Kezdőlap Gazdaság Államháztartás. 155 milliárddal nőtt a hiány júniusban
No menu items!

Államháztartás. 155 milliárddal nőtt a hiány júniusban

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének hiánya júniusban 155,3 milliárd forint volt, ezzel a fél év végéig felhalmozott deficit 2892,3 milliárd forintra nőtt, ami az egész évre előirányzott 3152,7 milliárd forintos hiány 91,7 százaléka – derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) részletes tájékoztatójából.

A júniusi hiány az egy évvel korábbi 392,0 milliárd forintos deficit mindössze 39,6 százalékát érte el.

Június végéig a központi költségvetés 3040,7 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 26,8 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok viszont 175,2 milliárd forintos többletet értek el.

Június végéig a központi alrendszer bevételei az előző év azonos időszakához képest 2783,6 milliárd forinttal, 23,9 százalékkal nagyobb összeget értek el, a kiadások 3971,4 milliárd forinttal, 29,8 százalékkal nőttek.

A PM kiemelte, hogy a bevételek között 13,5 százalékkal emelkedtek az adó- és járulékbevételek.

Június végéig az általános forgalmi adóból 3255,0 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 764,8 milliárd forinttal, 30,7 százalékkal haladta meg.

A személyi jövedelemadó-bevétel az év első hat hónapjában 1030,4 milliárd forint volt, 341,3 milliárd forinttal alacsonyabb az egy évvel korábbi összegnél. Az eltérést a bérek növekedése ellenére és a gyermeket nevelő szülők részére történt egyszeri adóvisszatérítés hatásával magyarázta a PM tájékoztatója.

A jövedéki adóból befolyt 580,7 milliárd forint bevétel 19,9 milliárd forinttal, 3,5 százalékkal nőtt.

Társasági adó címén az év első hat hónapjában 461,1 milliárd forint realizálódott, 112,4 milliárd forinttal több, mint a múlt év azonos időszakában.

Az uniós programok bevételei mérlegsoron június végéig 460,7 milliárd forint bevétel keletkezett. Ez az összeg a 2363,3 milliárd forint törvényi előirányzat 19,5 százalékát teszi ki. Az uniós programokra június végéig 1846,9 milliárd forint összegű kifizetés történt, ami a 3001,2 milliárd forint törvényi előirányzat 61,5 százalékos teljesítését jelenti.

A nyugdíjbiztosítási alapbevételei 2370,8 milliárd forintot értek el, 440,9 millió forinttal, 22,8 százalékkal nőttek a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Ebből a szociális hozzájárulási adó és járulékok 1867,5 milliárd forintot tettek ki, míg a költségvetési hozzájárulás 484,4 milliárd forint volt. Az adók és járulékok 204,2 milliárd forinttal, a költségvetési támogatás 233,8 milliárd forinttal nőtt. Az egészségbiztosítási alap adó- és járulékbevételei 131,2 milliárd forinttal 1028,6 milliárd forintra nőttek, amiből a költségvetési hozzájárulás 618,2 milliárd forint, az előző évinél 255,3 milliárddal több volt.

Június végéig a nyugdíjkiadások 2360,6 milliárd forintot tettek ki, ami 373,4 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakának kiadásait. A 18,8 százalékos növekedést a 13. havi ellátások februári kifizetése okozta. A 2,5 millió nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülő több mint 371 milliárd forint 13. havi ellátást kapott.

A gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadás június végéig 1073,9 milliárd forintot tett ki az egy évvel korábbi 877,4 milliárd forinttal szemben. Az előző évhez viszonyított magasabb összegű kiadás az orvosok tavaly januártól bevezetett béremelésével, valamint a háziorvosok, fogorvosok és szakdolgozóik bértámogatásával, az egészségügyi szakdolgozók januári béremelésével, továbbá az “összevont szakellátásból” eredő többletfinanszírozással magyarázta a PM jelentése.

A költségvetési szervek kiadásai június végéig 3392,6 milliárd forintot értek el, ez 2,7 százalékkal több az előző év azonos időszakához képest. A kiadásból 12,6 százalékkal magasabb összeg, 2100,3 milliárd forint a személyi juttatásokra és munkaadókat terhelő járulékokra ment, amit a fegyveres szerveknél kifizetésre került az egyszeri szolgálati juttatással indokolt a PM.

A bevételek és kiadások egyenlegeként adódó 712,3 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás 239,9 milliárd forinttal lett több az előző évinél, amit a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával, az előző évitől különböző hozamokkal és finanszírozási szerkezettel magyarázott a jelentés.

A központi költségvetés adóssága június végéig 3583,2 milliárd forinttal növekedett, és 44 280 milliárd forintot ért el.

