Az azonosítatlan drónok tönkretehetik a polgári légiközlekedést
Az elmúlt években történt, akár a terrorcselekmények határát súroló események miatt egyre növekvő aggodalmat kelt a polgári légiközlekedés biztonsága és működése szempontjából az azonosítatlan drónok megjelenése a repülőterek közelében.
Miközben az elmúlt nyarakon a légtér zsúfoltsága miatti késések miatt volt pánik helyzet az utazók körében, a legújabb fejlemény az, hogy az azonosítatlan drónok berepülése miatt kellett már többször is leállnia egy-egy nagy repülőtérnek. Ami érthetően még a korábbiaknál is nagyobb késéseket, sőt kaotikus állapotokat okozott, hiszen ezek az incidensek a repülőtér-leállásokkal együtt járatkésésekhez és -törlésekhez, valamint jelentős gazdasági és végső soron társadalmi következményekkel is együtt járnak. A nemzetközi szakcikkek alapján AzÜzlet azt próbálta összefoglalni, hogy ez az új helyzet miként befolyásolhatja a jövőben a polgári légiközlekedést, különös tekintettel a biztonsági, gazdasági és szabályozási kihívásokra.
Minimum zavaró repülések
Az alábbi táblázat a legutóbbi és legjelentősebb incidenseket foglalja össze, kiemelve azok helyszínét, időpontját és hatásait:
|
Dátum / Időszak
|
Helyszín / Repülőtér(ek)
|
Incidens / Leállás
|
Főbb hatások és megjegyzések
|
|
2025. október 3.
|
Müncheni repülőtér, Németország
|
Drónészlelések miatt éjszakai leállás.
|
17 járat törlése, 15 járat átirányítása, közel 3000 utas érintett. A működés másnap reggel folytatódott [1].
|
|
2025. szeptember 22.
|
Koppenhágai repülőtér, Dánia
|
Két-három nagy drón észlelése ellenőrzött légtérben. A járatokat közel 4 órára leállították.
|
Körülbelül 31 járatot átirányítottak; ~100 járatot késleltettek vagy töröltek; mintegy 20 000 utas érintett. A hatóságok a drónkezelőt „képzettnek” minősítették [1].
|
|
2025. szeptember 22. (ugyanazon az éjszakán)
|
Oslói repülőtér, Norvégia
|
Drónészlelés háromórás leállást okozott.
|
Több járatot töröltek vagy átirányítottak. Két azonosítatlan drónt jelentettek [1].
|
|
2025. szeptember 24–25.
|
Aalborg repülőtér, Dánia, valamint Esbjerg, Sønderborg, Skrydstrup
|
Több drónbehatolás ideiglenes lezárásokhoz és forgalomkorlátozásokhoz vezetett.
|
Az incidensek két éjszakán át tartottak, a működést ismételten megzavarták [1].
|
|
2025. szeptember 25.
|
Billund és Kastrup, Dánia
|
További drónészlelések további légtérkorlátozásokat váltottak ki, többek között katonai létesítmények felett.
|
A dán tisztviselők lehetséges „hibrid támadásra” figyelmeztettek [1].
|
|
2025. szeptember 27.
|
Karup légibázis és más dán katonai bázisok
|
Több drónt észleltek stratégiai infrastruktúra közelében.
|
A NATO fokozta a megfigyelést; Dánia további védelmi eszközöket telepített [1].
|
|
2018
|
London Gatwick, Egyesült Királyság
|
33 órás drónészlelés.
|
1000 járat törlése vagy átirányítása, 140 000 utas érintett [1].
|
A gazdaság is kárát látja
Az azonosítatlan drónok okozta repülőtér-leállások jelentős pénzügyi veszteségeket okoznak a légitársaságoknak, repülőtereknek és az érintett iparágaknak. A járatkésések, törlések és átirányítások közvetlen költségei mellett az utasok elszállásolása és kártérítése is komoly terhet ró a szolgáltatókra.
Különösen nagy kihívást jelentenek a biztosítási fedezetek. Charles Röbin, a Clyde & Co partnere szerint a meglévő üzletmenet-megszakítási biztosítások gyakran fizikai kárhoz kötik a kártérítést, ami nem fedi le a drónok okozta nem fizikai zavarokat. Ezért sürgős szükség van a biztosítási feltételek felülvizsgálatára és szélesebb körű fedezetek bevezetésére az ilyen típusú, nem fizikai károkat okozó eseményekre.
