Hiába a digitális és a távközlési forradalom, a social média előretörése, a személyes kapcsolatot és a személyes jelenlétet továbbra sem pótolja semmi az üzleti életben – hangsúlyozza a portálunk által felkeresett vezetési tanácsadó. Dr. Gonda György szerint az üzleti hálózatok kialakulásában is elengedhetetlen a kapcsolat és a bizalom.
A 21. században jelentősen megváltozott a cégek szervezeti felépítése: amíg korábban az úgynevezett magas felépítésű, vagyis a vezetési szinteket tekintve igen tagolt cégek voltak sikeresek, ez a tendencia ma már megszűnőben van, és az úgynevezett lapos szervezetek kerülnek többségbe, ahol kevés az irányítási szint és gyors a döntéshozatal – fejti ki Gonda György. A bejegyzett vezetési tanácsadó kiemeli: az is megfigyelhető, hogy a vállalatok ma döntően projektekre szerveződnek és ezt szolgálja a szervezeti felépítésük is. Ahogy a szervezetek egyszerűsítésével csökkennek a költségek, ugyanúgy igyekeznek a folyamatok költségeit is lejjebb szorítani, és itt jön a képbe a hálózatosodás igénye.
Hálózatépítés a profitért
A vállalatok már korábban hozzákezdtek, hogy az egyes munkafolyamatok kiszervezése, az outsourcing révén csökkentsék a költségeiket. Ennek eredményeként például az egyik vezető sportszergyártónak már csak a topmenedzsmentje és a marketingrészlege tartozik saját szervezetébe, minden egyéb tevékenységet kiszerveztek.
Azokat a vállalatokat, hívjuk hálózatos cégeknek, amelyek folyamatosan részt vesznek egy-egy másik vállalat kiszervezési kiszolgálásában. Olyan ez a klasszikus hálózatosodás, mint egy pókháló. A közepén helyezkedik el az a cég, amely kiszervezte a tevékenységeit, körülötte pedig azok a beszállítók és alvállalkozók, akik a különféle szolgáltatásokat nyújtják. Ebben a rendszerben a legfontosabb a szereplők viszonylagos állandósága.
A hálózatnak az üzleti világban emellett más értelmezése is van. Japánban például a II. világháború után jöttek létre az úgynevezett Keiretsu konglomerátumok, amelynek a közepén egy nagy vállalat vagy bank áll, és körülötte nagyjából ötven-száz cég alkotja azt a nagy hálózatot, amelynek tagjai egymás között kereskednek. Ehhez kötődik az a szabály, hogy öt százaléknál többet egyik cég nem birtokolhat a másikban.
A klasszikus hálózatosodás keretében viszont az azonos – de olykor akár a más – iparágban tevékenykedő cégek, a pókhálószerű kapcsolati rendszer keretében segítik egymást, legyen szó akár beszerzésről, vagy éppen marketingről. Minél erősebb, jobb hálózata van egy cégnek, a maga ágazatán belül, annál versenyképesebb. Ezért ma már minden nagy vállalat – beleértve a bankokat és a biztosítási szektort is – igyekszik minél többfajta vállalkozással erős – de nem tulajdonon alapuló –, partneri kapcsolatot kialakítani. Jó példa erre az OTP Business, amely a szakértői tanácsadáson túl nemrég külön programot indított azzal a céllal, hogy ügyfelei visszajelzései és ötletei révén minél jobban megismerhesse a magyarországi vállalkozások igényeit és kihívásait, hogy ezáltal is tovább fejleszthesse a számukra kínált szolgáltatásait.
A hálózatépítés persze nemcsak az üzleti világban, hanem a privát szférában is megfigyelhető – igaz a magánemberként kialakított kapcsolatok gyakran az üzleti életben is szerepet kapnak. Ezért értékelődött fel rendkívüli módon a személyes networking is, aminek lecsupaszított értelmezése szerint mindenki annyit ér, amennyi a kapcsolati rendszere. Mondván, a személyes hálózat egy olyan „névjegygyűjtemény”, amely olyanokhoz biztosít összeköttetést, akiket bármikor felhívhat az ember.
A kapcsolat érték
Az üzleti életben ezért fontos, hogy valaki minél több emberrel kerüljön kapcsolatba és ezáltal piaci információkhoz, versenyinformációkhoz, megrendelésekhez jusson. Mivel természetesen a saját kapcsolati hálózatát kiépítő szereplő is része a hálózatnak, tőle is ugyanazt várják, amit ő a partnereitől. Ezért egy network akkor számít igazán értékesnek az üzleti életben, ha a hálózatban minél több területről – a szakmai kapcsolatoktól a sajtó és marketing szakemberekig – a lehető legkülönfélébb szereplők képviseltetik magukat
A szakember szerint hiába kap a közösségi-, vagyis a social media egyre nagyobb szerepet a világban, az üzleti életben ez a csatorna legfőképpen csak a reklámra használható. A legjobb network még mai is a ”jó öreg” személyes és az informatív kapcsolat. Mégpedig azért, mert például cégben még ma is abban a körben születnek meg a legfontosabb döntések, amelynek tagjai együtt járnak ebédelni, sörözni, vagy mondjuk golfozni. A magáncsatornák, az informális hálózatok jelentőségét mutatja, hogy bár minden komolyabb vállalat rendelkezik formális döntéshozatali rendszerrel, Szervezeti Működési Szabályzattal, de az informális, vagyis magánkapcsolatok továbbra is megkerülhetetlenek a döntéshozatalban.
Egy hatékony, az üzleti életben is lehetőségeket teremtő kapcsolatrendszer felépítése persze nem kis feladat. De talán még ennél is nagyobb kihívás ezeknek a kapcsolatoknak a folyamatos fenntartása, ápolása, amire sosem szabad sajnálni az időt. Ennek érdekében időnként meg kell hívni a partnereinket egy ebédre, egy vacsorára, vagy a kapcsolat jellegétől függően egy hétvégi programra. Ha a cégünk rendez egy sportnapot, vagy szponzorál egy nívós eseményt, akkor érdemes a kapcsolatainknak is felajánlani egy-egy tiszteletjegyet. De ezen túl bárkinek jól eshet az üzleti partnerétől egy jegy mondjuk egy könnyűzenei koncertre, vagy az Operába, vagy egy focimeccsre. De az, hogy mi okoz igazán örömet a partnernek, már szintén egy olyan feladat, ami a kapcsolatépítés tudományához tartozik.
