A befektetők felfoghatatlan vagyont, 84 ezer milliárd dollárt invesztáltak tőzsdén jegyzett cégekbe. A norvég állam, illetve annak nyugdíjalapja a legnagyobb befektetők között van.
A világ tőzsdéin 41 ezer vállalatot jegyeznek. Részvényeik összértéke 84 ezer milliárd dollár. Ez megfelel az éves globális GDP-nek.
A három legértékesebb konszern a Microsoft, az Apple és az SAP. Előbbi kettő értéke meghaladja az 1000 milliárd dollárt.
A harmadik helyezett német szoftvercégé 131 milliárd körül van. Mindegyikben 5 százalékot meghaladó részvénycsomaggal rendelkezik a világ legnagyobb befektetésialap-kezelője, a New York-i Blackrock és a tulajdonosok között van a norvég állam is.
A vállalatok részvényeinek összértékét nézve a tőzsdei cégek 36 százaléka amerikai, 20 százaléka európai. Ugyancsak 20 százalékot tesz ki a fejlett kelet-ázsiai országokban, elsősorban Japánban jegyzett cégek papírjainak összértéke.
A kínai vállalatok a globális részvényvagyon 12 százalékát adják. Kontinensünkön belül a brit tőzsdei cégek a legértékesebbek. A brit részvények összesen 3,8 milliárd dollárt érnek. A szigetországot – meglepetésre a németeket megelőzve – a franciák követik.
A francia székhelyű tőzsdei cégek teljes volumene 2,6 milliárd dollár, míg a németországiaké 2,2 milliárd. Ebben azok a francia és német vállalatok is benne vannak, amelyeket külföldön, tehát nem a párizsi, illetve frankfurti tőzsdén jegyeznek. Számottevő még a kanadai és svájci vállalatok összértéke, 2,1, és 1,4 milliárd dollárral.
Egyenként nézve valamennyi európai országot és Japánt is megelőzik, és csak minimális a lemaradás Kína mögött; a Hong-kong-i cégek 6,9 milliárdos összértékűek.
Hatalmas vagyonok kormányzati kezekben
A világ legnagyobb részvényese a 6.800 milliárd dollár értékű részvénycsomag felett rendelkező New York-i Blackrock bankház. A legjelentősebb befektetők között van a norvég állam is. Utóbbi 9.158 cégben rendelkezik részesedéssel 1.100 milliárd dollár értékben.
Változó, hogy egy országon belül kik a legnagyobb tulajdonosok. Az USA-ban a papírok 70 százaléka privát befektetési alapokhoz tartozik. Európában ezek aránya 40 százalék. Körülbelül ennyi áll köztulajdonban is, tehát ennyi felett rendelkeznek állami szervek, önkormányzatok, köztulajdonú cégek és állami nyugdíjalapok.
A két véglet Szaúdi-Arábia, ahol a világ tőzsdéin befektetett pénz szinte teljes egészében állami, és Szlovákia, ahol a tőzsdei vagyon 90 százalékban cégek és magánszemélyek kezében van.
Kivételek
A maradék 10 százalék nagy része befektetési alapokhoz tartozik. A szlovák állam gyakorlatilag nem rendelkezik részvénytulajdonnal.
Valamennyi országot figyelembe véve a közszektor befektetéseinek 56 százaléka kormányok, 24 százaléka nyugdíjalapok, 11 százaléka nemzeti bankok, 9 százaléka pedig állami vállalatok kezében van. Németországban és Japánban szinte minden közbefektetés kormányzati. Az USA- ban gyakorlatilag csak a nyugdíjalapok fektetnek be ‘közpénzt’ vállalatokba.
2000-ben még nagyjából megegyezett a befektetési- és nyugdíjalapok, valamint a biztosítók részesedése a globális részvényvagyonból. Mára utóbbiak megháromszorozták részvényvagyonukat. Így jóval megelőzik a nyugdíjalapok és a biztosítókat.
A BUX kispályás szereplő
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) megjelent elemzésében a szárnyaló magyar gazdaságról nem túl rózsás képet festett a hazai részvénypiacról.
A frankfurti lap szerint a magyar gazdaság megítélésében a BUX teljesítménye alig játszik szerepet. A budapesti tőzsde régiós összehasonlításban is kicsi. Ezt az Erste Bank Közép-Kelet-Európával foglalkozó bécsi elemzője is megerősített.
Szerinte csak az OTP, a Mol és a Richter papírja érdekesek nemzetközi szemmel nézve a BUX-on jegyzett három tucat részvény közül.
Ez a három papír adja a teljes forgalom négyötödét. Az OTP-t vonzóvá teszi, hogy a kihelyezett hitelek nemzetközi összehasonlításban szokatlanul magas arányú, 20%-a saját tőkével fedezett. Nehezíti a helyzetét az adózás magyar rendje – mondja a legnagyobb magyar pénzintézetről az osztrák konkurencia elemzője.
A norvég állam mesés gazdagsága
Norvégia kőolaj és földgáz bevételiből fektet be, amelyek nagy része 1967 óta az állami nyugdíjalap-kezelőhöz folyik be. (Government Pension Fund Norway, GPFN; Statens Pensjonsfond Norge, SPN).
Összvagyona 2018-ban 828 milliárd euró volt. Ezzel minden norvégra 170 ezer euró megtakarítás jut. 67 százalék részvényekbe, 31 állampapírokban, 3 ingatlanokba van befektetve. A bevételek 3 százalékát minden évben jótékonysági projektekre szánja az alapkezelő.
Norvégia a világ 77 országának börzéjén fektet be. A világ a tőzsdei összvagyon 1,3 százalékát birtokolja. Európában 2,33 százalékot, amivel a kontinens legnagyobb befektetője! Értékét tekintve a legnagyobb részesedése a brit Tescoban van (5%). Tulajdoni hányadát nézve pedig a 486 ezer németországi bérlakást tulajdonló Vanoviában (8%).
A norvég nyugdíjalapé az Apple és a Coca-Cola 1, a német gyógyszergyártó, a Bayer 2, a svájci Credit Suisse 5, vagy például a Volvo 2,5 és a Shell százaléka. Utóbbival kapcsolatban érdekesek a norvégok által követett morális szempontokat: fegyvergyártókba és dohánykonszernekbe nem invesztálnak; 2015 óta nem veszik olyan vállalatok részvényeit, illetve eladják a meglévő részesedésüket azokban, amelyek bevételeik több, mint 30 százalékát szénkereskedelemmel szerzik.
