Fotó: Freepik
Már kezd kibontakozni az a világ, amely a Trump által bevezetett vámok következménye. Mert miközben Washington vámtarifákkal fenyegeti szinte a teljes világot, mondván azok exporttöbbletükkel kihasználják az amerikai gazdaságot, Kína, Oroszország és India közeledését látványosan demonstrálták a pekingi győzelem napi ünnepségen, az Európai Unió pedig saját történelmi válaszát adta most azzal, hogy új kereskedelmi keretrendszert írt alá a Mercosur-országokkal és Mexikóval.
Az Európai Bizottság szerint a Mercosur-országokkal és Mexikóval létrejött megállapodások mérföldkövet jelentenek: nemcsak diverzifikálják az EU globális kereskedelmi kapcsolatait, hanem új exportpiacokat nyitnak meg az európai vállalatok számára. Az EU–Mercosur Partnerségi Megállapodás több mint 700 milliós piacot érint, és a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezetének létrejöttét vetíti előre. A Bizottság számításai szerint az éves uniós export akár 39%-kal is nőhet Latin-Amerika felé, ami több százezer munkahely fenntartását támogatja Európában. A megállapodás jelentőségét mutatja, hogy a Mercosur az az Argentínát, Brazíliát, Paraguayt és Uruguayt tömörítő szabadkereskedelmi övezet, amivel az EU már két évtizede dolgozott a szabadabb kereskedelem megteremtésén, amihez nyilván nagy lökést adott az USA kör-körös vámháborúja.
A modernizált EU–Mexikó megállapodás hasonlóan jelentős előrelépés: eltörli a még meglévő, sok esetben 100%-os vámokat olyan európai mezőgazdasági termékek esetében, mint a sajt, a csokoládé, a bor vagy a sertéshús. Az EU számára Mexikó nemcsak élelmiszerimportőr, hanem stratégiai nyersanyagforrás is – a fluorspar, a bizmut vagy az antimon ellátása kulcsfontosságú az európai ipar számára.
A megállapodások mindkét fél számára export- és beruházási lehetőségeket nyitnak, ugyanakkor érzékeny ágazatok védelmét is biztosítják. Az európai agrárszektor védelmére például korlátozzák a kedvezményes dél-amerikai húsimportot, miközben megerősített védőmechanizmusokat vezetnek be az esetleges piaci zavarok kezelésére.
A geopolitikai instabilitás korszakában az EU célja világos: bővíteni a megbízható kereskedelmi partnerek körét, erősíteni a globális értékláncokat, és olyan szövetségeket építeni, amelyek nemcsak a gazdaság, hanem a fenntarthatóság, a jogállamiság és az emberi jogok terén is közös alapokra épülnek.
