Béremelés, adócsökkentés, a minimálbér és a szociális juttatások növelése – hangzanak az argentin kormány ígéretei. A szakértők többsége kétli, hogy a politikai túléléséért küzdő Mauricio Macri elnök kivezeti a dél-amerikai országot az egyre mélyülő krízisből.
Mindenki a túlélésért küzd
Egy szupermarket Buenos Aires a középréteg által lakott negyedében, Recoletában. Egy idős hölgy az árakat hasonlítja össze, majd csirkecomb tesz a kosarába.
„Nem olyan drága, mint a marha” – indokolja döntését.
Steak helyett sültcsirkét enni komoly áldozat a marhahúst mindennél jobban szerető argentinoknak. Pedig a csirke sem olcsó, és ahogy minden más élelmiszer, napról napra többe kerül. Az argentin fizetőeszköz, a peso egyre csak veszít az értékéből, az infláció megállíthatatlanul nő. A lakosság szó szerint, az előválasztást elvesztő, hivatalban lévő elnök, Mauricio Macri pedig a politikai túlélésért küzd.
Az elmúlt évtizedekben az argentinok már hozzászokhattak a nemzeti valuta értékvesztéséhez, a drasztikus pénzromláshoz, no és az államcsődhöz is. A többség csak legyint Macri friss bejelentésére, miszerint áfa-mentesek lesznek az alapvető élelmiszerek.
„Húsz százalékos infláció mellett a huszonegy százalékos áfa megszüntetése nem fog árcsökkenést hozni, viszont komoly bevételkiesést jelent a költségvetésnek” – vélik a szkeptikus közgazdászok.
Az elemzők és a lakosság többsége is biztos benne, hogy az októberi elnökválasztásig nem lesz politikai stabilitás, ami a befektetők további elbizonytalanodásával és a peso folytatódó értékvesztésével jár.
Államcsőd – előjelek
A krízis hatásai nem csak az élelmiszerüzletekben kézzelfoghatók. Az argentin ingatlanpiac, ahol az üzlet már jó ideje dollárban folyik, az összeomlás szélén áll. Az éttermekben csökkentek az adagok, hogy ne kelljen árat emelni. A kőolajért is természetesen dollárban kell fizetni, így a szállítás és a közlekedés napról-napra drágul.
Év eleje óta 40%-al emelkedett az üzemanyagok ára. A jövedelmek alig 10%-al.
A hírekben óránként bemondják a dollár-pesó árfolyamot – az argentinok tapasztalatból tudják, ez az államcsőd előjele.
„Mély válságot nem lehet hangzatos ígéretekkel kezelni. Reformokra lenne szükség, amibe viszont a választásokig hátralévő két hónapban nem lehet belevágni” – mondja egy vásárló az élelmiszerüzletben.
Ő is kétszer meggondolja, mit tesz a kosarába. De még mindig jobb helyzetben van, mint az argentinok 34 százaléka, akik a szegénységi küszöb alá süllyedtek.
Közülük kerülnek ki az argentin főváros főterén, az elnöki palota előtt egy civil szervezet ételosztására várakozók. Az egyik sorban álló, aki újrahasznosítható szemét gyűjtésével próbálja túlélni a mindennapokat, populizmussal vádolja Macrit: „Néhány pesós segélynöveléssel akar szavazatokat venni.”
Nem csak ő, de a jónevű argentin közgazdász, Miguel Boggiano is úgy véli, hogy az előválasztásokon vereséget szenvedett Macri politikailag ’béna kacsa’ és az új kormány decemberre várható megalakulásáig nem lehet érdemi intézkedésékre számítani. „A politika döntésképtelenségéért a válság mélyülésével, tovább növekvő inflációval és munkanélküliséggel fogunk fizetni” – hangzik Boggiano pesszimista jóslata.
Bizalomépítő neoliberális reform után
Amikor Macri 4 évvel ezelőtt hivatalba lépett neoliberális gazdasági reformokat vezetett be és szolid költségvetési politikába kezdett. Feloldotta a pénzpiaci korlátozásokat, a devizatranzakciókat nem kellett a központi bankon keresztül lebonyolítani. Így akarta a több államcsőd után bizalmatlan befektetőket meggyőzni, hozzanak tőkét az országba.
Korlátok nélkül
Azóta korlátozás és kontroll nélkül vásárolhat bárki argentin állampapírokból és az országban működő vállalatok részvényeiből. A külföldi befektetők ünnepelték a neoliberális elnököt, ömlött a tőke az országba, a peso évtizedes csúcsokat döntött. Aztán lassan megfordult a pénzáramlás iránya. Egyre inkább ment és nem jött a tőke.
A befektetői hangulatváltozás a világgazdasági folyamatokban is tetten érhetők. Amikor a 2008/09-es pénzügyi válság elérte a reálgazdaságok az európai központi bankok és az amerikai FED soha nem látott mértékben csökkentették az alapkamatokat. A befektetési alapok menedzserei a fejlett országok állampapírjainak minimalizált kamatszintjével nem tudták biztosítani az ígért hozamokat. Egyre több került a feltörekvő országok magasabb kamatot kínáló állampapírjaiból és részvényeiből a bankok és biztosítók portfólióiba.
Egy-két éve a portfóliókban az argentin vagy török értékpapírok helyét ismét az amerikai, portugál, vagy éppen japán kötvények és részvények veszik át.
A tőke távozását a feltörekvő országokból azok érzik leginkább, akiknek a legkevesebb ráhatásuk van a globális pénzpiaci folyamatokra: a kis és közepes vállalkozások, valamint a polgárok. Hullámvasútra kerül a nemzeti valuták árfolyama; alig lehet árakat kalkulálni. Drágul az import, az energia, az így növekvő szállítási költségek minden termék árára kihatnak. Csökken a vásárlóerő és a fogyasztás. Szaporodnak a csődök, nő a munkanélküliség.
Miért éppen Argentína?
Dél-Amerika második legnagyobb ország azért van különösen kitéve a pénzpiaci turbulenciáknak, mert az államadósság összege 300 milliárd dollár körül mozog, ami az éves GDP 80 százalékának felel meg. Ráadásul Argentína nagy része valutában, leginkább dollárban van eladósodva.
Argentína kockázata nőtt. Mindenki szabadulni akart az argentin befektetéseitől. Így lehet, hogy az év eleje óta a peso értéke felét elvesztette a dollárral szemben. Több mint 50 milliárd dollár hagyta el az országot. Nem csak a külföldi befektetők menekülnek, a tehetős argentinok is külföldön helyezik biztonságba a megtakarításaikat.
Nem csak a lakosság, a kormány számára is komolyak gond a peso értékvesztése. Az állam dollárban van eladósodva. Minél gyengébb a nemzeti valuta, annál többe kerül az államadósság törlesztése. Több bevétellel csökkentheti a költségvetés a hitelállományt, miközben csökkentenie kell a kiadásokat. Mindezek miatt az ország az éve elején kénytelen volt pénzügyi segítséget kérni a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF).
A hitellel nem sikerült stabilizálni a gazdaságot.
Kétséges, hogy az októberben nagy valószínűség szerint távozó elnök most bejelentett intézkedései képesek lesznek-e erre.