A hiányt finanszírozó nettó forintkibocsátás 1522,2 milliárd forinttal növelte az adósságot, a nettó devizakibocsátás 1851,6 milliárd forinttal, míg a forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett gyengülése 664,8 milliárd forinttal növelte az adósság nyilvántartási értékét. A deviza-keresztárfolyamok változása és egyéb tényezők miatt bekövetkezett mark-to-market betétállományok növekedése 209,4 milliárd forinttal járult hozzá az adósságállomány növekedéséhez – derül ki a Pénzügyminisztérium adataiból.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Az adócsalás ódivatú a kiberbűnözés a divat – na meg a korrupció

Fotó: Freepik A Legfőbb Ügyészség nemrég tette közzé szokásos éves...

Heiligenblutban terjeszkedik tovább a Hilaris Hotels

Mostantól hét szállodával várja az aktív pihenés szerelmeseit Ausztriában...

Magyar gabonasiker: van amiben a TOP kategóriában Európában

Az Akcenta szakértőinek elemzése szerint 2024-ben 1,93 milliárd euró értékben értékesítettünk gabonát külföldön (+14% éves összevetésben)

Nyugat-Magyarországon a legnagyobb a kereslet felújítandó lakásokra

Budapesten a felújítandó lakások aránya az év eleje óta átlagosan 8,6 százalék, és szeptemberben is 9 százalék körül alakult.
Hirdetés

Hírek

Magyar gabonasiker: van amiben a TOP kategóriában Európában

Az Akcenta szakértőinek elemzése szerint 2024-ben 1,93 milliárd euró értékben értékesítettünk gabonát külföldön (+14% éves összevetésben)

Nyugat-Magyarországon a legnagyobb a kereslet felújítandó lakásokra

Budapesten a felújítandó lakások aránya az év eleje óta átlagosan 8,6 százalék, és szeptemberben is 9 százalék körül alakult.

Megduplázzák a Demján Sándor Tőkeprogramban egy vállalkozásba befektethető tőke maximális összegét

A cél a vállalkozások likviditási terheinek enyhítése, a működési biztonság és a beruházási hajlandóság támogatása.

Ezért fékezett be a magyar export

Az előző negyedévben a nagyvállalatok 3,2 százalékos exportárbevétel-növekedésre számítottak, most átlagosan 0,1 százalékos csökkenést várnak

Miskolc Ehető Erdő programja a világ hat legjobb közösségi fenntarthatósági kezdeményezése között

Az Ehető Erdő program bekerült a Green Destinations Top 100 Story Awards 2026 versenyén a világ legjobb 6 projektje közé a Thriving Communities (Virágzó közösségek) kategóriában.

1,5 milliárd forintos keretemelés a kkv-k számára

Eredetileg kétmilliárd forintos kerettel írták ki a Munkakörülmények fejlesztése című pályázati felhívás első ütemét a kis- és közepes vállalkozások számára, ám szükség volt egy másfél milliárdos keretemelésre a nagy érdeklődés miatt.

Nő a betörések kockázata a halottak napi hétvégén

Ha a telefonra érkezik riasztás vagy az okoskamerán gyanús mozgást látunk, ne menjünk egyedül „ellenőrizni”. A távfelügyelet és a rendőrség feladata a beavatkozás.

Külföldi óriáscég vásárolja fel a nagy magyarországi élelmiszergyárat

A Global Green Europe Kft. jelenleg mintegy 180 főt foglalkoztat, 2024-es forgalma körülbelül 15,5 milliárd forint volt, bár adózott eredménye 700 millió forintos veszteséget mutatott. A
Hirdetés

Gazdaság

Van akinél nagyon komoly szja visszatérítést hozhat ez a megoldás

Az év vége közeledtével érdemes ellenőrizni az idei nyugdíjpénztári befizetéseink összegét, annak érdekében, hogy minél jobban ki tudjuk használni az szja-visszatérítés lehetőségét – hívja...

Ezt hozhatja a Széchenyi Kártya MAX+ kamatcsökkenése

A Széchenyi Kártya Program új kamatfeltételei kézzelfogható segítséget nyújtanak a hazai kkv-knak, különösen a működés finanszírozásában: a vállalkozások által fizetendő nettó kamat október 6-tól...

Tisztázzuk a vagyonadó terveket: ma egymilliárdosnak lenni már nem akkora szó, mint tíz éve

Ma már nagyjából 7000-10.000 magyar rendelkezik legalább 1 milliárd forintos klasszikus pénzügyi vagyonnal, 30.000 fő rendelkezik egymilliárdot meghaladó teljes vagyonnal, számuk pedig 2030-ra ötödével nőhet.

Oda az MBH kapcsolat, de marad a régi gondoskodás

Megújul a Gondoskodás Egészség- és Nyugdíjpénztár – megszűnik az MBH-val való együttműködés A mai nap első híre az volt, hogy az MBH Bank felülvizsgálta és...