Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Cégvilág Adóparadicsom vagy adóverseny - jön az egységes EU-adó?

Adóparadicsom vagy adóverseny – jön az egységes EU-adó?

Adóverseny zajlik az EU-ban. Régiónkról adóparadicsomként beszélnek, mondván elcsábítjuk a cégeket nyugatról. A franciák és a németek az EU-ban – és az OECD-ben is – ‘harmonizálná’ a vállalkozásokat terhelő adókat. Mi, mennyi és hogyan? Erről szól AzÜzlet írása.

Adóelkerülésről hallva a Kajmán-szigetekre és a Bahamákra gondolunk. Vannak, akik újabban a fejlett-fejlettebb gazdaságok közötti (adó)versenyt is e körbe vonva értelmezik, egyezőként kezelve ezt a hozzáadott érték nélkül, csak az adók ‘minimalizálásából’ gazdagodó országokat az EU több, keletebbre fekvő tagállamának (adó)gyakorlatával.  Mondják: az alacsony közterhekkel csábítják el a gazdag országokból a vállalkozásokat. “A nyugtaiak azért vannak gondban, mert a bőkezű szociális juttatások megőrzése mellett kénytelenek az adót mérsékelni.” Egymás alul licitálásán minden ország veszíteni fog – állítják az adóverseny ellen fellépést hirdető OECD- és EU-vezetők.

Az OECD-nek nagy kihívás bármit is elérni. Nem kötelezheti tagjait. A megállapodásokat a részes országnak is jóvá kell hagyniuk. Az adópolitika az EU-ban is nemzeti hatáskör. Brüsszelnek leginkább az áfa területén van szabályozási joga.

Brüsszel nagy kudarc és kisebb sikerei

Kinek, mi éri meg?

Az Európai Bizottság (EB) 2016-ban javaslatcsomaggal állt elő. Ezt a tagállamok hivatalosan ugyan nem utasították el, de egy részük ellenállása miatt parkolópályára került. Pedig Brüsszel nem egységesítette volna a vállalkozásokat terhelő adók kulcsait. Kizárólag a 750 millió eurót meghaladó bevételű multinacionális európai cégek esetében javasol korlátozott harmonizációt, lépcsőzetesen bevezetve. Elsőként az adóalap meghatározását egységesítené. Majd az érintett konszernek esetében átvenné az adóigazgatást.

Az EB az előnyöket hangsúlyozza: (1) az átláthatóbb, egységesebb szabályok csökkentenék a cégek adminisztrációs terheit; (2) a harmonizáció mérsékelné a tagállamokra nehezedő adócsökkentési nyomást.

A konszernek a hátrányokat látják: Az Unión belüli székhely választással kevésbé tudnák adókiadásaikat optimalizálni.

Nem örülnének a mérsékelten adóztató tagállamok se.

Az EU csak néhány esetben volt sikeres. Az európai központjául adózási okokból Dublint választó Appelt 13 milliárd euróra büntette, amiért 2014-ben mindössze a bevétele 0,005%-t (!) fizette be az államkasszába, ráadásul ezt is minden európai jövedelme után az ír államkasszába. Hasonló alapon kapott a Hollandiában adózó Starbucksnak 30, a Luxemburgot választó Fiat-konszern 20 milliós büntetést.

Macron terve

2018-ban az európai ügyekben már több víziót megfogalmazó francia elnök, Emanuel Macron állt elő elképzeléseivel. Macron a társasági adó minimumát és maximumát, valamint az adóalap számítást harmonizálná. A szabályokat be nem tartó tagállamoktól megvonná a felzárkóztatási támogatásokat. „Véget kell vetni annak, hogy az európai szolidaritás profitőrei a partnereik rovására csinálnak adópolitikát” – mondja a francia elnök. Hasonló véleményt fogalmazott meg az osztrák kancellár, Christian Kern, miután megtudta, hogy Magyarország az amúgy is alacsony, 11%-os társasági adót 9-re csökkenti: „A mi pénzünkből csábítják el tőlünk a vállalkozásokat.”

