Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Béren kívüli juttatások - A gerinctornától az alvó-kapszuláig
No menu items!

Béren kívüli juttatások – A gerinctornától az alvó-kapszuláig

A minőségi vezetők és munkatársak megszerzéséért folytatott éles nemzetközi toborzási versenyben mind nagyobb szerepet kapott az utóbbi években a béren kívüli juttatások kínálata. A színes kínálati paletta egyre bővül hagyományos, új és meglepő elemekkel külföldön és idehaza is. A munkavállalók pedig elhelyezkedési döntéseiknél a versenyképes alapbér mellett megkülönböztetett figyelmet fordítanak a cégek béren kívüli juttatási csomagjainak összetételére.

Adózás és népszerűségi sorrend

Ezek a juttatások természetesen nem adhatók korlátlan mennyiségben és formában sehol a világon, hiszen nincsenek ingyen és egy részük után adót kell fizetnie a munkaadónak, vagy a munkavállalónak, vagy mindkettőnek. Ebben a „műfajban” tehát nem a csillagos ég a határ.

A pénzbeli és a természetben adható béren kívüli juttatások közös tulajdonsága, hogy adómentes határ alatt a munkáltató részéről költségként leírható béren kívüli elemekről van szó, mely után a munkavállalóknak nincsen adófizetési kötelezettsége, mert nem számítanak jövedelemnek. Adómentes határ felett viszont a dolgozó munkaviszonyból származó jövedelmének minősül, melyet a munkabérnek megfelelő adó -és járulékfizetési kötelezettség terhel, ennek megfelelően az adóbevallásában is feltüntetésre kell kerülnie

Továbbra is a legnépszerűbb juttatás a magán célokra is igénybe vehető céges autó üzemanyag térítéssel, valamint a biztosítási és a javítási költségek vállalati fedezésével. Itt is lehetnek adózási kötelezettségek mind a cég, mind pedig a munkavállaló részéről. (Ez az írás a továbbiakban elsősorban a béren kívüli juttatások választékát és nem azok adózási összefüggéseit ismerteti.) Az élcsoportba tartozik még nemzetközi szinten az ugyancsak magáncélokra is igénybe vehető mobiltelefon, a laptop, a cafetéria, valamint az élet-, nyugdíj- és balesetbiztosítás.

Vezet a SZÉP-kártya

Magyarországon a legelterjedtebb juttatás a SZÉP kártya, de a korábbinál alacsonyabb közteherfizetés mellett vehetők igénybe a nyugdíj- és egészségpénztári hozzájárulások. Miután 2019-től számos béren kívüli juttatási elem kedvezményes adózása megszűnt, így a munkáltatók körében is veszített népszerűségéből a cafetéria.

A cafetéria-rendszer átalakításának eredményeként tavaly és idén a korábbihoz képest számottevő mértékben csökkent az adómentesen, vagy rendkívül kedvező adózási feltételek mellett adható juttatások köre. (Az elemzések szerint a struktúra átalakításával a kormány célja az lehet, hogy cafetéria helyett béremelésként kapjanak meg a jövedelmet az alkalmazottak.)

A Liga Szakszervezetek számításai szerint egy munkavállaló átlagosan évi bruttó 370 ezer forint, vagyis nettó 270 ezer forint értékben kaphat keresete mellé jövedelemkiegészítő cafetéria juttatást. (A feltételes mód azért is indokolt, mert sok vállalat nem engedhet meg magának ekkora összegű juttatást, különösen nem a koronavírus járvány okozta gazdasági és üzleti problémák miatt.)

Adóteher szempontból a cafetéria juttatásokat idén négy csoportba lehet sorolni:

  • teljesen adómentes (például belépők kulturális és sporteseményekre)
  • kedvezményes adózású (például SZÉP-kártya/ szállás, szabadidő)
  • változó adózású juttatások (például ajándékutalvány, önkéntes pénztárba befizetett összeg)
  • jövedelemként adózó juttatások (például utazási bérlet, lakás célú támogatás)

Személyre szabva?

