Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Cégvilág Adóparadicsom vagy adóverseny - jön az egységes EU-adó?

Adóparadicsom vagy adóverseny – jön az egységes EU-adó?

Adóverseny zajlik az EU-ban. Régiónkról adóparadicsomként beszélnek, mondván elcsábítjuk a cégeket nyugatról. A franciák és a németek az EU-ban – és az OECD-ben is – ‘harmonizálná’ a vállalkozásokat terhelő adókat. Mi, mennyi és hogyan? Erről szól AzÜzlet írása.

Adóelkerülésről hallva a Kajmán-szigetekre és a Bahamákra gondolunk. Vannak, akik újabban a fejlett-fejlettebb gazdaságok közötti (adó)versenyt is e körbe vonva értelmezik, egyezőként kezelve ezt a hozzáadott érték nélkül, csak az adók ‘minimalizálásából’ gazdagodó országokat az EU több, keletebbre fekvő tagállamának (adó)gyakorlatával.  Mondják: az alacsony közterhekkel csábítják el a gazdag országokból a vállalkozásokat. “A nyugtaiak azért vannak gondban, mert a bőkezű szociális juttatások megőrzése mellett kénytelenek az adót mérsékelni.” Egymás alul licitálásán minden ország veszíteni fog – állítják az adóverseny ellen fellépést hirdető OECD- és EU-vezetők.

Az OECD-nek nagy kihívás bármit is elérni. Nem kötelezheti tagjait. A megállapodásokat a részes országnak is jóvá kell hagyniuk. Az adópolitika az EU-ban is nemzeti hatáskör. Brüsszelnek leginkább az áfa területén van szabályozási joga.

Brüsszel nagy kudarc és kisebb sikerei

Kinek, mi éri meg?

Az Európai Bizottság (EB) 2016-ban javaslatcsomaggal állt elő. Ezt a tagállamok hivatalosan ugyan nem utasították el, de egy részük ellenállása miatt parkolópályára került. Pedig Brüsszel nem egységesítette volna a vállalkozásokat terhelő adók kulcsait. Kizárólag a 750 millió eurót meghaladó bevételű multinacionális európai cégek esetében javasol korlátozott harmonizációt, lépcsőzetesen bevezetve. Elsőként az adóalap meghatározását egységesítené. Majd az érintett konszernek esetében átvenné az adóigazgatást.

Az EB az előnyöket hangsúlyozza: (1) az átláthatóbb, egységesebb szabályok csökkentenék a cégek adminisztrációs terheit; (2) a harmonizáció mérsékelné a tagállamokra nehezedő adócsökkentési nyomást.

A konszernek a hátrányokat látják: Az Unión belüli székhely választással kevésbé tudnák adókiadásaikat optimalizálni.

Nem örülnének a mérsékelten adóztató tagállamok se.

Az EU csak néhány esetben volt sikeres. Az európai központjául adózási okokból Dublint választó Appelt 13 milliárd euróra büntette, amiért 2014-ben mindössze a bevétele 0,005%-t (!) fizette be az államkasszába, ráadásul ezt is minden európai jövedelme után az ír államkasszába. Hasonló alapon kapott a Hollandiában adózó Starbucksnak 30, a Luxemburgot választó Fiat-konszern 20 milliós büntetést.

Macron terve

2018-ban az európai ügyekben már több víziót megfogalmazó francia elnök, Emanuel Macron állt elő elképzeléseivel. Macron a társasági adó minimumát és maximumát, valamint az adóalap számítást harmonizálná. A szabályokat be nem tartó tagállamoktól megvonná a felzárkóztatási támogatásokat. „Véget kell vetni annak, hogy az európai szolidaritás profitőrei a partnereik rovására csinálnak adópolitikát” – mondja a francia elnök. Hasonló véleményt fogalmazott meg az osztrák kancellár, Christian Kern, miután megtudta, hogy Magyarország az amúgy is alacsony, 11%-os társasági adót 9-re csökkenti: „A mi pénzünkből csábítják el tőlünk a vállalkozásokat.”