A 2015-ös adatok térképen. A képre klikkel nagyban látható a grafika

Nominális vs. effektív adószint

Hátszelet adott Macronnak az EP Zöld frakciója számára készült elemzés, amely szerint a multinacionális vállalatok jóval kevesebb nyereségadót fizetnek, mint amennyi a tagállamok nominális adókulcsai alapján indokolt lenne. Luxemburgban a legnagyobb a különbség a jogszabályban álló teher (29%) és a ténylegesen fizetett adó (2%!) között.

Több szakértő árnyalja a képet: A tanulmány a 2015-ös állapotot tükrözi. Azóta 12 tagállamban csökkentek, 5-ben emelkedtek az adókulcsok. A nominális és az effektív adószint eltérése 2017-ben már csak 2% volt az EU átlagában. A legnagyobb különbséget pedig nem Luxemburgban, hanem Portugáliában (9,5%) mérték. Tehát nem az alacsony nominális adószintű országokban a legnagyobb az eltérés. Ami a jogszabályban szerepel, azt náluk érvényre is jut. Így átláthatóbb az adórendszer. Fairek a viszonyok.

Mi mennyi?

Macron és Kern kritikája annyiban megalapozott, hogy a közép-kelet-európai országok OECD és európai összehasonlításban is alacsony a társasági adókulcsokat alkalmaznak. A 9%-os magyar társasági adókulcs nem csak az EU-ban, az OECD 36 tagállama között is a legalacsonyabb. Minket Bulgária követ (10%). Litvániában 15, Romániában 16, Horvátországban 18% az adó mértéke. Magyarországgal összehasonlítva igazán magasnak tűnő teher, a 30%-os német adókulcs.

Kritika nem csak a kelet-közép-európai tagállamokat éri. Amikor az adózó hírében álló Ciprust és Írországot a pénzügyi válság következtében az összeromlás szélén állt, a többi euróövezeti országnak kellett segítenie. Miután megerősödött a két ország gazdasága, az úniós adóegységesítésről hallani sem akartak. „Tőlünk elvárták, de ők nem tanúsítanak semmi szolidaritást” – mondja Macron. Ezzel arra utalva, hogy az alacsony adókkal elsősorban a bajban a segítségükre siető országokból csábítják el a vállalkozásokat. Sok multinacionális cég, amely jövedelme nagy részét a franciáknál és a németeknél keresi meg, Dublint vagy Limassolt választja székhelyéül, és az ottani szabályok alapján alig fizet közterhet.

„Jogunk van a versenyhez; maradjon csak minden úgy, ahogy van” – mondja az ír miniszterelnök. „Alacsonyabb adókat nélkül nem jönnek a multik, nélkülük viszont nem tudunk felzárkózni” – érvel Macron tervei ellen a bolgár pénzügyminiszter, Simeon Djankov. „Ha vannak adóparadicsomok, akkor adósivatagoknak is lenniük kell. Nem inkább ezekkel kellene zöldíteni? – mondta a szabad szájáról ismerte Junker, persze nem, mint az EB elnöke, hanem még luxemburgi kormányfőként.

Macron terve ugyan kifejezné, hogy az EU károsnak tartja az adóversenyt, mégis inkább csak szimbolikus lenne. Csak a társasági adót érinti. A vállalkozásokat viszont számos más közteher is sújtja. A nominális és az effektív adóterhek közötti különbségről nem is beszélve. Tehát elengedő mozgásterük maradna az államoknak önálló adópolitika kialakítására. Az európai adóoázisoknak nem kellene a kiszáradástól tartaniuk.

A tényleges adóterhek az egykulcsos társasági adózással működő államokban 2017. Forrás: portfolio.hu

 

A német elképzelések

A német gazdasági miniszter, Peter Altmaier 2018 márciusában maga is reformtervekkel állt elő. Javaslatának központi eleme a társasági adó 25%-ra csökkentése. A tettek azonban váratnak magukra. Berlint ellustította azzal, hogy az elmúlt években magas adókulk mellett is pörgött a gazdaság. Ez a már elavultnak hitt tézist erősíti, mi szerint egy fejlett gazdaság megengedheti magának a magasabb adókulcsokat.

