Az üzleti együttműködés alapja a megismerés. Ez nyit valós kaput a lehetőségeknek, hiszen az üzleti világ nem szereti az ugrást a sötétbe. A fényt pedig a mai digitális világunkban is elengedhetetlen személyes kapcsolatok, a rájuk épülő bizalom vetíti elénk. Kovács Leventével a Magyar Bankszövetség főtitkárával arról beszélgetünk, hogyan válhatott a Magyar Bankszövetség egy jelentős ázsiai pénzügyi szövetség alapítójává és főtitkára pedig igazgatósági tagjává és alelnökévé.
Kovács Levente röviden visszatekint ennek a szervezetnek a megalakulására és szerepére.
Az elmúlt évtizedben Kína a nemzetközi pénzügyi életben is egyre jelentősebb szerepet töltött be, például a Kínai Központi Bank devizája, a renmimbi az IMF valutakosarában a dollár és az euró után a harmadik legjelentősebb pénznem. Az óriási méretű kínai bankokat is magába foglaló Kínai Bankszövetség megkezdte külföldi kapcsolatainak építését és 2013-ban, Európában harmadikként, a Magyar Bankszövetséggel kötött együttműködési megállapodást. A kínai kormány kezdeményezésére a Kínai Bankszövetség kezdte meg az Ázsiai Pénzügyi Együttműködési Szövetség (AFCA) megalapításának előkészítését. Ebbe az előkészítő folyamatba – hála a megfelelő időben elkezdett együttműködésnek – Európából egyedül a mi Bankszövetségünk kapott meghívást.
Több előkészítő megbeszélésen vettünk részt, kérésükre véleményt mondtunk és előadásokat tartottunk. Végül 2017 közepén került hivatalosan megalapításra ez a pénzügyi szervezet, amely ma már a világ egyik legjelentősebb pénzügyi szervezete. Az alakuló közgyűlésen választották meg a vezető tisztségviselőket, ahol engem, mint a Magyar Bankszövetség főtitkárát és a szervezet egyik alapítóját az igazgatóság tagjává, továbbá a Végrehajtó Bizottság alelnökévé választottak. Ez a megbízatás három éves mandátumot biztosított, amelyet 2020 végén újítottak meg és az említett tisztségemet is újabb 3 évre megerősítették.
– Mit tudhatunk a szervezet működéséről és az elmúlt 3 évben elért eredményeiről?
-Az AFCA egyértelműen szakmai pénzügyi szervezet. Kínai és ázsiai központú, ezért a kínai bankok és biztosító intézetek mellett tagjai a japán, dél-koreai, ausztrál és más ázsiai pénzügyi szervezetek is. Ugyanakkor alapokmánya szerint nyitott a világ egyéb részei felé is, így tagjai között ma már megtalálhatók orosz, amerikai, arab valamint afrikai pénzügyi szereplők is. Az elmúlt években olyan szakmai rangot vívott ki magának, hogy ma már több mint 150 tagja van. Működését szakmai bizottságok segítik, amelyek gerincét a vezető közgazdászok, a nemzetközi „pénzügyi agytröszt” képviselői vagy az „egy övezet egy út” nemzetközi szakértői adják.
– Mi a szerepe a Magyar Bankszövetségnek az AFCA és Európa, illetve az Európai Unió kapcsolatrendszerében?
-Rajtunk kívül a szervezetnek elég aktív tagja a Cseh Bankszövetség, illetve egy frankfurti pénzügyi központ is, de a mai napig Magyarországot mint egy hídfőállásnak tekintik az európai pénzügyi kapcsolatok fejlesztésében. Közrejátszik ebben két tényező, egyrészt az AFCA a kínai mentalitásnak köszönhetően regionális egységekben gondolkodik, másrészt ezt megerősíti, hogy Kína egyik legnagyobb bankja, a Bank of China Hungary Ltd. több mint 10 éve jelen van Budapesten és regionális központként működik. Továbbá ilyen tényező, hogy a China Construction Bank, a világ öt legnagyobb bankja közül az egyik, a közeli jövőben ugyancsak fióktelepet nyit Magyarországon.
