Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Államháztartás. Az éves hiány 76,7 százaléka teljesült áprilisig
No menu items!

Államháztartás. Az éves hiány 76,7 százaléka teljesült áprilisig

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 1144,1 milliárd forintos hiánnyal zárta az első negyedévet, ami 37,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A társadalombiztosítási alapok hiánya 110,2 százalékkal nőtt – közölte a Pénzügyminisztérium.

A központi alrendszer bevételei 518,2 milliárd forinttal, 9,8 százalékkal 5808,9 milliárd forintra, a kiadások 830,4 milliárd forinttal, 13,6 százalékkal 6953,0 milliárd forintra emelkedtek az előző év első három hónapjához képest.

A központi költségvetés 943,0 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 18,4 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 182,7 milliárd forintos hiányt mutattak március végén.

A központi alrendszer első negyedévi hiánya az idei évre elfogadott 1491,2 milliárd forintos előirányzat 76,7 százaléka volt. Ezen belül a társadalombiztosítási alapok deficitje 57,5 százalékkal haladta meg az éves előirányzatot.

Márciusban 604,4 milliárd forint volt a központi kormányzat hiánya 4,7 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A költségvetés és az állami pénzalapok hiánya alacsonyabb volt a tavaly márciusinál, az egészségbiztosítási alap 112,2 milliárd forintos havi deficitje viszont több mint duplája a tavaly márciusinak.

Az év első három hónapjában 150,6 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, ugyanakkor az uniós kiadások 615,6 milliárd forintot tettek ki, ami az az éves előirányzat 38,4 százalékos teljesítését jelenti.

A járványügyi védekezéshez biztosított források március végéig meghaladták a 342,8 milliárd forintot.

A személyi jövedelemadóból származó bevétel az év első három hónapjában 678,0 milliárd forint volt, a magasabb bérkiáramlás miatt 48,4 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál.

Március végéig az általános forgalmi adóból 1196,4 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi összeget 67,5 milliárd forinttal, 6,0 százalékkal haladta meg. A jövedéki adóbevétel alig 0,7 százalékkal 259,4 milliárd forintra csökkent, mert az üzemanyagok utáni bevételeket az alacsonyabb forgalommal szemben a magasabb adó ellensúlyozta. A dohánytermékek utáni bevételek csökkenését pedig az adómérték emelésével szemben a múlt év végi készletfelhalmozással magyarázta a jelentés.

A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások összege március végéig 50,1 milliárd forint volt, 20,4 milliárd forinttal alacsonyabb a tavalyinál.

A családi támogatásokra március végéig összesen 133,4 milliárd forintot fizettek ki, 31,6 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A legnagyobb összeget, 103,4 milliárd forintot a családi pótlék tette ki, amely 27,7 milliárd forinttal, 36,6 százalékkal nőtt a tavalyi első negyedévhez képest, mivel a húsvéti munkaszüneti napokra tekintettel egyes családi támogatások áprilisi összegét – 32,1 milliárd forintot – már március végén folyósította a kincstár.

A költségvetési szervek kiadásai mérlegsoron 1792,3 milliárd forint jelent meg, 8,0 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Ebből a személyi juttatásokra és munkaadókat terhelő járulékokra kifizetett összeg 234,3 milliárd forinttal 1062,7 milliárd forintra nőtt. A kifizetett összegből 149,0 milliárd forint az április hónapban esedékes bérek kifizetése volt.

Az első negyedévi nyugdíjkiadások 1024,2 milliárd forintot tettek ki, ami 120,7 milliárd forinttal több a tavalyinál, ebből 77,8 milliárd forintot tett ki a 13. havi nyugellátások februári kifizetése.

A gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadás 507,1 milliárd forint volt az egy évvel korábbi 395,9 milliárd forinttal szemben. A magasabb kiadás jelentős részben az egészségügyi szakdolgozói bérek korábbi emelésével és az orvosok idén januári béremelésével függ össze.

A kamatfizetések éven belüli eltérő lefutása miatt a 128,3 milliárd forint nettó kamatkiadás 43,0 milliárd forinttal lett kevesebb az előző év azonos időszakához képest.

A költségvetés forintadóssága március végéig 992,4 milliárd forinttal növekedett, és 30 229,6 milliárd forintot ért el, devizaadóssága 410,8 milliárd forinttal 6907,4 milliárd forintra csökkent. A devizaadósság részaránya a 2020. év végi 19,9 százalékról 18,5 százalékra csökkent.

A tájékoztató kitért arra, hogy a tavaszi parlamenti időszakban kerül sor az idei évi költségvetési törvény módosítására. Ebben az uniós módszertan szerinti államháztartási hiánycélt a GDP 7,5 százalékában jelölte meg a Pénzügyminisztérium a tavaly jóváhagyott 2,9 százalékkal szemben.

A benyújtott költségvetési módosítójavaslat 1491,2 milliárd forintról 796,5 milliárd forinttal 2287,7 milliárd forintra emeli az államháztartás központi alrendszerének idei évre tervezett pénzforgalmi hiányát.

Tavaly a központi alrendszer pénzforgalmi hiánya 5548,6 milliárd forint volt, az államháztartás uniós módszertannal (ESA-2010) számolt eredményszeméletű deficitje előzetes adatok szerint 3869,6 milliárd forintot tett ki, ami a GDP 8,1 százaléka volt.

A törvénymódosító indítvány a GDP 79,9 százalékában jelöli meg az idei év utolsó napján fennálló államadósság kitűzött mértékét, a múlt év végi 80,4 százalékkal szemben.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Az Otthonfelújítási program felhívását szakmai egyeztetés előzi meg

Júniustól indul az Otthonfelújítási program, amellyel a kormány a családokat és a magyar gazdaság növekedését is támogatja, a programban június 3-tól az MFB Pontokon keresztül lehet részt venni.

Megkezdte működését Bécs első zöldhidrogén-üzeme

Az emelkedőkkel és gyakori megállókkal tarkított vonalon jövő évtől tíz portugál gyártmányú, akadálymentes CaetanoBus szállítja majd az utasokat. 

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

2030-ig megkétszereződik a geotermikus energia hazai felhasználása

Március elején nyílt meg a Svájci Alap forrásaiból finanszírozott 5,3 milliárd forintos felhívás egyebek mellett meglévő termálkutak korszerűsítésének vagy állami tulajdonban levő szénhidrogén-kutak termálkúttá alakításának támogatására
Hirdetés

Hírek

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.
Hirdetés

Gazdaság

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.

Tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon márciusban

A részvényalapokhoz 9,2 milliárdnyi tőke áramlott. Az árfolyammozgások tovább segítettek, így 4,8 százalékos növekedés történt a kategória vagyonában az elmúlt hónapban.

Begyújtották a rakétát a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztári alapok hasonlóan teljesítettek, mint az önkéntes pénztári portfóliók. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben 2,7-5,1 százalék között.

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.