Németország a legutóbbi, 2008-as vállalkozási adó reform után az OECD középmezőnyébe került. Az adócsökkentéssel párhuzamosan azonban szűkítették az adójóváírás lehetőségeit. Így az effektív adóterhelés alig változott. Mára az akkor elfogadott 30%-os társasági adó nominálisan is a legmagasabbak közé tartozik.

Más országok is gondolkoznak

A nyugati tagállamok egyre inkább érzik az adóversenyt. OECD és EU intézkedések híján maguk kénytelenek cselekedni. A Kelet-Közép-Európával közvetlen versenyben álló Ausztriában 25-ről 20%-ra csökken a társasági adó. Nagy-Britannia, hogy a Brexit miatt elbizonytalanodott multikat maradásra bírja, 2020-ban 17%-ra szeretné mérsékelni. A hagyományosan magas adókulcsokat alkalmazó olaszok és spanyolok szintén csökkentést terveznek.

Az ideális időpont

Az adócsökkentés ideális időpontja közgazdász-körökben is vitatott. Sokáig egyértelműnek tűnt, hogy egy növekvő gazdaságban nincs szükség tehermérséklésre. Sokan ezért tartják elhibázottnak az USA tavalyi intézkedéseit. Trump drasztikusan, 35-ről 21%-ra mérsékelte a szövetségi társasági adót. Ezzel jelentős lyukat ütött az amúgy is hiánnyal küzdő költségvetésen. Ha véget ér a felívelés, nem lesz állami mozgástér a gazdaság élénkítésére.

A globalizáció bonyolultabbá tette a képet. A vállalkozási adópolitika nem függhet kizárólag belső növekedési adatoktól. Igazodnia kell a nemzetközi trendekhez is.

Az ideális koncepció

Kérdés az is, hogy a minden vállalkozást, vagy csak az ország számára különösen fontos szektorokat érintő intézkedéseket érdemes-e hozni. Az utóbbi elképzelést követő országok elsősorban a k+f területén aktív cégek terheit könnyítik.

Németországban a gazdaság bázisát adó kis- és közepes vállalkozások támogatása áll a gazdaságpolitika középpontjában. Esetükben sok közgazdász elpazarolt pénznek tartja a tehermérséklést. Szemben a multinacionális cégekkel, amelyeket akár néhány százalékos könnyítés maradásra vagy távozásra bírhat, ők erősen kötődnek az országhoz.

Minden mindennel összefügg

Az ideális adópolitika megvalósítást bonyolítja, ha a vállalkozásokat nem csak társasági- és a nyereségadó, hanem számos más, például kommunális iparűzési adó is terheli. A németeknél, csak úgy, mint idehaza, ez a “plusz” jelenti a nagyobb terhet.

A helyhatósági adók csökkentése jogilag és politikailag is nehéz. Egyrészt, mert mértékének meghatározása részben önkormányzati hatáskör. Másrészt, mert a települések legfontosabb bevételi forrása. Utóbbi ördögi kört eredményez. Éppen a rossz gazdasági helyzetben lévő önkormányzatok, amelyeknek a befektetők vonzása érdekében vállalkozásbarát feltételeket kellene teremteniük, kénytelenek magas kulcsokat alkalmazni. Ennek az az oka, hogy éppen a rossz gazdasági helyzetük miatt kevés vállalkozás fizet, sok viszont a szociális kiadásuk – nem mondhatnak tehát le a bevételről. Az iparűzési adó csökkentése az önkormányzatok finanszírozásának teljes újragondolása nélkül nem lehetséges.

A vállalkozási adók kérdése az egészségügyi- és nyugdíj járulékoktól és az szjt-tól is nehezen elválasztható. Ezért az egyszerű társasági adó csökkentés sokszor hatástalan marad. Viszont alig akad kormányzat, amelynek bátorsága lenne egy átfogó reformba belevágni.

