Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Államháztartás. Az éves hiány 76,7 százaléka teljesült áprilisig
No menu items!

Államháztartás. Az éves hiány 76,7 százaléka teljesült áprilisig

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 1144,1 milliárd forintos hiánnyal zárta az első negyedévet, ami 37,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A társadalombiztosítási alapok hiánya 110,2 százalékkal nőtt – közölte a Pénzügyminisztérium.

A központi alrendszer bevételei 518,2 milliárd forinttal, 9,8 százalékkal 5808,9 milliárd forintra, a kiadások 830,4 milliárd forinttal, 13,6 százalékkal 6953,0 milliárd forintra emelkedtek az előző év első három hónapjához képest.

A központi költségvetés 943,0 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 18,4 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 182,7 milliárd forintos hiányt mutattak március végén.

A központi alrendszer első negyedévi hiánya az idei évre elfogadott 1491,2 milliárd forintos előirányzat 76,7 százaléka volt. Ezen belül a társadalombiztosítási alapok deficitje 57,5 százalékkal haladta meg az éves előirányzatot.

Márciusban 604,4 milliárd forint volt a központi kormányzat hiánya 4,7 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A költségvetés és az állami pénzalapok hiánya alacsonyabb volt a tavaly márciusinál, az egészségbiztosítási alap 112,2 milliárd forintos havi deficitje viszont több mint duplája a tavaly márciusinak.

Az év első három hónapjában 150,6 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, ugyanakkor az uniós kiadások 615,6 milliárd forintot tettek ki, ami az az éves előirányzat 38,4 százalékos teljesítését jelenti.

A járványügyi védekezéshez biztosított források március végéig meghaladták a 342,8 milliárd forintot.

A személyi jövedelemadóból származó bevétel az év első három hónapjában 678,0 milliárd forint volt, a magasabb bérkiáramlás miatt 48,4 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál.

Március végéig az általános forgalmi adóból 1196,4 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi összeget 67,5 milliárd forinttal, 6,0 százalékkal haladta meg. A jövedéki adóbevétel alig 0,7 százalékkal 259,4 milliárd forintra csökkent, mert az üzemanyagok utáni bevételeket az alacsonyabb forgalommal szemben a magasabb adó ellensúlyozta. A dohánytermékek utáni bevételek csökkenését pedig az adómérték emelésével szemben a múlt év végi készletfelhalmozással magyarázta a jelentés.

A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások összege március végéig 50,1 milliárd forint volt, 20,4 milliárd forinttal alacsonyabb a tavalyinál.

A családi támogatásokra március végéig összesen 133,4 milliárd forintot fizettek ki, 31,6 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A legnagyobb összeget, 103,4 milliárd forintot a családi pótlék tette ki, amely 27,7 milliárd forinttal, 36,6 százalékkal nőtt a tavalyi első negyedévhez képest, mivel a húsvéti munkaszüneti napokra tekintettel egyes családi támogatások áprilisi összegét – 32,1 milliárd forintot – már március végén folyósította a kincstár.

A költségvetési szervek kiadásai mérlegsoron 1792,3 milliárd forint jelent meg, 8,0 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Ebből a személyi juttatásokra és munkaadókat terhelő járulékokra kifizetett összeg 234,3 milliárd forinttal 1062,7 milliárd forintra nőtt. A kifizetett összegből 149,0 milliárd forint az április hónapban esedékes bérek kifizetése volt.

Az első negyedévi nyugdíjkiadások 1024,2 milliárd forintot tettek ki, ami 120,7 milliárd forinttal több a tavalyinál, ebből 77,8 milliárd forintot tett ki a 13. havi nyugellátások februári kifizetése.

A gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadás 507,1 milliárd forint volt az egy évvel korábbi 395,9 milliárd forinttal szemben. A magasabb kiadás jelentős részben az egészségügyi szakdolgozói bérek korábbi emelésével és az orvosok idén januári béremelésével függ össze.

A kamatfizetések éven belüli eltérő lefutása miatt a 128,3 milliárd forint nettó kamatkiadás 43,0 milliárd forinttal lett kevesebb az előző év azonos időszakához képest.

