Szakítani kell a “dobd el” kultúrával a klímavédelem és a fenntartható fejlődés érdekében, a klímaváltozás elleni küzdelemből pedig mindenkinek ki kell vennie a részét – mondta Áder János köztársasági elnök, kiemelve, hogy a Föld népessége 2050-re elérheti a 10 milliárdot, és még jobban felgyorsulhat a bolygó erőforrásainak felélése.
Az államfő a Kaposvári Szakképzési Centrum Eötvös Lóránd Műszaki Szakgimnázium diákjainak a Fenntarthatósági témahét keretében tartott rendhagyó tanórát. Rámutatott: az emberiség az elmúlt 150 évben a “kitermeljük, feldolgozzuk, rövid ideig használjuk, majd eldobjuk” logikára épülő közgazdasági szemlélet szerint élt. E szemlélet helyett szükséges az a gondolkodás, amely a hulladékot nem szemétnek, hanem felhasználható nyersanyagforrásnak tekinti. A kaposvári előadás volt az első rendhagyó fenntarthatósági, interaktív tanóra, amelyet interneten az egész országban követni lehetett.
Áder János hangsúlyozta: a klímaváltozás elleni küzdelemben alapvető fontosságú a nemzeti kormányok és a leginkább szennyező cégek vállalásainak teljesítése a szennyezés csökkentéséért, de komoly szerepe van a tudománynak, a hatékony gazdálkodásnak, a jó vállalati megoldások elterjedésének és a takarékoskodásnak is.
Megoldást kell találni arra, hogyan tudjuk hosszú távon, környezet- és költségbarát módon biztosítani a megtermelt, de az adott pillanatban fel nem használt energia tárolását, s miként lehetne javítani a vízgazdálkodást a hatékonyabb mezőgazdaság érdekében – sorolta a tudomány feladatait.
Az államfő a vállalati megoldások között magyar fejlesztésű organikus és napelemes víztisztító művek működési elvét osztotta meg hallgatóságával, továbbá kitért a klímavédelmi takarmányokra, amelyekkel 80 százalékkal csökkenthető a szarvasmarhatartásból eredő és a globális felmelegedés szempontjából a szén-dioxidnál sokkal veszélyesebb metángáz mennyisége.
Áder János szólt arról, hogy az egyén szintjén a megelőzés, a csökkentés, az újrahasználat, az újrahasznosítás, a komposztálás, a megjavítás elve mentén érdemes gondolkodni, s nagy gondot kell fordítani az energiatakarékosságra.
A köztársasági elnök az MTI jelentése szerint kiemelte, hogy 100 évvel ezelőtt 2 milliárd ember élt a Földön, számuk már 7,5 milliárdra nőtt, 2050-re pedig elérheti a 10 milliárdot.
Jelezte, a népességnövekedés, az urbanizáció egyre nagyobb kihívást jelent az élelmezés és az energiaellátás tekintetében, aminek következménye a Föld erőforrásainak gyors felélése.
Ötven évvel ezelőtt évente még annyit erőforrást használtunk el, amennyit a Föld reprodukálni tudott, ma 1,7 bolygónyit. Korábban a tőke kamataiból éltünk, ma a tőkét éljük fel – fogalmazott.
A földfelszín hőmérséklete az ipari forradalom óta nő, de az elmúlt 150 évben, különösen az elmúlt fél évszázadban felgyorsult – mondta az államfő. Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt száz év legmelegebb 20 évét hagytuk maguk mögött az elmúlt 22 esztendő során.
Áder János hangoztatta: ma már “90 százalékos a tudományos konszenzus” abban, hogy a klímaváltozás az emberi tevékenység következménye. A jelenségre példaként hozta fel a gyakoribb természeti katasztrófákat, a tengervíz savasodását, a megváltozott csapadékeloszlást, hőmérsékleti rekordok megdőlését, a hosszú ideig tartó hőhullámokat, és egyebek mellett az élővilág pusztulását is.
Az államfő az előadás során többször kérdéseket intézett hallgatóságához, amelyekre a tanulók okostelefonjuk segítségével válaszolhattak.