A gödöllői Szent István Egyetem és a HR Kutató Központ által végzett 400 vállalatra és intézményre kiterjedő friss felmérésből az is kiderül, hogy elsősorban a nagyvállalatok adnak béren kívüli juttatást. A kutatás alapján néhány év alatt 2 százalékról 6-7 százalékra nőtt az e célra legfeljebb 100 ezer forintot biztosító munkáltatók aránya. A népszerűségi listát itt is a SZÉP-kártya elemei uralják, az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztári hozzájárulás viszont visszaszorult az élről, és a tavalyihoz képest hátrébb sorolódott a bérként adózó pénzkifizetés is.

A felmérés tanúsága szerint a nagyvállalatok körében a legnagyobb a béren kívüli juttatás elterjedtsége: az ezer fő fölötti alkalmazotti létszámmal működők 91 százalékánál vannak fixen nyújtott, illetve cafetéria juttatások. Ez utóbbit a nagy cégek 77 százaléka biztosítja, az 50 fő alatti cégeknél ez az arány 49 százalék. Fontos megállapítása a kutatásnak, hogy a vállalatok egyre inkább személyre szabják a béren kívüli juttatásokat. Az elemzés szerint egyre inkább nem az adóterhek szerint döntenek a cégek a béren kívüli juttatásokról, hanem sokkal inkább a HR, valamint a vonatkozó vállalati irányelvek és politika szerint, amit az egyes foglalkoztatók a munkaerő megnyerése és megtartása érdekében követnek.

Mit kíván az Y generáció?

Mielőtt áttekintenénk a béren kívüli juttatások fontosabb elemeit és néhány cég gyakorlatát, érdemes szólni az Y generáció (ők a frissen munkába állók) által támasztott béren kívüli igényekről. Az Y-generáció tehetséges képviselői már a céges juttatásokat is alaposan megvizsgálják, mielőtt aláírnék a munkaszerződést egy vállalathoz. A megfelelő alapfizetésen és pénz-bónuszokon kívül kiemelten fontos számukra:

  1. Karrier-lehetőségek. Ugyanis ez az a korosztály, amely befektetésként tekint első vagy második munkahelyére. Nem túlélni szeretné a napot, hanem tanulni, fejlődni, készségeit gyarapítani és idővel feljebb- és továbblépni. Ha ezt biztosítani tudják számukra a cégek tanfolyamokkal, szakmai tanulmányutakkal, nyelvi vagy egyéb képzésekkel, akkor ez nagy vonzerőt és megtartó erőt jelent.
  2. Társasági események. Az Y-generáció a kemény munka és minőségi kikapcsolódás kettősét tekinti ideálisnak. Egy, a cégen kívüli szórakoztató, vagy csapatépítési rendezvénynek igen sok pozitív hozadéka lehet: erősíti a közösséghez tartozás érzését, jó hangulatot teremt és erősíti a munkáltatói márkát.
  3. Innovatív munkakörnyezet. Az Y-generációsok számára egy vonzó irodaház döntő lehet abban, hogy elfogadnak-e egy állásajánlatot, vagy éppen hosszú távra terveznek-e munkaviszonyt a vállalatnál. A pingpong- és a csocsóasztal, a közösségi tér, a pihenőszoba és egyéb kényelmi, kreativitást serkentő tényezőket nagyra értékelik. Ha ezekre nincs is lehetőség, az olyan, komfortérzetet növelő juttatások, mint az ingyenes gyümölcstál, a kávéautomata vagy a céges ebéd szintén sokat jelenthetnek a munkatársaknak.
  4. Úgynevezett jó életérzés (well-being) juttatások Ez a generáció elődeinél sokkal több figyelmet fordít az élet élvezetére, és általánosságban véve rendkívül egészség- és életmódtudatos. Az Y-generáció rajong bizonyos márkákért, amelyek divatosak és egyfajta laza, trendi életérzést árasztanak. Ha sikerül megtalálni ezeket a „szeretem- márkákat”, akkor nagy eséllyel fog sikert aratni a cafeteria juttatás. Sokat jelentenek számukra a fittness bérletek, a céges keretek között megszervezett sportolási lehetőségek vagy sporteszközökre beváltható utalványok. Az ezredfordulósok szívesen vesznek részt menedzserszűrésen is, de a munkahelyi masszázst, vagy jógát is szívesen fogadnak.
  5. Rugalmas munkaidő és több szabadnap. Ez a generáció nagyra értékeli a munka-magánélet egyensúlyát. A szigorúan kötött munkaidő nem feltétlenül ideális egy olyan korosztály számára, amely a kommunikációs és informatikai forradalomnak köszönhetően szinte éjjel-nappal elérhető. Ha van rá lehetőség, érdemes biztosítani számukra, hogy adott esetben később kezdhessenek, elkerülve így a reggeli csúcsforgalmat, vagy heti több napot home office „üzemmódban” dolgozzanak. Ami a szabadnapokat illeti: A munkahelyek többségénél kőbe vésett a szabadnapok száma, így egy kis kedvezmény ezen a téren szintén pozitív irányba változtatja meg a munkavállalók, illetve az álláskeresők véleményét a vállalatról. Külföldön van példa arra, hogy a nemdohányzó dolgozóknak extra szabadnap jár, de az sem ritka, hogy a cég már az álláshirdetésbe beleírja, hogy a munkavállaló születésnapja szabadnap.