A költségvetés forintadóssága március végéig 992,4 milliárd forinttal növekedett, és 30 229,6 milliárd forintot ért el, devizaadóssága 410,8 milliárd forinttal 6907,4 milliárd forintra csökkent. A devizaadósság részaránya a 2020. év végi 19,9 százalékról 18,5 százalékra csökkent.

A tájékoztató kitért arra, hogy a tavaszi parlamenti időszakban kerül sor az idei évi költségvetési törvény módosítására. Ebben az uniós módszertan szerinti államháztartási hiánycélt a GDP 7,5 százalékában jelölte meg a Pénzügyminisztérium a tavaly jóváhagyott 2,9 százalékkal szemben.

A benyújtott költségvetési módosítójavaslat 1491,2 milliárd forintról 796,5 milliárd forinttal 2287,7 milliárd forintra emeli az államháztartás központi alrendszerének idei évre tervezett pénzforgalmi hiányát.

Tavaly a központi alrendszer pénzforgalmi hiánya 5548,6 milliárd forint volt, az államháztartás uniós módszertannal (ESA-2010) számolt eredményszeméletű deficitje előzetes adatok szerint 3869,6 milliárd forintot tett ki, ami a GDP 8,1 százaléka volt.

A törvénymódosító indítvány a GDP 79,9 százalékában jelöli meg az idei év utolsó napján fennálló államadósság kitűzött mértékét, a múlt év végi 80,4 százalékkal szemben.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A Bükk-vidék Geopark elnyerte az UNESCO Globális Geopark címet

A geoparkok fontos szerepet töltenek be a vidéki térségek fejlesztésében a földtudományi értékekre alapuló, a helyi szolgáltatókat helyzetbe hozó fenntartható geoturizmus által

Baj van: több büntetést szabott ki a Nébih

Egy kicsivel rosszabbak lettek a számok, mint korábban, ez valószínűleg annak a kereskedői viselkedésnek köszönhető, amivel megpróbálják a fogyasztás visszaesése miatt kiesett nyereséget visszapótolni

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.

A kíberbűnözők mindig a könnyebb utat választják: az ügyfeleket veszik célba

A Magyar Államkincstár aktív részt vállal a KiberPajzs együttműködésben, amely a Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére jött létre.

Hírek

Enyhe emelkedéssel nyithat a tőzsde az elemző szerint

Enyhe emelkedéssel nyithat szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint.

Elemző: iránykereséssel nyithat a tőzsde

Hétfőn a BÉT részvényindexe, a BUX 141,21 pontos, 0,22 százalékos csökkenéssel, 65 095,72 ponton zárt.

A héten várható: Az MNB kamatdöntő ülést tart, államháztartási adatok

Tavaly decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 655 600, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 451 300 forint volt.

Devizapiac – Gyengült a forint reggel

Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel.

Elemző: átlag feletti forgalomban emelkedett a tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 462 pontos, 0,71 százalékos emelkedéssel, 65 450,33 ponton zárt hétfőn.

BÉT – Emelkedő forgalomban csökkent a BUX a héten

Emelkedő forgalom mellett csökkent a héten a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe,

NAV: már elérhetők az adóbevallási tervezetek

A bevallási tervezet ugyanis csak azokat a bevételi, jövedelmi adatokat tartalmazza, amelyek a NAV rendelkezésére állnak a munkáltatók és kifizetők bevallásai, adatszolgáltatása révén.

Elemző: a Richter húzta le a BUX-ot

A részvénypiac forgalma 28,7 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével gyengültek az előző napi záráshoz képest.

Gazdaság

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.

Stabil kilátással megerősítette az OTP-bankok besorolásait a Moody’s

A hitelminősítő kiemeli, hogy az OTP finanszírozása stabil, és mindenekelőtt a betétállományra épül.

Az MBH Bank lett a Fundamenta többségi tulajdonosa

A Fundamenta ezentúl az MBH Bank konszolidált leányvállalataként, de önállóan működik tovább

A költségvetés biztosította a forrásokat a nyugdíjak és a családtámogatások védelméhez

A költségvetés a válságokban is helytállt, a rendkívüli kiadások mellett is biztosította a forrásokat a nyugdíjak és a családtámogatások védelméhez, valamint a rezsicsökkentés fenntartásához.