érdekében megszüntette a széntüzelésű erőművekre vonatkozó korlátozásokat, és ezzel csatlakozott más EU-tagállamokhoz, amelyek az erősen környezetszennyező tüzelőanyag felé fordultak. Emellett megduplázta a cseppfolyósított földgáz importkapacitását, és feltöltötte a gáztárolókat, hogy tél előtt 80%-ban megtöltsék azokat.
A helyzet ezen a télen “meglehetősen biztonságos” lehet, mondta Vijlbrief, de jobban aggódik amiatt, ami utána következik. “Ha egy hideg tél miatt teljesen lemerítenénk ezeket a tartalékokat, hogyan fogjuk újra feltölteni őket?” – tette fel a kérdést.
Sok groningeni lakos arra számít, hogy a kormány visszavonja döntését, és végül növeli a kitermelést, mivel a nyomás egyre nagyobb lesz. “Még ha ez meg is öl, folytatom a harcot” – mondja Hollaar. “Van egy öreg kutyám, egy öreg anyukám és egy tönkrement házam. Csak ennyit veszíthetek.”