Színes kínálati paletta

Mind idehaza, mind pedig külföldön szinte megszámlálhatatlan a béren kívüli juttatások kínálata, „hála” az innovatív cégvezetőknek és HR-eseknek. A már említettek mellett – többek között – igen népszerűek:

  • ruhapénz
  • hitelkártya
  • élet-, baleset-, hitel- és egészségbiztosítás
  • iskolakezdési támogatás
  • óvodai, bölcsődei hozzájárulás
  • rugalmas munkaidő
  • céges rendezvények (sportnap, családi nap, karácsonyi party, stb.)
  • előmenetel
  • képzési lehetőségek
  • tanulmányi ösztöndíj
  • pótszabadság
  • költözési segély
  • tagdíj átvállalása szakmai szervezetekben
  • vállalati termékek és szolgáltatások kedvezményes megvásárlása
  • sportolási lehetőségek biztosítása
  • státusz
  • elismerés (pénzügyi és nem pénzügyi)

ESOP, MRP

A sort még hosszan lehet folytatni. Érdemes megemlíteni, hogy elsősorban külföldön mind több cég adott és ad vezetőinek, illetve a dolgozók közösségének vállalati részvényeket. A hetvenes években az USA-ban vezették be a munkavállalói részvényesi programot (ESOP), amelynek keretében a dolgozóinak ingyenes részvényeket juttató vállalatok adókedvezményekhez jutottak. A dolgozók közössége pedig évente osztalékot kapott, de a részvényeket nem adhatta el, s ha valaki elhagyta a céget, nem vihette magával a rá jutó részvény-részt, hanem azt megkapta egy újonnan csatlakozó munkatárs. Magyarországon a rendszerváltást követő privatizációs folyamatban is népszerűek voltak a dolgozói részvények, illetve az MRP (munkavállalói részvényesi program).

Néhány vállalati példa itthonról és külföldről. A Budapest Bank többek között kétévente ingyenes, teljeskörű egészségügyi szűrővizsgálatot, kedvezményes dolgozói banki termékeket nyújt dolgozóinak. Az IKEA-csoport támogatott dolgozói kantint, vásárlási kedvezményt biztosít a „szokásos” béren kívüli juttatás elemeken kívül munkatársainak. A General Electric Magyarország a szülők munkahelyi visszatérését kívánja gördülékennyé tenni egyik programjával, például a kapcsolattartást elősegítő gyesen/gyeden levő szülőknek szóló bloggal, a kismamáknak fenntartott parkolóhelyekkel, a munkahelyen kialakított gyermeksarokkal. Ezek a juttatás-elemek a munka és a magánélet közötti egyensúly megtartását segítik elő.

Egy másik példa: a Procter and Gamble magyarországi vállalata minden munkavállalója számára biztosítja a rugalmas és/vagy otthoni munkavégzést, valamint a cafetéria rendszer elemeit. A P&G munkatársai továbbá élhetnek a SZÉP kártya kínálta lehetőségekkel, de az ösztönző eszközök között van részvényprogram, élet- és nyugdíjbiztosítás is.

Az alvó-kapszulától a gerinctornáig

A Google dolgozói a cég számos irodájában a világon igénybe vehetik az úgynevezett alvó-kapszulákat, ha pihenni szeretnének munkaidőben. Ezek kényelmes, zárható kabinok a szundikálásra. A sok-sok, a dolgozók számára ingyenes juttatás közül igen népszerű a Googlenál a masszázs, valamint a dolgozók rendelkezésére álló mosó- és szárítógépek. Persze az éremnek két oldala van: lehet munkaidőben szunyókálni, játszani az otthonról behozott kutyákkal, macskákkal, el lehet végezni a heti mosást, lehet csocsózni, viszont gyakorlatilag nincsen munkaidő, a kiadott feladatokat el kell végezni határidőre. Ez utóbbiban nem lehet csúszás, nincs pardon.

