A pénzügyi számlák adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási igénye a március végén zárult egy évben 891 milliárd forintot, a GDP 2,1 százalékát tette ki. Ezen belül az idei első negyedévben 33 milliárd forint többletet könyveltek el, ami a negyedéves GDP 0,3 százalékának felelt meg – jelentette a Magyar Nemzeti Bank.
A március végéig tartó egy év hiteligényét a tavaly negyedik negyedévi 802 milliárd forint deficit határozta meg, ami az utóbbi két évben rendszeresnek látszik: 2017 negyedik negyedévében is 801 milliárd forint, és 2016 végén is 886 milliárd forint finanszírozási igénye volt az államháztartásnak.
Az államháztartás névértéken számításba vett bruttó konszolidált (maastrichti) adóssága az idei első negyedév végén 29 375 milliárd forint, a GDP 68,3 százaléka volt, 0,7 százalékponttal alacsonyabb a múlt év véginél és 3,5 százalékponttal csökkent egy év alatt. Az adósságot a tranzakciók 322 milliárd forinttal, az átértékelődések pedig 20 milliárd forinttal növelték a negyedévben. Az Eximbank adósságát is figyelembe véve a maastrichti adósság a pénzügyi számlák módszertana alapján számoltnál 1,8 százalékponttal magasabb, a GDP 70,1 százaléka volt, 3,6 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
Az államháztartás nettó tartozása 24 212 milliárd forint a GDP 56,3 százalékát tette ki március végén.
A pénzügyi számlák adatai szerint az idei első negyedévben megsokszorozódott a vállalatok hiteligénye, nettó finanszírozási igényük 976 milliárd forint volt, az első negyedévi GDP 9,6 százaléka, több mint nyolcszorosa az előző negyedévinek és 41,9 százalékkal több az egy évvel korábbinak.
A nem pénzügyi vállalatok pénzügyi eszközei is jelentősen, 498 milliárd forinttal, az egy évvel korábbi 118,8 százalékával nőttek, a kötelezettségeik pedig még annál is nagyobb mértékben, 1473 milliárd forinttal nőttek tranzakcióból eredően. A pénzügyi eszközök között kiemelkedő mértékben emelkedtek a külföldi betétek és az egyéb követelések, és számottevő volt a vállalatközi és a külföldi hitelek, valamint a részvények és részesedések növekedése is. Ugyanakkor jelentősen csökkentek a hitelintézeti betétek. A kötelezettség oldalon a külföldi részesedések és az egyéb tartozások növekedése volt kiemelkedő, de jelentősen növekedtek a hitelintézetektől felvett, a vállalatközi és a külföldi hitelek is – közölte az MNB.
A háztartások nettó finanszírozási képessége a március végén zárult egy évben 2299 milliárd forint, a GDP 5,3 százaléka volt, ebből az első negyedévben pedig 404 milliárd forint, a negyedéves GDP 4,0 százalékát tette ki. A háztartások pénzügyi eszközei közül az első negyedévben jelentős mértékben növekedtek a központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok, és kisebb mértékben a betétek, a biztosítástechnikai tartalékok és az egyéb követelések, ugyanakkor a készpénz valamelyest csökkent.
A háztartások kötelezettségeit tekintve számottevően bővült a forint ingatlanhitelek állománya, kisebb mértékben a forint fogyasztási és egyéb hitelek állománya is a tranzakciókból eredően.