A 2015-ös adatok térképen. A képre klikkel nagyban látható a grafika

Nominális vs. effektív adószint

Hátszelet adott Macronnak az EP Zöld frakciója számára készült elemzés, amely szerint a multinacionális vállalatok jóval kevesebb nyereségadót fizetnek, mint amennyi a tagállamok nominális adókulcsai alapján indokolt lenne. Luxemburgban a legnagyobb a különbség a jogszabályban álló teher (29%) és a ténylegesen fizetett adó (2%!) között.

Több szakértő árnyalja a képet: A tanulmány a 2015-ös állapotot tükrözi. Azóta 12 tagállamban csökkentek, 5-ben emelkedtek az adókulcsok. A nominális és az effektív adószint eltérése 2017-ben már csak 2% volt az EU átlagában. A legnagyobb különbséget pedig nem Luxemburgban, hanem Portugáliában (9,5%) mérték. Tehát nem az alacsony nominális adószintű országokban a legnagyobb az eltérés. Ami a jogszabályban szerepel, azt náluk érvényre is jut. Így átláthatóbb az adórendszer. Fairek a viszonyok.

Mi mennyi?

Macron és Kern kritikája annyiban megalapozott, hogy a közép-kelet-európai országok OECD és európai összehasonlításban is alacsony a társasági adókulcsokat alkalmaznak. A 9%-os magyar társasági adókulcs nem csak az EU-ban, az OECD 36 tagállama között is a legalacsonyabb. Minket Bulgária követ (10%). Litvániában 15, Romániában 16, Horvátországban 18% az adó mértéke. Magyarországgal összehasonlítva igazán magasnak tűnő teher, a 30%-os német adókulcs.

Kritika nem csak a kelet-közép-európai tagállamokat éri. Amikor az adózó hírében álló Ciprust és Írországot a pénzügyi válság következtében az összeromlás szélén állt, a többi euróövezeti országnak kellett segítenie. Miután megerősödött a két ország gazdasága, az úniós adóegységesítésről hallani sem akartak. „Tőlünk elvárták, de ők nem tanúsítanak semmi szolidaritást” – mondja Macron. Ezzel arra utalva, hogy az alacsony adókkal elsősorban a bajban a segítségükre siető országokból csábítják el a vállalkozásokat. Sok multinacionális cég, amely jövedelme nagy részét a franciáknál és a németeknél keresi meg, Dublint vagy Limassolt választja székhelyéül, és az ottani szabályok alapján alig fizet közterhet.

„Jogunk van a versenyhez; maradjon csak minden úgy, ahogy van” – mondja az ír miniszterelnök. „Alacsonyabb adókat nélkül nem jönnek a multik, nélkülük viszont nem tudunk felzárkózni” – érvel Macron tervei ellen a bolgár pénzügyminiszter, Simeon Djankov. „Ha vannak adóparadicsomok, akkor adósivatagoknak is lenniük kell. Nem inkább ezekkel kellene zöldíteni? – mondta a szabad szájáról ismerte Junker, persze nem, mint az EB elnöke, hanem még luxemburgi kormányfőként.

Macron terve ugyan kifejezné, hogy az EU károsnak tartja az adóversenyt, mégis inkább csak szimbolikus lenne. Csak a társasági adót érinti. A vállalkozásokat viszont számos más közteher is sújtja. A nominális és az effektív adóterhek közötti különbségről nem is beszélve. Tehát elengedő mozgásterük maradna az államoknak önálló adópolitika kialakítására. Az európai adóoázisoknak nem kellene a kiszáradástól tartaniuk.

A tényleges adóterhek az egykulcsos társasági adózással működő államokban 2017. Forrás: portfolio.hu

 

A német elképzelések

A német gazdasági miniszter, Peter Altmaier 2018 márciusában maga is reformtervekkel állt elő. Javaslatának központi eleme a társasági adó 25%-ra csökkentése. A tettek azonban váratnak magukra. Berlint ellustította azzal, hogy az elmúlt években magas adókulk mellett is pörgött a gazdaság. Ez a már elavultnak hitt tézist erősíti, mi szerint egy fejlett gazdaság megengedheti magának a magasabb adókulcsokat.