Az áfá-val könnyebben megy

Több hatásköre van Brüsszelnek áfa-ügyekben. A számítások szerint a nemzeti szabályok egymás elleni kijátszásával évi 170 milliárd euró kár éri a tagállamokat! Ezért az EB 2016-ban az áfa-szabályok további harmonizációjára tett javaslatot. A most hatályba lépett új szabályok ellentmondásosak, részben még nagyobb teret engednek a tagállamok közötti adóversenynek.

Az áfa-kulcsokat továbbra se határoznák meg európai szinten. Viszont január 1-től a tagállamok két kedvezményes kulcsot is alkalmazhatnak, amely közül az egyiknek nem kell a 1993 óta érvényes 5%-os minimumot se elérnie. Sőt, be lehet vezetni az áfa-mentes termékek és szolgáltatások körét. Megszűnt a normál kulcs minimumát 15%-ban meghatározó szabály is. A tervekkel ellentétben viszont nem maximalizálták 25%-ban a forgalmi adó mértékét.

Az egyszerűsítés irányába hat, hogy az új rendelet már nem azon termékeket és szolgáltatásokat sorolja fel, amelyek a kedvezményes körbe tartozhatnak, hanem azokat, amelyek nem (pl.: alkohol, dohányárú, szerencsejáték, fegyver). Így jelentősen rövidült a lista.

A kisvállalkozásokat segíti a változás, melynek értelmében az áfa-fizetés alól százezer euró alatti árbevétel esetén már nem csak a kizárólag belföldön tevékenykedő cégek mentesülhetnek.

Adóparadicsomok

Forrás: pogi.blog.fn.hu

Friss

Többet kapnak a méhészek az EU-tól

Az Európai Bizottság 120 millió eurót (38,6 milliárd forint) biztosít az Európai Unió méhészeti ágazatának támogatására a következő három évben. A finanszírozás 12 millió eurós növekedést jelent a 2017-2019 közötti időszakhoz képest - közölte az uniós bizottság.

ÉVOSZ: versenyképes bért kínál a magyar építőipar

Münchenben volt a magyar építőipari szakemberek hazahívó kampányának első állomása, ahol a legnagyobb hazai építőipari cégek konkrét ajánlatokkal igyekeztek hazavonzani a külföldön dolgozó munkaerőt.

Az MKB-nak csengettek a BÉT-en

Annak ellenére kezdődhetett a kereskedés az MKB Bank újonnan bevezetett részvényeivel a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), hogy a  bank elnök-vezérigazgatója szerint nincs igénye a pénzintézetnek tőkebevonásra. Az MKB 100 milliárd forint össznévértékű törzsrész vényeivel a BÉT standard kategóriájában folyhat a kereskedés.

Bankolás. A magyarok fele interneten intézi

Egyre népszerűbbek az online banki szolgáltatások. A magyarok 78 százaléka csak ritkán keresi fel a bankját személyesen, a töbség szerint pedig hamarosan már nem lesz szükség a hagyományos bankok szolgáltatásaira.

Hírek

Az ál George Clooney milliókat keresett a fiktív divatmárkán

Évekig tartó Interpol-körözés után elfogtak Thaiföldön egy férfit, aki George Clooney nevével visszaélve csalt ki áldozataitól 2 millió eurót (650 millió forint) egy, a hollywoodi filmsztár nevét viselő divatmárka állítólagos megalapítására.

ÉVOSZ: versenyképes bért kínál a magyar építőipar

Münchenben volt a magyar építőipari szakemberek hazahívó kampányának első állomása, ahol a legnagyobb hazai építőipari cégek konkrét ajánlatokkal igyekeztek hazavonzani a külföldön dolgozó munkaerőt.

Az MKB-nak csengettek a BÉT-en

Annak ellenére kezdődhetett a kereskedés az MKB Bank újonnan bevezetett részvényeivel a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), hogy a  bank elnök-vezérigazgatója szerint nincs igénye a pénzintézetnek tőkebevonásra. Az MKB 100 milliárd forint össznévértékű törzsrész vényeivel a BÉT standard kategóriájában folyhat a kereskedés.

Bankolás. A magyarok fele interneten intézi

Egyre népszerűbbek az online banki szolgáltatások. A magyarok 78 százaléka csak ritkán keresi fel a bankját személyesen, a töbség szerint pedig hamarosan már nem lesz szükség a hagyományos bankok szolgáltatásaira.

