A központi költségvetés jövő évi nettó finanszírozási igénye 3200 milliárd forint – jelentette be az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).
Ismertették, a célkitűzések között szerepel többek között a 3 éves benchmark-kötvény aukcionálásának visszahozása.
Az adósságkezelő bejelentette azt is, hogy vagyoni koncentráció mérséklése érdekében január 1-jétől a forgalmazókra nézve értékesítési korlátot vezetnek be, és a lakosság tulajdonában lévő lakossági állampapírok arányára vonatkozó benchmarkot is bevezetnek jövőre.
A nettó deviza-finanszírozás 1334 milliárd forinttal járul hozzá a központi költségvetési hiány finanszírozásához – jelentette be az ÁKK és hozzátették: a devizaadósság arányára vonatkozó toleranciasáv 10-25 százalékos értéke helyett az alsó sáv eltörléséről, valamint a felső sáv 30 százalékra emeléséről döntött az ÁKK igazgatósága a finanszírozási mozgástér növelése céljából, tekintettel a változékony piaci helyzetre.
2023 első felében bruttó 4 milliárd dollár nemzetközi devizakötvény kibocsátást tervez az ÁKK rövid lejáratú dollárkötvények (1 milliárd dollár) visszavásárlása mellett. Tervben van továbbá a jövő év második felében benchmark méretű eurókötvény kibocsátása.
A költségvetés jövő évi nettó finanszírozási igényét 3409 milliárd forint nettó kibocsátás fedezi. A finanszírozási igényt meghaladó nettó finanszírozás a likviditási tartalékokat növeli. A nettó kibocsátásból a forint kötvények 1271 milliárd forint értékben, a forint, lakossági állampapírok 595 milliárd forint értékben fedezik a nettó finanszírozási igény.
A bruttó kibocsátás és hitelfelvétel várhatóan 11 869 milliárd forint lesz 2023-ban a csereaukciókat is figyelembe véve, azaz kevesebb az elmúlt öt év 12 481 milliárd forintos átlagos bruttó államadósság kibocsátási összegnél.
Az ÁKK terveiben egyebek közt szerepel jövőre megújuló zöld kötvény keretrendszerben a “sötétzöld” projektek finanszírozásának homloktérbe állítása is. Tervben van továbbá piaci körülményektől függően, illetve a legjobb piaci gyakorlatok figyelembe vételével új zöldkötvény-instrumentumok kibocsátásának vizsgálata, előkészítése – olvasható a közleményben.
Kitérnek arra is, hogy az ÁKK stratégiai célja az államadósság kamatköltségeinek hosszútávú minimalizálása, valamint a lejárati szerkezet simítása. Ennek érdekében az ÁKK ismét fog tartani hároméves forintállamkötvény-aukciókat, valamint 390 milliárd forintos államkötvény-csereaukciós programot tervez a második félévtől a hozamkörnyezet normalizálódása esetén. Tervben van a lakossági vásárlások következtében 2022-ben megnőtt diszkont kincstárjegy (DKJ) állomány csökkentése.
A megemelkedett hozamkörnyezetben a tervezett intézményi forintállamkötvény-kibocsátások átlagos lejárata 6 évre csökken a 2022-es 9 évről.
Az előző évekhez képest kevesebb változó kamatozású forintkötvény kibocsátást tervez az ÁKK a magas hozamkörnyezet, illetve a fix-változó arányra vonatkozó benchmark miatt. A 2 872 milliárd forintos aukciós forintkötvény-kibocsátási terv majdnem megegyezik a 2022-ben a tervek szerint megvalósuló 2 874 milliárd forinttal – olvasható az ÁKK tájékoztatójában.
Kitérnek arra is, hogy jövőre sor kerül majd a lakossági termékek racionalizálására, a termékszerkezet átalakítására. Három alaptermék-típusra épülő termékkör kialakítása fog megvalósulni az infláció tetőzését és a hozamok csökkenését követően 2023. második félévétől, amelyeken kívül egyéb, célzott termékek is megférnek (pl. Babakötvény, BMÁP, PEMÁP).
A vagyoni koncentráció mérséklése érdekében 2023. január 1-jétől kezdődően a forgalmazókra nézve értékesítési korlátot vezetnek be: a a forgalmazók 250 millió forintos értékhatárig bezárólag értékesíthetnek az elsődleges piacon az adott lakossági befektető számára egy adott sorozatból. 2023-ban az értékesítési korlátot várhatóan további lakossági állampapírokra is kiterjesztik – hangsúlyozta az ÁKK.
A teljes adósságon belül a lakosság tulajdonában lévő lakossági állampapírok arányára vonatkozó benchmarkot is bevezetnek jövőre 20-25 százalékos toleranciasávval. 2024-től pedig tervben van egy lakossági benchmarkindex bevezetése az általános adósságkezelési benchmarkokhoz hasonló mutatók alapján (pl. költség, ATM, portfolió stabilitás, koncentráció, piaci részesedés, értékesítés minősége).