A logisztikai és ellátási lánc zavarai is jelentősek. Az időérzékeny légi áruszállításban bekövetkező fennakadások romlandó áruk, például élelmiszerek, gyógyszerek és sürgős ipari alkatrészek károsodásához vezethetnek. Ez megnövekedett szállítási költségeket és hosszabb szállítási időket eredményez, ami végső soron az árak emelkedéséhez vezethet.
A turizmus és vendéglátás szektor is súlyosan érintett. A járatok törlése miatt lemondott utazások, valamint a szállodai és rendezvényszervezői veszteségek komoly gazdasági károkat okozhatnak az érintett régiókban. Az utasoknak magasabb jegyárakkal és a késések, átirányítások, törlések miatti további költségekkel kell számolniuk. A nyugat-európai repülőterek rövid távon drágábbá válhatnak a megnövekedett forgalom miatt, mivel a légitársaságok biztonságosabb útvonalakat választanak.
Mit hozhat a jövő
Hibrid légtérmegtagadás (Hybrid Air Denial)
Az azonosítatlan drónok által jelentett fenyegetés egy újfajta „szürke zónás hadviselés” részét képezi, amelyet szakkifejezéssel hibrid légtérmegtagadásnak neveznek. Ebben a megközelítésben az ellenfelek olcsó drónokat használnak a nemzeti légtér kihívására és a polgári, valamint katonai légi műveletek megzavarására anélkül, hogy teljes körű konfliktust váltanának ki.
Ez a taktika különösen hatékony az alacsony költség, a könnyű hozzáférés és a minimális észlelt kockázat kombinációja miatt. A drónok olcsók, különösen az elfogásukhoz szükséges eszközökhöz képest. Egyetlen drón, amely sokkal olcsóbb, mint bármely modern repülőgép, képes leállítani egy repülőteret, amely több tízezer utast és több millió dollár értékű rakományt kezel. Mivel ezek a rendszerek általában nem rendelkeznek emberi kezelővel és fegyvertelenek, az ellenfelek alacsonyabb eszkalációs kockázattal folytathatnak hibrid hadviselést. A kereskedelmi forgalomban kapható rendszerek bevetése lehetővé teszi a hiteles légtérmegtagadást, ami megnehezíti a hatóságok számára az üzemeltetők azonosítását és felelősségre vonását.
A drónok célja gyakran a félelem és megosztottság terjesztése, valamint a kormányokba vetett bizalom aláásása a légtér biztonságának fenntartásával kapcsolatban. Az ilyen incidensek arra kényszerítik a kormányokat, hogy magyarázatot adjanak arra, miért nem tudják megakadályozni az ilyen zavarokat, ami erodálja az intézményekbe vetett bizalmat.
Technológiai és szabályozási válaszok
A drónfenyegetésre adott válaszok magukban foglalják a technológiai fejlesztéseket és a szabályozási keretek módosítását. A NATO-országok, köztük Dánia, tárgyalnak az ellen-drón rendszerek bevezetéséről, például egy „drónfal” létrehozásáról Kelet-Európában. Azonban az ilyen rendszerek telepítése jelentős időt, akár 2-3 évet is igénybe vehet.
Emellett jogszabályi változásokra is szükség van. Javaslatok születnek a drónok lelövését lehetővé tevő jogszabályok bevezetésére, különösen a kritikus infrastruktúra védelme érdekében. A megnövelt légi rendészet, a gyors NOTAM-ok (Notice to Air Mission: egy repüléssel kapcsolatos közlemény, amely távirati úton továbbított információkat tartalmaz a légiforgalmi berendezések, szolgálatok, eljárások létesítéséről, állapotáról, változásáról vagy veszély fennállásáról, amelyek ismerete elengedhetetlen a repülés biztonsága szempontjából. Forrás:wikipedia) kiadása és az ideiglenes alacsony magasságú korlátozások bevezetése az érintett régiókban szintén fontos intézkedések a légtér biztonságának fenntartására.