– Mi az, amire az eredmények közül a legbüszkébb?
– Arra, hogy számos európai, valamint a mi régiónkra jellemző ismeret és érték megjelenítésével egy ázsiai szervezetből globális szervezetet segítettünk létrehozni. Ehhez természetesen ki kellett lépni az ázsiai keretek közül. Már az alapítás évében megszerveztük az AFCA legelső, külföldi, éves nemzetközi pénzügyi csúcstalálkozóját Budapesten. Ezt sikerült úgy megszervezni, hogy a Közép-Kelet Európai országok (CEE) és Kína úgynevezett 16+1 fórumával azonos időben legyen, amikor a kínai miniszterelnök 16 közép-európai miniszterelnökkel találkozott Budapesten. Ez is közrejátszott abban, hogy ázsiai vezető bankárokból álló 120 fős delegáció érkezett Budapestre, és vett részt az AFCA rendezvényén, valamint természetesen számos további programon is. Ami azért is kiemelkedő jelentőségű, mert jó tudni: a világ 10 legnagyobb bankja között több ázsiai pénzintézet is megtalálható.
– Minek köszönhető az, hogy Ön egyetlen európaiként maradhatott az AFCA felsővezetői között?
-Ez a megtisztelő beosztás természetesen nem csupán személyemnek szól, hanem a magyar banki közösség elismerése is, amit támogatnak a kínai és magyar kitűnő gazdasági és pénzügyi kapcsolatok. Valószínűleg szerepet játszik ebben, hogy korábbi pályafutásom során, a Korea Development Bankban megtanultam, hogy ha az ember az ázsiaiakkal van kapcsolatban, fontos ugyan a tiszteletteljes formaságok követése, de mindez csak akkor ér valamit, ha szakmailag elfogadják, majd a bizalmukba is fogadják az embert. Amikor a dél-koreai bank budapesti vezetésébe kineveztek, akkor hallottam a mondást: a szakmai elismertség mellett az is kell, hogy úgy gondolják, az ő értékrendjük szerint egy jó emberről van szó.
– Milyen területen sikerült még elmélyíteni az együttműködést?
– Vallom, hogy az üzleti együttműködés alapja a megismerés. Ez nyit valós kaput a lehetőségeknek, hiszen a business világa nem szereti az ugrást a sötétbe. A fényt pedig a mai digitális világunkban is elengedhetetlen személyes kapcsolatok, a rájuk épülő bizalom vetíti elénk. A kapcsolatok egyik szintje a pozícióhoz kötődik – például miniszter találkozik miniszterrel – a másik viszont alulról építkezik, és sokszor a napi, közös tevékenységeken alapul. Ezért kezdeményeztem, majd egyöntetű támogatással a háttérben indíthattam el az AFCA Staff Exchange szakember csereprogramját, amelynek keretében tőlünk is számos munkatárs szerzett személyes, helyi tapasztalatot, és épített kapcsolatokat ázsiai partnereinknél, és mondanom sem kell, hogy mi is szeretettel fogadtunk ázsiából érkező szakembereket.
– Annak mi a jelentősége, hogy miközben már régóta jelen van nálunk a Bank of China, időközben a magyarországi fióktelepe régiós központtá is vált?
– A Bank of China magyarországi bankja piacra lépése óta rendkívül sikeres volt, ezért pekingi központja úgy döntött, hogy regionális stratégiáját budapesti bankjával, mint központtal valósítsa meg. Ez a fejlemény fontos a magyar gazdasági és pénzügyi kapcsolatok fejlődése számára is. Ugyancsak nagy jelentősége van annak az eldöntött ténynek, amelynek végső megvalósulását eddig a Covid járvány akadályozta meg, hogy a jegybank után a legjelentősebb kínai banknak számító China Construction Bank is megnyitja magyarországi kirendeltségét. Rendkívül komoly üzenete van annak, hogy már két meghatározó kínai bank is üzleti lehetőséget látott a magyarországi bankfiók nyitásban.