Sok vállalatnál működik gyermekmegőrző, „házi” óvoda, de nem ritka a csoportos gerinctorna, a párkapcsolati, a jogi tanácsadás és a zeneterápia sem. Már nem újdonság a disco az ebédszünetben, a táncoktatás munkaidőben, a meglepetés menük a túlórázóknak, a közös meseírás, a dolgozói hobbik támogatása.

A munka-pszichológusok szerint jelentős, mérhető hozzáadott értéke van a dolgozói igényekre, élethelyzetükre szabott, kreatív, céges juttatásoknak. A jó munkahelyi légkörhöz hozzájárulnak a béren kívüli juttatások, amelyek végső soron kedvezően hatnak a teljesítményre és a vállalat iránti elkötelezettségre.

Mit hoz a recesszió?

A vállalatok és intézmények minden évben komoly számításokat végeznek, mennyibe kerül számukra a béren kívüli juttatások nyújtása. Különösen azokban az országokban, ahol gyakran változnak az adózási szabályok és kulcsok. Ennek nyomán évről évre új elemekkel bővül a juttatások kínálata, ugyanakkor más elemek eltűnnek a palettáról.

Ma még nem látható, hogy az egész üzleti világot érintő gazdasági visszaesés miként érinti a béren kívüli juttatásokat a következő években. Számos szakértő szerint ebben a helyzetben már az is „juttatás” több országban és cégnél, ha valaki nem veszíti el a munkahelyét….

 

Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Roaming-díjak. Tíz év hosszabbítás az EU-ban

Az Európai Bizottság új rendeletet terjesztett elő annak biztosítására, hogy továbbra is többletköltségek nélkül legyen használható a mobiltelefon az Európai Unión belül tett utazások során - tájékoztatott az uniós bizottság.

A múltból mega jövő lesz? Vitorlás – konténerszállító-hajó méretben

A Michelin 2023-tól vitorlásokkal szállítaná Amerika és Európa között a termékeit. Az előnyök nyilvánvalóak: a vitorláshajók környezetbarátok, a szálítás üzemagyagköltsége minimális. Mégsem látott évekig senki fantáziát a francia start-up, a Neoline régi-új ötletében.

Tőzsde – Mínuszban nyitott New York

Csökkenéssel nyitottak az irányadó New York-i tőzsdemutatók szerdán, továbbra is nagy az eladói nyomás a nagy technológiai cégeken.

ÁSZ: védettebbek az önkormányzatok a korrupció ellen

A tapasztalatok szerint az önkormányzati vezetők a világjárvány időszakában is erőfeszítéseket tesznek a települések korrupció elleni védettségének további erősítéséért - közölte az Állami Számvevőszék.

Hírek

Roaming-díjak. Tíz év hosszabbítás az EU-ban

Az Európai Bizottság új rendeletet terjesztett elő annak biztosítására, hogy továbbra is többletköltségek nélkül legyen használható a mobiltelefon az Európai Unión belül tett utazások során - tájékoztatott az uniós bizottság.

Iparűzési adóelőleg – felezés. Csak nyilatkozni kell

Az iparűzési adó felezése automatikusan jár a kis- és közepes vállalkozásoknak. A március 15-ig fizetendő adóelőleg is felezhető, ehhez csak egy nyilatkozat benyújtására van szükség - közölte a Pénzügyminisztérium.

Európa legnagyobb drogfogása – óriási kokainszállítmányt füleltek le

Több mint 16 tonna kokaint foglaltak le Hamburgban - közölte a német vámhivatal. Hírügynökségek szerint ez az eddigi legnagyobb drogfogás Európában.

Alkoholfogyasztás. Nem mindegy, milyen munkakörben dolgozunk

Brit kutatók összefüggést találtak bizonyos szakmák, munkakörök és az erős alkoholfogyasztás nagyobb valószínűsége között.