Végső soron az, hogy az azonosítatlan drónok jelentős és növekvő fenyegetést jelentenek a polgári légiközlekedésre, a közvetlen anyagi károkon is túlmutat. És mivel a jövőben várhatóan tovább nő az ilyen incidensek száma, különösen az észak- és kelet-európai régiókban, a geopolitikai feszültségek miatt, a légiközlekedési iparágnak, a kormányoknak és a biztosítóknak egyaránt alkalmazkodniuk kell ehhez az új valósághoz, átfogó stratégiákat kidolgozva, amelyek magukban foglalják a technológiai fejlesztéseket, a jogszabályi keretek módosítását és a nemzetközi együttműködést a légtér biztonságának és a polgári légiközlekedés zavartalan működésének hosszú távú biztosítása érdekében.
Érsek M. Zoltán
Címlapfotó:Freepik
Források
[1] Insurance Business UK. (2025, október 3.). Drone disruption: are aviation insurers ready for the risks? Elérhető: https://www.insurancebusinessmag.com/uk/news/breaking-news/drone-disruption-are-aviation-insurers-ready-for-the-risks-551921.aspx
[2] Bremer, M. K., & Grieco, K. A. (2025, október 2.). Hybrid air denial: The new gray zone battleground raging above Europe. Defense News. Elérhető: https://www.defensenews.com/opinion/2025/10/02/hybrid-air-denial-the-new-gray-zone-battleground-raging-above-europe/
[3] ZeroFox. (2025, szeptember 25.). Flash Report: Drone Sightings Disrupt Airport Operations in Europe. Elérhető: https://www.zerofox.com/intelligence/flash-report-drone-sightings-disrupt-airport-operations-in-europe/
[4] CBS News. (2025, szeptember 27.). Danish defense ministry reporting drones spotted overnight at defense facilities. Elérhető: https://www.cbsnews.com/news/danish-defense-ministry-reporting-drones-spotted-at-defense-facilities-overnight/
HR 2026: kötelező Bértranszparencia és a fiatal generációk motiválása
Nemzetközi szakmai konferencia 2025. november 17. (hétfő) a téma legkiválóbb hazai és nyugati előadóival. Vége a bértitoknak, 2026-tól egyenlő bér jár az egyenlő értékű munkáért. 2026. június 7-ig kell átültetniük a tagállamoknak a nemzeti jogba az Európai Unió Bértranszparencia-irányelvét. A magyar cégeknek ez nem csupán megfelelési kötelezettség, hanem stratégiai lehetőség is: a transzparens bérezés erősítheti a bizalmat, csökkentheti a fluktuációt, javíthatja a munkáltatói márkát és a munkavállalók motivációját.
Kérdés, hogy miként motiválhatjuk hatékonyan az Y és a Z generációt? Milyen kötelezettségeket ró a cégekre az EU-s Bértranszparencia irányelv? Melyek a hatékony bevezetés hatékony lépései? Milyen generációs igénykülönbségeket mutatnak a Bértranszparencia felmérések és miként érdemes reagálni rájuk? Mit mutatnak az osztrák és a német tapasztalatok?
Jelentkezés és részletek: azuzletkonferenciakozpont.hu/hr-konferencia-2025
Nemzetközi szakmai konferencia 2025. november 17. (hétfő) a téma legkiválóbb hazai és nyugati előadóival. Vége a bértitoknak, 2026-tól egyenlő bér jár az egyenlő értékű munkáért. 2026. június 7-ig kell átültetniük a tagállamoknak a nemzeti jogba az Európai Unió Bértranszparencia-irányelvét. A magyar cégeknek ez nem csupán megfelelési kötelezettség, hanem stratégiai lehetőség is: a transzparens bérezés erősítheti a bizalmat, csökkentheti a fluktuációt, javíthatja a munkáltatói márkát és a munkavállalók motivációját.
Kérdés, hogy miként motiválhatjuk hatékonyan az Y és a Z generációt? Milyen kötelezettségeket ró a cégekre az EU-s Bértranszparencia irányelv? Melyek a hatékony bevezetés hatékony lépései? Milyen generációs igénykülönbségeket mutatnak a Bértranszparencia felmérések és miként érdemes reagálni rájuk? Mit mutatnak az osztrák és a német tapasztalatok?
Jelentkezés és részletek: azuzletkonferenciakozpont.hu/hr-konferencia-2025