4iG: Jászai Gellért az új főrészvényes

Átalakult a 4iG tulajdonosi szerkezete, Jászai Gellért lett az informatikai társaság főrészvényese.

Duplájára drágulhat a meggy

A tavalyi duplájára is nőhet a meggy ára idén a tavaszi aszályok és a nagy hőmérséklet-ingadozások miatt.

BÉT – Már kereskednek az MKB részvényeivel

Elindult a kereskedés az MKB Bank Nyrt. részvényeivel a Budapesti Értéktőzsdén.

Nyitott gyárak hétvégéje: íme a Csepel Művek projekt

A Csepel művek eredeti profilját megtartó vállalkozások mellett a területen egyre több a szórakoztató- és kreatívipari szereplő, így a hétvége programjában szabadulószoba és szobrászműhely látogatásra, de akár DJ képzésre is fel lehet iratkozni.

Hőség – Zivatarokkal ér véget a kánikula

Vasárnap országszerte zivatarokkal ér véget a kánikula. Igaz, még a riasztás is érvényben marad.

Aldi: veszélyes az állatos építőjáték

Az Aldi Magyarország és beszállítója, az U. Leinss GmbH azonnal visszahívja a Fa építőjáték termék "Város", "Virágos rét", illetve "Állatos építőjáték" fajtáit, mivel ezekről a játékokról kis részek leválhatnak, amit a gyermek lenyelhet - közölte az Aldi.

Szülők gondozói szabadságáról döntött az EU

A gondozásra szoruló családtagjaik ápolására fizetett szabadságot is igénybe vehetnek a jövőben Európai Unió Tanácsának új irányelve alapján: a szülőkre és a gondozást végző személyekre vonatkozó új munkaügyi szabályokat tartalmazó irányelvet fogadott el a testület.

Ausztrália. Milliók élnek a klímaváltozás veszélyzónáiban

Bozóttüzek, áradások és hurrikánok több mint kétmillió embert veszélyeztetnek Ausztráliában, világszerte pedig közel egymilliárdan vannak kitéve a klímaváltozáshoz köthető természeti katasztrófáknak.
Hirdetés

Gazdaság

A legnagyobb spanyol bank munkavállalóin spórol

Munkavállalóinak tíz százalékát építi le Spanyolországban a Santander bank a szakszervezetekkel hétfőn aláírt megállapodás alapján. A Santander, amely Spanyolország vezető és egyben piaci tőkeértéke alapján...

Bundesbank: ellenszélbe került a német gazdaság

A második negyedévben enyhén zsugorodik a német gazdaság, kifutnak azok a hatások, amelyek az első negyedévben figyelemre méltóan hozzájárultak a GDP növekedéséhez - írja havi jelentésében a Bundesbank.

Kisebb lett a befektetési alapok vagyona

Az egyenleg negatív: ingatlanalapokba érkezik a friss tőke, míg az abszolút hozamú alapokból távozik. Májusban 0,4 százalékkal, 28 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) .

Bankolás. A magyarok fele interneten intézi

Egyre népszerűbbek az online banki szolgáltatások. A magyarok 78 százaléka csak ritkán keresi fel a bankját személyesen, a töbség szerint pedig hamarosan már nem lesz szükség a hagyományos bankok szolgáltatásaira.

Újabb szlovén bankot vásárolna az OTP

Az OTP Bank és az Apollo amerikai befektetési alap tett ajánlatot a harmadik legnagyobb szlovén bank, a teljes egészében állami tulajdonban lévő Abanka megvásárlására.

MNB. Pénztárak és tőkepiac: negatív hozamok

Továbbra is dinamikusan nő a biztosítási piac, de az inflációt is beszámítva a bővülés elmarad a gazdasági növekedés ütemétől és az uniós felzárkózási pályától. A pénztári piacon a fő kihívást a tíz év után először jelentkező negatív hozamok és a cafeteria rendszer átalakításai jelentik.
Hirdetés
Hirdetés