Németország a legutóbbi, 2008-as vállalkozási adó reform után az OECD középmezőnyébe került. Az adócsökkentéssel párhuzamosan azonban szűkítették az adójóváírás lehetőségeit. Így az effektív adóterhelés alig változott. Mára az akkor elfogadott 30%-os társasági adó nominálisan is a legmagasabbak közé tartozik.

Más országok is gondolkoznak

A nyugati tagállamok egyre inkább érzik az adóversenyt. OECD és EU intézkedések híján maguk kénytelenek cselekedni. A Kelet-Közép-Európával közvetlen versenyben álló Ausztriában 25-ről 20%-ra csökken a társasági adó. Nagy-Britannia, hogy a Brexit miatt elbizonytalanodott multikat maradásra bírja, 2020-ban 17%-ra szeretné mérsékelni. A hagyományosan magas adókulcsokat alkalmazó olaszok és spanyolok szintén csökkentést terveznek.

Az ideális időpont

Az adócsökkentés ideális időpontja közgazdász-körökben is vitatott. Sokáig egyértelműnek tűnt, hogy egy növekvő gazdaságban nincs szükség tehermérséklésre. Sokan ezért tartják elhibázottnak az USA tavalyi intézkedéseit. Trump drasztikusan, 35-ről 21%-ra mérsékelte a szövetségi társasági adót. Ezzel jelentős lyukat ütött az amúgy is hiánnyal küzdő költségvetésen. Ha véget ér a felívelés, nem lesz állami mozgástér a gazdaság élénkítésére.

A globalizáció bonyolultabbá tette a képet. A vállalkozási adópolitika nem függhet kizárólag belső növekedési adatoktól. Igazodnia kell a nemzetközi trendekhez is.

Az ideális koncepció

Kérdés az is, hogy a minden vállalkozást, vagy csak az ország számára különösen fontos szektorokat érintő intézkedéseket érdemes-e hozni. Az utóbbi elképzelést követő országok elsősorban a k+f területén aktív cégek terheit könnyítik.

Németországban a gazdaság bázisát adó kis- és közepes vállalkozások támogatása áll a gazdaságpolitika középpontjában. Esetükben sok közgazdász elpazarolt pénznek tartja a tehermérséklést. Szemben a multinacionális cégekkel, amelyeket akár néhány százalékos könnyítés maradásra vagy távozásra bírhat, ők erősen kötődnek az országhoz.

Minden mindennel összefügg

Az ideális adópolitika megvalósítást bonyolítja, ha a vállalkozásokat nem csak társasági- és a nyereségadó, hanem számos más, például kommunális iparűzési adó is terheli. A németeknél, csak úgy, mint idehaza, ez a “plusz” jelenti a nagyobb terhet.

A helyhatósági adók csökkentése jogilag és politikailag is nehéz. Egyrészt, mert mértékének meghatározása részben önkormányzati hatáskör. Másrészt, mert a települések legfontosabb bevételi forrása. Utóbbi ördögi kört eredményez. Éppen a rossz gazdasági helyzetben lévő önkormányzatok, amelyeknek a befektetők vonzása érdekében vállalkozásbarát feltételeket kellene teremteniük, kénytelenek magas kulcsokat alkalmazni. Ennek az az oka, hogy éppen a rossz gazdasági helyzetük miatt kevés vállalkozás fizet, sok viszont a szociális kiadásuk – nem mondhatnak tehát le a bevételről. Az iparűzési adó csökkentése az önkormányzatok finanszírozásának teljes újragondolása nélkül nem lehetséges.

A vállalkozási adók kérdése az egészségügyi- és nyugdíj járulékoktól és az szjt-tól is nehezen elválasztható. Ezért az egyszerű társasági adó csökkentés sokszor hatástalan marad. Viszont alig akad kormányzat, amelynek bátorsága lenne egy átfogó reformba belevágni.

Az áfá-val könnyebben megy

Több hatásköre van Brüsszelnek áfa-ügyekben. A számítások szerint a nemzeti szabályok egymás elleni kijátszásával évi 170 milliárd euró kár éri a tagállamokat! Ezért az EB 2016-ban az áfa-szabályok további harmonizációjára tett javaslatot. A most hatályba lépett új szabályok ellentmondásosak, részben még nagyobb teret engednek a tagállamok közötti adóversenynek.