– Véleménye szerint volt-e szerepe az AFCA-nak a december végén megszületett, Kína és EU között létrejött kereskedelmi és beruházási megállapodásnak?
– Valóban, egy ilyen egyezményhez számtalan háttéranyag megszületése és értékelése vezet el. Ezek között tudomásom szerint olyan, a kínai kormányülésre került háttéranyag is szerepet kapott, amit az AFCA jegyez. Egy kormány számára szakértői anyagot jegyezni nagyon felelősségteljes munka. Ez is megmutatja, hogy még a globális játszmákban is szerep juthat akár egy Kínához képest kis országnak is, ha azt és annak képviselőit elfogadják. Azt ugye nem kell újra hangsúlyoznom, hiszen önmagáért beszél, hogy a magyar kormány által meghirdetett keleti nyitás politikája mennyire biztos bázis a két ország közötti kapcsolatok minden eleme számára.
– Az Ön által említett megismerés stratégiájának eredménye az is, hogy az AFCA mellett más jelentős szervezetekben is komoly szerepekre kérték már fel?
– Bizonyára, de inkább úgy fogalmaznék: az AFCA tisztségeim elnyeréséhez hozzájárulhatott az is, hogy Brüsszelben is van feladatom: az Európai Bankföderáció (EBF) végrehajtóbizottsági tagja, és az Európai Pénzpiaci Intézet (EMMI) igazgatósági tagja vagyok. Az ilyen pozíciók egymást erősítik, és van még egy hatásuk, ami a szívemnek különösen kedves. A Miskolci Egyetem professzora vagyok, természetesen tanulmányokat is jegyzek, így módom van rá, hogy mind a diákjaimmal, mind a hazai tudományos élettel megoszthassam a nemzetközi szervezetek világában szerzett ismereteimet.
– Az AFCA-ból nézve milyen az ázsiai, a kínai bankrendszer. Lesz-e, lehet-e ellenpólusa a dollár uralta pénzügyi világnak?
– Az egyértelmű, hogy Kínának a dinamikusan erősödő gazdasági befolyásával párhuzamosan fejlődik globális pénzpiaci súlya. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, a kínai pénzügyi rendszernek integrálódnia kell a globális pénzügyi piacokba. Ami egy hosszú útnak ígérkezik, és ezt ők is jól tudják, hiszen a kínaiak közismerten jó viszonyt ápolnak a nagyobb távlatokkal. És persze azt is tudják, hogy amíg egy autógyártó egy év alatt fel tud húzni és még hamarabb le tud bontani egy könnyűszerkezetes üzemcsarnokot, a bankszektor nem így épül fel: hosszú évek, évtizedek alatt lehet csak felépíteni és nyereségessé tenni egy jelentősebb pénzintézetet. Ráadásul a kínai nagybankok óriásiak, azokat nem lehet próbabababának tekinteni, csak nagyon körültekintően, nagyon óvatosan szabad alakítani az üzletpolitikájukon.
A piaci hatások átlátható érvényre juttatása, az árfolyam stabilitása mellett, hosszútávon elősegíti, hogy a kínai deviza térhódítása bekövetkezzen. A kínai kereskedőknek nyilván az lenne a legegyszerűbb, mivel ők a kínai gyártóktól, kínai devizában veszik az árut, hogyha kínai devizában értékesíthetnének a világpiacon, és nem kellene árfolyamkockázattal számolniuk. Ennek előnye a kedvezőbb árak révén a fogyasztóknál is előbb-utóbb megjelenhetne. Azonban mindennek az előfeltétele az a megalapozott nemzetközi, üzleti bizalom és beágyazottság, amit eleddig a dolláron kívül csak az euró tudott kiépíteni magának.
