A Költségvetési Tanács (KT) szerint bekövetkeztek az általa a 2025-ös költségvetési tervezés véleményezése során jelzett kockázatok – állapította meg a 2025. évi központi költségvetésről szóló 2024. évi XC. törvény első félévi végrehajtásáról készített véleményében a testület.
A tanács megállapítja: a reálgazdasági növekedés az idén számottevően kisebb lesz a tervezett 3,4 százaléknál, 1 százalék alatt prognosztizálható.
A KT a költségvetési folyamatokat annak figyelembevételével értékelte, hogy a 2025. évi költségvetési törvényben elfogadott 3,7 százalékos GDP-arányos hiánycélt a kormányzat először 4,1 százalékra emelte, majd az őszi túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure – EDP) szóló jelentésben az idei évre 4,3 százalékos GDP-arányos eredményszemléletű (ESA) hiány szerepel. Ugyanakkor a KT szükségesnek tartja az államadósság-mutató csökkenésének biztonságos elérését – írták.
A KT úgy látja: a várttól elmaradó 2025-os gazdasági növekedés, valamint a 2024. évi bázishatás miatt az adóbevételek alacsonyabbak lehetnek az előirányzatoknál. Az elmaradást mérsékli, hogy az alacsonyabb gazdasági növekedést elsősorban a beruházások mérséklődése okozza, míg a nagyobb adóalapokat jelentő bértömeg és fogyasztás alakulása közelebb van a költségvetési törvény várakozásához. Emellett továbbra is érdemi kockázatot látnak az uniós forrásbeáramlás megvalósulásában.
Az államháztartás központi alrendszerének első félévi hiánya 2714 milliárd forint lett, ami a költségvetési törvényben rögzített 4123 milliárd forintos éves előirányzat 67 százaléka, míg a júniusi finanszírozási tervben és az őszi EDP-jelentésben szereplő 4774 milliárd forintos kormányzati pénzforgalmi hiányelőrejelzés 58 százalékának felel meg.
A megemelt költségvetési hiánycélt nem vezették át a költségvetési törvénybe, így az egyes előirányzatok teljesítésének értékelését a tanács csak az eredeti – a megemelt hiánycélt nem tükröző – bevételi és kiadási előirányzatokhoz viszonyítva tudta elvégezni.
A költségvetés gazdasági iránytű szerepének megtartása érdekében célszerű egyes kiválasztott mutatók előre definiált küszöbértéket meghaladó eltérése esetén a költségvetési törvény módosítása – írták. Az év első felére koncentrálódó magas pénzforgalmi hiány mellett az eredményszemléletű deficit 2025 első fél évében a KSH adatai alapján a féléves GDP mindössze 0,7 százalékát tette ki – tették hozzá.
A költségvetési intézkedések közül a deficit emelkedésének irányába hat a háromgyermekes anyák adómentességének idei utolsó negyedévi bevezetése, a CSED és a GYED személyi jövedelemadó mentessége, a nyugdíjas utalvány, illetve a területi közigazgatásban dolgozók béremelése-jelezték.
A vállalatokat érintően a Széchenyi Kártya program kamatcsökkentése, a Demján Sándor program és azon belül az 1+1 kkv beruházás-élénkítő támogatási program keretemelése került a költségvetési törvény elfogadását követően bejelentésre.
Az újonnan bevezetésre került Otthon Start program költségvetési hatása az idei évben minimális lehet, a kiadás a következő években emelkedhet meg.
A Magyarország által benyújtott, a Stabilitási és Növekedési Paktum nemzeti mentesítési záradékának aktiválására vonatkozó kérelmet jóváhagyták, ezzel lehetővé vált, hogy eltérjen a középtávú költségvetési-strukturális tervben meghatározott nettó kiadási pályától. Magyarország esetében ez a GDP 0,9 százalékának megfelelő pótlólagos nettó kiadásnövekedést enged 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadások esetén.
A GDP-arányos államadósság a 2024. év végi 73,5 százalékról 2025. első fél év végére 76 százalékra nőtt a magas pénzforgalmi hiány és az egész éves hiányt finanszírozó állampapír-kibocsátások nagy részének teljesítése miatt-állapította meg a tanács.
Az államadósság-mutató költségvetési törvényben tervezett csökkenését jelentősen nehezíti a várhatóan magasabb pénzforgalmi hiány, valamint a tervezettnél alacsonyabb nominális GDP-növekedés. A törvényben vártnál kisebb idei adósságcsökkenést mutat az őszi EDP-jelentésben kitűzött 73,1 százalékos év végi államadósság-mutató is, ami a jelentésben 4774 milliárd forintos pénzforgalmi hiány és a nominális GDP 7 százalékos növekedése mellett valósul meg – közölte az MTI.
Mindezek mellett a tanács ráirányítja a figyelmet, hogy az államadósság növekvő devizaaránya következtében az államadósság árfolyamérzékenysége is fokozódott.