Az áfa-kulcsokat továbbra se határoznák meg európai szinten. Viszont január 1-től a tagállamok két kedvezményes kulcsot is alkalmazhatnak, amely közül az egyiknek nem kell a 1993 óta érvényes 5%-os minimumot se elérnie. Sőt, be lehet vezetni az áfa-mentes termékek és szolgáltatások körét. Megszűnt a normál kulcs minimumát 15%-ban meghatározó szabály is. A tervekkel ellentétben viszont nem maximalizálták 25%-ban a forgalmi adó mértékét.

Az egyszerűsítés irányába hat, hogy az új rendelet már nem azon termékeket és szolgáltatásokat sorolja fel, amelyek a kedvezményes körbe tartozhatnak, hanem azokat, amelyek nem (pl.: alkohol, dohányárú, szerencsejáték, fegyver). Így jelentősen rövidült a lista.

A kisvállalkozásokat segíti a változás, melynek értelmében az áfa-fizetés alól százezer euró alatti árbevétel esetén már nem csak a kizárólag belföldön tevékenykedő cégek mentesülhetnek.

Adóparadicsomok

Forrás: pogi.blog.fn.hu

Friss

Immár évi egymilliárd forintból gazdálkodhat a Mohosz

Egymilliárd forintos bevételt hoz a Magyar Országos Horgász Szövetségnek évente, hogy az idei évtől az állami horgászjegyek és fogási naplók díjai teljes egészében a szövetséget illeti. A jövedelem a közfeladat ellátási szerződésben rögzítették. A Mohosz elnökhelyettes átlátható gazdálkodást ígér.

Norvégia is megvonta a segélyt a brazil esőerdőktől

Németország után Norvégia, az Amazonas Alap fő finanszírozója is felfüggesztette az esőerdők védelmét szolgáló projektek támogatását Brazíliában. A norvég kormány szerint a brazil vezetés semmit sem tesz a világ tüdejének megóvásáért.

Az áfacsökkentés óta vonzóbb a halágazat

A tavaly januári áfacsökkentés után növekedésnek indult a halászattal és halgazdálkodással foglalkozó vállalkozások száma. Ezzel párhuzamosan a szektor összesített nettó árbevétele közel 18 milliárd forintra emelkedett - közölte az Opten céginformációs szolgáltató.

Teszt: a light üdítők. Árak és értékek

A tesztet közkívánatra készítették a Magyar Ár-Érték Arány Kutató Egyesület tesztelői, akik tizenhat országosan kapható light üdítőt vettek sorra olvasói sürgetésre.  Szoros versenyben most is bebizonyosodott: az ár nem mindig fejezi ki az érték mértéket - a tesztelők szerint.

Hírek

Norvégia is megvonta a segélyt a brazil esőerdőktől

Németország után Norvégia, az Amazonas Alap fő finanszírozója is felfüggesztette az esőerdők védelmét szolgáló projektek támogatását Brazíliában. A norvég kormány szerint a brazil vezetés semmit sem tesz a világ tüdejének megóvásáért.

Trump szemet vetett Grönlandra – a dánok szerint tréfa

Donald Trump amerikai elnök többször felvetette Grönland megvásárlását Dániától - értesült a The Wall Street Journal. A hírt Lars Lokke Rasmussen korábbi dán kormányfő áprilisi tréfának nevezte.

E-cigit szívtak – súlyos állapotban kerültek kórházba

Az orvosok szerint az e-cigarettázás juttathatta kórházba azt a mintegy ötven amerikait, akiket súlyos légúti megbetegedéssel diagnosztizáltak a napokban. A betegek többsége tizenéves.

Prehisztorikus Vénusz – újabb termékenységi istennőszobor-lelet

Újkőkori termékenységistennő 6000 éves "monumentális" szobrát fedezték fel a közép-szerbiai Aleksandrovac Zupski mellett, az úgynevezett vitkovói mezőn, ahol fél évszázada négy másik "prehisztorikus Vénusz" került elő.

Német KRESZ-reform. Hatszoros büntetési tételek, új táblák

Drágább lesz a szabálytalan közlekedés Németországban, a szabályok átalakítás is tervezi a tárca. A KRESZ tervezett új elemei között szerepel például, hogy lesz gyorsforgalmi út kerékpárosoknak, lépésben kanyrodhatnak a teherautók és  három személy már autózhat a buszsávban is.

Korrupció ígéretével üzletelt – Borítékolta lebukását

Egy tévesen megcímzett boríték buktatta le a csalót, aki bírók, ügyészek, nyomozók befolyásolását ígérve több millió forintot kért "ügyfeleitől". A tettes és társa ellen egyebek mellett befolyással üzérkedés és hivatali vesztegetés miatt vádat emelt a Fővárosi Nyomozó Ügyészség.

Hamis luxusillatokat rejtett a budapesti raktár

Egymilliárd forint értékben foglalt le hamis márkajelzésű parfümöket, napszemüvegeket, kozmetikai termékeket és hangszórókat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Budapesten.

Veszélyes az ünnepi tűzijáték a házi kedvencekre

A tűzijáték miatti óvintézkedésekre figyelmezteti a kutyatartókat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A legfontosabb, hogy az ebekbe ültetett mikrochip regisztrált legyen.

Parlagfű. Kötelező az irtás, nincs türelmi idő

Fontos a korai védekezés, ezért idén megszűnt a földtulajdonosok és földbérlők kötelező parlagfűirtására vonatkozó türelmi idő - közölte a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója.

Kényszerleszállás. Krími járat gyulladt ki Moszkva fölött

Kényszerleszállást hajtott végre Moszkva közelében csütörtök hajnalban az Ural Airlines légitársaság egyik utasszállító repülőgépe, miután mindkét hajtóműve madarat szippantott be.

2600 éve már söröztek a kelták

Már a kelták is kedvelték a mediterrán életstílust: szívesen ittak bort, és 2600 évvel ezelőtt már a sört is kerámiából készült görög ivócsészékből fogyasztottak. Más félét szerettek a az eltérő státuszú néprétegek akkoriban - állapították meg kutatók.

Szmog-díj jöhet Bukarestben

Kitiltaná Bukarest központjából a környezetszennyező autókat, az Euro 3-as és a nem a román fővárosban forgalomba helyezett kocsikat pedig csak környezetvédelmi matricával engedné az utakra a főpolgármester.
Hirdetés

Gazdaság

Nőtt a befektetési alapok vagyona

Júliusban 0,2 százalékkal, 12 milliárd forinttal emelkedett a befektetési alapokban kezelt vagyon, a hónap végén a BAMOSZ-tagok együttesen 6225 milliárd forintot kezeltek - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ).

Többet fizettek be a munkáltatók – nőtt a nyugdíjpénztárak vagyona

Fokozták befizetéseiket a munkáltatók, kiemelkedő vagyongyarapodást értek el a második negyedévben az önkéntes nyugdíjpénztárak, éves összevetésben az állami adóvisszatérítéssel támogatott befizetések csökkentek. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével (ÖPOSZ) együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak összvagyona június végére 1398 milliárd forintra nőtt.

Lakástakarék. Az Aegon átadja ügyfeleit, az Erste fogadja

A Magyar Nemzeti Bank jóváhagyta, hogy az Erste Lakástakarék október 25-ével átvegye az Aegon Lakástakarék portfólióját. A tranzakció mintegy ötvenezer ügyfelet érint.

Több mint 68 milliárd kamatozik babakötvényben

Idén eddig közel 20 ezer kincstári Start-értékpapírszámlát nyitottak, így már 190 ezer gyermek pénze van babakötvényben - mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára.

Svájc – A kolompok és banktitkok országa

Érdemes egy kicsit a svájci sztereotípiák mögé tekinteni és megismerkedni az ország gazdaságának, európai szerepének legalább egy-egy szeletét szemügyre venni. Dr. Gonda György a gazdasági szakember szemével tekintett körül az alpesi országban járva.

Kamatcsökkentést kér az amerikai elnök a FED-től

Egy teljes százalékpontos kamatcsökkentésre ösztökélte az amerikai jegybank szerepét betöltő szövetségi tartalékbankrendszert (Federal Reserve/Fed) Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a Fed monetáris politikája "gúzsba köti" a nemzetgazdaságot.
Hirdetés
Hirdetés