Koronavírus – Reuters: az AstraZeneca feleannyi vakcinát szállít az EU-nak, mint amennyit vállalt

Az AstraZeneca gyógyszergyár arról értesítette az Európai Uniót, hogy az idei év második negyedévében kevesebb mint a felét szállítja le a megállapodásukban foglalt, koronavírus elleni oltóanyagnak - közölte egy névtelenül nyilatkozó uniós illetékes a Reuters hírügynökséggel.

Novák: nem kell fizetniük a bölcsődéért a nagycsaládosoknak

Mentesülnek a bölcsődei térítési díj megfizetése alól a három vagy több gyermeket nevelő szülők - közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter.

Szeged – vádemelés. Félmilliárd forint táppénzt akartak kicsalni

Üzemi balesetre hivatkozva 568 millió forint táppénzt igényelt egy szegedi pár, az ügyészség vádat emelt ellenük - közölte a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség szóvivője.

Pénteken újra drágulnak az üzemanyagok

Tovább emelkednek a hazai üzemanyagárak: péntektől a benzin literje bruttó 3 forinttal kerül majd többe, a gázolajért pedig bruttó 2 forinttal kell majd többet fizetnünk.

Újabb közel 10 százalékot zuhant a bitcoin

Tovább zuhant a bitcoin árfolyama kedden: a befektetőket megijesztette a digitális deviza közelmúltbeli szárnyalása, ami a tőkeáttételes pozíciók zárását és eladási hullámot váltott ki szerte a világon.

Iparűzési adókedvezmény – itt a határidő

Csütörtökön jár le a 4 milliárd forint alatti árbevétellel rendelkező kis- és középvállalkozások iparűzési adókedvezmény igénylési határideje - hívta fel a figyelmet a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK).

Elon Musk 15 milliárd dollárt bukott egy nap alatt

A Tesla és a SpaceX cégek vezetője, Elon Musk vagyona 15 milliárd dollárral csökkent hétfőn a Tesla részvényárfolyamának az esése miatt.

Díjátadó a tőzsdén – az OTP kétszeres leg lett

A Budapesti Értéktőzsde idén is megrendezte a tőkepiac legjobb teljesítményeit díjazó eseményét, a több mint két évtizedes múltra visszatekintő BÉT Legek díjátadó gálát.

Gazdaság

Elemzők: a várakozásoknak megfelelően maradt változatlan az alapkamat

Nem számított a piac a jegybanki alapkamat módosítására, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi döntése megfelel az elemzői várakozásoknak - vélik az MTI-nek nyilatkozó szakértők.

Kamatdöntés – Monetáris tanács: továbbra is az árstabilitás a legfontosabb szempont

A Magyar Nemzeti Bank szerint a koronavírus-járvány okozta válságból elhúzódó a kilábalás, Magyarországon a vártnál kedvezőbben alakult a múlt év vége, és 2021 második negyedévében normalizálódhat a helyzet, a jegybank továbbra is az árstabilitás fenntartását tekinti a legfontosabb szempontnak - derül ki az MNB Monetáris Tanácsának közleményéből.

Monetáris tanács: marad az alapkamat 0,60 százalék

Nem módosította a jegybanki alapkamat 0,60 százalékos szintjét, és a kamatfolyosón sem változtatott a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa - közölte az MNB.

Tállai András: 70 ezer vállalkozó utoljára nyújt be önálló áfabevallást a héten

A NAV jövőre 70 ezer vállalkozásnak küld áfabevallási tervezetet, az ideit még e nélkül kell a héten benyújtaniuk a cégeknek - mondta a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Javította a Moody’s a Budapest Bank és az MKB minősítéseit

Javította a Budapest Bank és az MKB Bank egyes minősítéseit, illetve betétosztályzati kilátásukat a Moody's Investors Service. A nemzetközi hitelminősítő a második legnagyobb magyarországi pénzügyi szolgáltatási csoport létrejöttét eredményező bankrészvény-tranzakció potenciális előnyeivel indokolta a lépést.

Hitelfelmondási moratórium után – katasztrófa vagy újabb egyezség?

Mire lehet számítani a hitelfelmondási moratórium lejárta után? Mi lesz a felmondott hitelekkel? Kevesen tudják, hogy a követeléskezelőkkel is meg lehet állapodni a tartozás átütemezéséről. Az is tény: a tisztánlátást, a piac tisztulását a törvényi szabályozás hiánya is nehezíti. A MAKISZ (Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége) reprezentatív felmérése.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom