Kezdőlap Menedzser Akadémia Járvány és CSR - Nyílnak a pénztárcák
No menu items!

Járvány és CSR – Nyílnak a pénztárcák

A koronavírus-járvány világszerte szomorúan örvendetes fellendülést hozott és hoz a cégek társadalmi felelősségvállalási tevékenységében, nemkülönben a szupergazdagok adományozási, jótékonysági felajánlásaiban. Minden fillérre szükségük van a rászorulóknak, az egészségügynek, a vakcina-kutatásnak, a nagy számú munkanélkülinek…

A világ számos országában a kormányok által kivetett ágazati különadók (szupermarket hálózatok, pénzintézetek, és a többi) ellenére, illetve ezekkel együtt a jelentősebb világcégek, a jól ismert márkák tulajdonosai egyre mélyebben nyúlnak a zsebükbe. Ezek a cégek felelős vállalatként segíteni, enyhíteni akarják a Covid-19 miatt tornyosuló gazdasági, pénzügyi, megélhetési, foglalkoztatási gondokat mindenhol a világon. Idehaza is.

Adományok, támogatások, CSR

A CNN hírtelevízió naponta többször számol be arról, hogy az előző nap mely cégek mennyi adományt, támogatást ajánlottak fel. Összességében ezek az összegek csaknem elenyészők a pandémia okozta gazdasági károkhoz képest, jelentőségük azonban sokkal nagyobb a számoknál: mind több és több vállalat, gazdag ember érzi kötelességének, hogy részt vegyen a károk enyhítésében, a járvány okozta negatív hatások, céges és családi tragédiák mérséklésében. (Maguk is számottevő termelési és értékesítési gondokkal küszködnek, de anyagi tartalékaik, gazdasági erejük, s nem utolsó sorban cégkultúrájuk és társadalmi felelősségvállalási értékeik lehetővé teszi és megköveteli a segítést.)

A segítség nem csak pénzt jelent, hanem saját termékeket, kutatás-támogatást, orvosi műszereket, berendezéseket, felszereléseket, álláslehetőségeket és még számos formáját az adományozásnak.

Az Európai Bizottság meghatározása szerint a CSR (corporate social responsibility), vagyis a vállalatok társadalmi felelősségvállalása „olyan eljárás, amelynek révén a cégek önkéntes alapon társadalmi és környezeti szempontokat építenek be gazdasági működésükbe és az érdekelt felekkel (stakeholderekkel) való kapcsolatrendszerükbe.” A meghatározásból kiolvasható a CSR két legfontosabb eleme, az önkéntesség, és a szabályozásokon túlmutató kötelezettség. Gyakran nevezik a CSR-t a vállalatok szociális lelkiismeretének is, az ezzel a tevékenységgel rendelkező cégeket pedig köztudatos vállalatnak. A cégek szociális érzékenysége, társadalmi és környezeti szempontokat is figyelembe vevő működése a fenntartható világ egyik fontos alappillére, amely a jelenlegi helyzetben segítséget nyújt a világgazdaság talpon-maradásához.

A hónapok óta – és még ki tudja meddig – tartó kritikus járvány-helyzetben lehetőségeikhez képest a nagyvállalatok is részt vesznek a járvány okozta sokk enyhítésében, valamint a kórokozó visszaszorításában. A nyereségorientált cégek természetesen sehol a világon nem jóléti intézmények, a tőke alapjaiban nem szentimentális. Minden helyzetben igyekeznek valamilyen formában szem előtt, előtérben tartani saját érdekeiket: például a McDonald’s, a Nike és a Coca-Cola is megújított, a járványra tematizált logókkal és jelmondatokkal álltak elő, amelyek a pandémia kezelésének egyik leghatékonyabb módjaként emlegetett, az egymás közötti fizikai kontaktus elkerülését jelentő távolságtartás fontosságára hívják fel a figyelmet.

Céges körkép járvány idején

A most következő globális, multinacionális céges körkép terjedelmi okok miatt a vállalati adakozási, önkéntes segítési tevékenységnek csak egy igen kis részét mutatja be. Noha Magyarország mind vállalati, mind pedig egyéni szinten a Gallup által korábban készített általános adományozási felmérés-listán a sereghajtók közé tartozik, a koronavírus járvány „kinyitotta” számos hazai cég és szupergazdag magánszemély pénztárcáját a közösség támogatása érdekében. (Később erről is lesz szó.)

A járvány kezdete óta hatalmas a kereslet a világon az orvosi és lakossági védőfelszerelések (maszkok, kesztyűk, fertőtlenítő szerek. lélegeztető ballonok, stb.) iránt. Nem véletlen tehát, hogy sok cég ezek vásárlásához, gyártásához nyújt segítséget. Egy ír vállalkozói csoport például mindössze egy hét leforgása alatt előállt egy 3D nyomtatás útján készült lélegeztető ballon prototípusával.

A projekt nyitott forráskódjának köszönhetően máris számos nagyvállalat, többek között a Tesla, a Ford és a Rolls Royce is jelezte, hogy részt kíván venni a fejlesztésben. Az alternatív anyagokból dolgozó ruházati márkák, például többek között a Bolt Threads, pedig már dolgoznak környezetkímélő orvosi maszkok nagymennyiségű előállításán.

A kézfertőtlenítők iránti hatalmas keresletet látva az alkoholos italokat gyártó vállalatok is azonnal cselekedtek. A világ első számú szeszesital gyártójaként ismert, brit székhelyű Diageo, valamint a Bacardi Puerto Ricó-i leányvállalata a kézfertőtlenítők gyártásában nyújtott segítséget: az előbbi óriásvállalat 8 millió, az utóbbi pedig 1,7 millió darab 250 ml-es kézfertőtlenítő előállításához szükséges mennyiségű alkoholt ajánlott fel ingyen a gyártók számára világszerte.

Széles felhasználási paletta

A kórházak, a gyógyszerkutatás, a járvány elleni védekezés eszközei gyártásának támogatása mellett igen széles a gyűjtések, adományok felhasználásának palettája. Jelentős összegek jutnak az egészségügyi, a gyermekjóléti, a szociális, stb. alapítványoknak, az élelmiszerbankoknak, a munkájukat elvesztettek és a nagyon alacsony jövedelműek segélyezésére is. Sok vállalat a pénzadomány mellett nagy mennyiségben ajánlja fel a közösségnek saját termékeit, szolgáltatásait. Vannak olyan cégek is, amelyek munkalehetőségeket kínálnak, mások pedig ideiglenes fizetésemeléssel, pénzügyi és nem pénzügyi juttatásokkal jutalmazzák, segítik a járvány frontvonalában dolgozókat.

Egy júniusban végzett nemzetközi felmérés szerint a világon szinte minden nagyvállalat, de még a közepes méretű cégek többsége is kötelességének érezte, hogy társadalmi felelősségvállalási stratégiája megvalósításaként valamit tegyen a járvány okozta gondtömeg enyhítésére.

Több ezerre tehető azon vállalatok száma, amelyek bevételük 2-10 százalékát ajánlották fel kórházaknak, idős-otthonoknak, hajléktalan ellátóknak és más szociális intézményeknek.

Fontossági sorrend nélkül érdemes megismerkedni néhány cég CSR tevékenységével a járvány ideje alatt, amelyről sajnos még nem beszélhetünk múlt időben.

A Samsung május végéig 29 millió dollárt adományozott az orvosi ellátás segítésére. Emellett okostelefonokat, táblagépeket, légtisztítókat juttattak el jelentős mennyiségben karantén-központoknak és kórházaknak. Dél-Koreában pedig saját létesítményeket bocsátottak a hatóságok rendelkezésére járványügyi célokra. Az Estée Lauder kozmetikai cég 2 millió dollárt adományozott az Orvosok Határok Nélkül szervezetnek, 3,2 millió dollárt pedig a járvány által leginkább sújtott régióknak szerte a világon. A new yorki székhelyű vállalat emellett 2 millió maszkkal, rengeteg kézfertőtlenítővel és saját termékekkel is segített.

A UPS gyorsposta vállalat ötmillió dollárral segítette a vakcinagyártók szövetségét, a Gavit, amely eddig 70 millió dollár vállalati adományt kapott kutatásra. A PricewaterhouseCoopers (PWC) Covid-19 Navigator néven olyan szoftvert fejlesztett ki és bocsát a vállalatok rendelkezésére ingyenesen, amely értékeli, hogyan hat a járvány egy konkrét cég üzletmenetére. A szoftver az adott helyzetben lehetséges válaszokat is kínál válságmenedzselésre, valamint működéssel, adózással, munkaerőgazdálkodással, likviditással, stb. kapcsolatos kérdésekre. A PWC jelentős mennyiségű orvosi eszközt és gépet is vásárolt világszerte kórházaknak és egészségügyi központoknak.

Cégakciók

Az Európai Unió kérésére a világ legnagyobb médiaszolgáltatói, a Facebook, a Youtube és a Netflix is korlátozta a felületeiken elérhető videók minőségét, hogy sávszélességet szabadítson fel a házi karanténba szorult, otthonról dolgozó munkavállalók számára. A Netflix emellett a járvány miatt különösen nehéz helyzetbe került szórakoztatóipar támogatását is feladatának érezte, ezért egy 100 millió dolláros alapot hozott létre a munkából kieső művészek, filmesek, technikai munkatársak részére.

A Logitech informatikai eszközöket gyártó óriáscég a digitális oktatást segítendő, 12 ezer tanárnak juttatott térítésmentesen kamerákat, fülhallgatókat és mikrofonokat. Számos internet szolgáltató pedig ingyenes hozzáférést biztosított a szegényebb régiókban. A Zoom az oktatási intézmények számára ingyenes szoftver-használatot tett lehetővé, s jócskán megemelte a korábban 40 percben meghatározott ingyenes hang- és képi kapcsolattartás időlimitjét.

Megmozdulnak a milliárdosok is

Warren Buffett a leggazdagabb adta a legtöbbet

A vállalati CSR-példák felsorolását megszakítva, vessünk egy pillantást a világ leggazdagabb embereinek adományaira. A világ első számú befektetési guruja, a 88 esztendős Warren Buffett 3,8 milliárd dollárt adományozott értékpapírban Bill és Melinda Gates alapítványának és további négy jótékonysági szervezetnek. (A Forbes adatai szerint a Buffett a világ negyedik leggazdagabb embere, vagyona 87,5 milliárd dollár. Berkshire Hathaway Inc. nevű cége pedig 522 milliárd dollár vagyonnal rendelkezik.)

Jack Dorsey, a Twitter és a Square első embere vagyonának egynegyedét, azaz egymilliárd dollárt, Bill Gates és felesége 255, a világ egyik legnagyobb informatikai cégének, az indiai Wipronak a vezérigazgatója, Azim Premji 132, Soros György 130, a Dell tulajdonosa, Michael Dell pedig 100 millió dollárt adományozott. A világ leggazdagabb embere, az Amazon főtulajdonosa, Jeff Bezos ezidáig 100 millió dollárral segítette a pandémia elleni küzdelmet. Alisher Usmanov acélipari mágnás 168 millió dollárt küldött készpénzben és eszközökben szülőföldjére, Üzbegisztánba.

Egy és hetvenöt millió dollár közötti összeget adományozott magánemberként többek között George Clooney filmszínész és felesége, Ralph Lauren divatdiktátor, Mark Zuckerberg a Facebook tulajdonosa, New York korábbi polgármestere, Michael Bloomberg, Giorgio Armani és még igen sokan mások. Az Apple vezérigazgatója, Tim Cook a közelmúltban jelentette be, hogy vagyonának (785 millió dollár) döntő részét jótékonyságra, a rászorulók támogatására kívánja fordítani. Hasonlóan a cégekhez, minden egyéni adományozónál is első helyen áll a koronavírus okozta betegség gyógyítását, valamint a járvány megelőzését szolgáló gyógyszerek és vakcinák kutatása, kifejlesztése, valamint a járvány következtében elszegényedett családok támogatása.

Termelők és szolgáltatók

Visszatérve a vállalatokhoz: szinte minden termelő és szolgáltató ágazat „megmozdult”, s igyekezett, igyekszik adományozni anyagi lehetőségeihez képest. A divatipar nagyágyúi közül a Prada, a Louis Vuiton, a Gucci, a Michael Cors, a Mango, a Wrangler és a többiek a pénzadományok mellet 20-40 millió maszkot és védőöltözetet gyártanak és juttatnak el folyamatosan a kórházaknak, valamint az önkormányzatoknak.

A pénzügyi szektor sem tétlen: a Bank of America, a Wells Fargo, az Erste, a HBSC és több tucat vezető bank a pénzadományok mellett ügyfeleinek halasztott hitel- és hitelkártya-tartozás visszafizetést, kedvezményes hiteleket, stb. biztosít. Az autógyártó ipar is csatasorba állt: a General Motors és a Ford lélegeztető gépeket kezdett el gyártani.

A Toyota is aktívan támogatja az egész világon a koronavírus járvány elleni védekezést (Magyarországon eddig mintegy 20 járművet bocsátott az első vonalban küzdő egészségügyi szolgálatok és segélyszervezetek rendelkezésére.) Az óriásvállalat elnöke, Akio Toyoda a közelmúltban bejelentette, hogy a globális autógyártó cég a megerősített szervezeti struktúrájával vezető szerepet kíván betölteni a COVID-19 járvány után a gazdaság helyreállításában is. A Jaguar és a Land Rover eddig 160 gépkocsit adományozott az egészségügyi szolgáltatóknak. Ebben az ágazatban is hosszasan lehet sorolni a további példákat.

A jól ismert cégek közül érdemes megemlíteni jelentős adományozóként és segítőként többek között a Shellt, a Nestlét, a LinkedIn-t, a 3M-et, a Tiffanyt, az Aldit, a Walmartot, a Warnermediát, a McDonald’s-ot, a Google-t, a Facebook-ot. Érdekesség, hogy az AIRBNB 100 ezer frontvonalbeli egészségügyi dolgozó, szociális munkás szállását fizeti a világ számos országában.

Jól „vizsgáznak” a hazai cégek is

Miként reagált a hazai vállalati szektor CSR tevékenysége a koronavírus járványra? A Civil Impact Nonprofit Közhasznú Kft. felmérése szerint Magyarországon ugrásszerűen megnövekedett az adományozási kedv a koronavírus járvány hatására.

A megkérdezett vállalatok 95 százaléka adományoz, vagy szervezett, szervez adománygyűjtést munkavállalói körében. A felmérésben részt vett mintegy harminc cég 60 százalékánál működik adománygyűjtés a krízis sújtotta célcsoportok javára. Az informatikával foglalkozó, vagy szolgáltató központként működő szervezetek 70 százaléka eszközök adományozását is vállalta szociális intézmények, iskolák és hátrányos helyzetű családok számára.

Számos vállalat a pénzbeli adományozás mellett más, formákat is választott a civil ügyek támogatására. A Coca-Cola például nemzetközi és hazai szinten április óta szünetelteti márkái reklámtevékenységét úgy, hogy a hirdetésekre szánt felületein és közösségi média csatornáin a Magyar Vöröskereszt üzenetei láthatók. A Coca Cola Kft. a Google-lal együtt július közepén magyar fiatalok számára díjmentes webináriumot tartott az elhelyezkedési program keretében a biztonságos online jelenlétről és a távmunkáról. Az előadások célja, hogy a résztvevők útmutatást kapjanak, hogyan lehet a koronavírus-járvány utáni időszakban érvényesülni az online térben és ezáltal sikeresen megtalálni a számukra megfelelő állást. (Itt érdemes megjegyezni, hogy a világcég egyik alapítványa 21 millió dollárt gyűjtött össze rövid idő alatt a járvány által leginkább sújtott országok gazdaságának segítésére.)

A megkérdezett, nem kereskedelemben tevékenykedő cégek válaszaiból az is kiderült, hogy a karantén idején a munkavállóik átlagosan 85 százaléka dolgozott otthonról. Az is egyértelművé vált, hogy a cégeknél a dolgozók fizikai és mentális egyensúlyának fenntartása, valamint a lelki egészségük megőrzése kiemelten fontos feladat lett.

A meglehetősen nagy számú hazai vállalati támogatások közül példaként itt is csak néhány kerül említésre. A magyarországi Novartis Csoport (Novartis Hungária Kft. és Sandoz Hungária Kft.) összesen 58 millió forinttal támogatja a hazai egészségügyi intézményeket és szervezeteket, többek között a járványkórházakat és a Magyar Vöröskeresztet. A Vöröskereszt egyébként igen sok felajánlást adományt kapott. Például a Renault Magyarország és Ford Magyarország gépjárművek használatát ajánlotta fel a szervezet munkatársai számára, május közepén pedig a Renault Trucks Magyarország átadott egy  tehergépjárművet , amelyet az adományok logisztikájában hasznosít a Vöröskereszt. A Mondelez Hungária Kft. mintegy 8 tonnányi húsvéti Milka terméket, a magyarországi Bonduelle pedig zöldségkonzerveket adományozott. A Szerencsi közel 10.000 db csokoládé terméket, a Multi-Cikória Kft. Maci-kávé adományt, a Hester’s Life 9 000 adag reggeli Granolát juttatott el a szervezethez, a Linde Magyarország anyagmozgató eszközökkel, a Száva Logistics Kft. pedig raktárépülettel segíti a Vöröskereszt munkáját.

Az MVM Csoport összesen 310 számítástechnikai eszközzel – laptopokkal, asztali számítógépekkel és monitorokkal – segítette a távoktatásban résztvevő tanulókat. A L’Oréal Magyarország több mint 20 000 terméket, többek között alkoholos kéztisztító géleket, adományozott a kórházak, a gyógyszertárak, a hipermarketek, a szupermarketek és a drogériák számára. Az Unilever Magyarország egy kamionnyi Domestos fertőtlenítővel támogatta a Szent László kórházat. A Magyar Külkereskedelmi Bank – más hazai bankok mellett – egymilliárd forintot adományozott a koronavírus elleni küzdelemre. A hazai cégpéldákat – hasonlóan a külföldiekhez – még hosszan lehet folytatni.

Segítség a magyar milliárdosoktól

A Növekedés.hu tudósítása szerint a magyar milliárdosok is „beszálltak” a koronavírus elleni harcba. Csányi Sándor (aki a világ kétezer leggazdagabb emberének a listáján is szerepel) felajánlotta, hogy az érdekeltségi körébe tartozó Budai Egészségközpont Kft. Királyhágó úti épületét járványkórházzá alakítják. Ehhez a szükséges belső technikai átalakításokat is elvégzik. Emellett húsz tartós lélegeztetésre alkalmas altatógépet is vásárolnak és gyorsított ütemben továbbképzik az ápolószemélyzetet

A Futureal, a Futó-család tulajdonában lévő ingatlanfejlesztő és -befektető cégcsoport a járvány elleni küzdelmet 250 millió forint pénzadománnyal segíti. Gattyán György a távoktatásban résztvevő tanulóknak – az érdekeltségébe tartozó Docler Holdingon keresztül – 1000 számítógépet adományozott. Nagy Elek, aki a Stelius Befektetési Zrt. vezérigazgatója (a vállalat portfoliójába tartozik többek között a BÁV és a Főtaxi) felajánlotta, hogy szükség esetén a 105 szobás Baranya Hotelt karanténkórházzá lehet átalakítani. Balogh Ádám, a Libri-Bookline többségi tulajdonosa magánszemélyként egy olyan 50 millió forintos alapot hozott létre, amelyből a koronavírus-járvány idején a Libri-Bookline-nál a bajba került dolgozókat lehet segíteni. Ezt a koránt sem teljes listát is azzal lehet zárni, hogy a felsorolást még hosszan lehet folytatni.

A járvány felülírta a korábbi CSR-stratégiákat

A COVID-19 járvány tehát mindenhol megmozgatta a cégvilágot és magánemberként a legnagyobb vállalatok tulajdonosait. A cégek korábban elkészített CSR stratégiáit felülírta a járvány, számukra ma ez a legfontosabb támogatási, adományozási irány. Természetesen továbbra is támogatják – talán a korábbinál kisebb összegekkel – a művészeteket, a sportot, a környezetvédelmet, a szegénység és a gyermekéhezés elleni küzdelmet, az oktatást, a kutatási és fejlesztési tevékenységet, stb.

Egyelőre nem tudjuk, meddig tart a járvány, mikor lesz hatékony vakcina a koronavírus ellen, így az sem tudható, mikor térhetnek majd vissza a cégek a korábban bejelentett CSR-célkitűzéseik megvalósításához. Ma csak annyi bizonyos, hogy minden vállalati, intézményi és magán adományra szükség van a költségvetési pénzek mellett a károk enyhítéséhez.

 

Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Manegement Consultant

 

 

 

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik
Hirdetés

Friss

London helyett Budapesten lesz az Eb-döntő?

Az Európai Labdarúgó Szövetségnek (UEFA) készenléti terve van arra az esetre, ha a londoni Wembley Stadionban nem lehetne megrendezni a foci-Eb július 11-i fináléját. Brit sajtóértesülés szerint szükség esetén a Puskás Aréna adhatna otthont a döntőnek.

Századvég: javultak a gazdasági, romlottak az inflációs várakozások

Júniusban a vírushelyzet javulásával kismértékben tovább javult a konjunktúraérzet: a lakossági index mínusz 6,9-ről mínusz 6,2-re nőtt, a vállalkozásoknál pedig mínusz 6,9 pontról mínusz 5,5 pontra emelkedett a mutató - közölte a Századvég Gazdaságkutató.

Németország. Tizenhárom éves csúcson a termelői infláció

Tizenhárom éves csúcsra ugrott a termelői árak emelkedésének üteme májusban Németországban. A meredek növekedés tovább erősítheti az inflációs aggodalmakat.

Golflabda méretű gyémántot találtak Botswanában

A világ harmadik legnagyobb drágakövének tartott, 1098 karátos gyémántot bányásztak ki Botswanában - közölte a De Beers bányakonszern és a kormány.

Hírek

London helyett Budapesten lesz az Eb-döntő?

Az Európai Labdarúgó Szövetségnek (UEFA) készenléti terve van arra az esetre, ha a londoni Wembley Stadionban nem lehetne megrendezni a foci-Eb július 11-i fináléját. Brit sajtóértesülés szerint szükség esetén a Puskás Aréna adhatna otthont a döntőnek.

Golflabda méretű gyémántot találtak Botswanában

A világ harmadik legnagyobb drágakövének tartott, 1098 karátos gyémántot bányásztak ki Botswanában - közölte a De Beers bányakonszern és a kormány.

Hőségriasztás munkaidőben – előírások és tanácsok

A hőségben végzett munka veszélyesebb, ezért fontos, hogy a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében mindenki tegye meg a szükséges megelőző intézkedéseket - írta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a közösségi oldalán.

Korrupció? Őrizetbe vettek egy rendőri vezetőt

Korrupciógyanú miatt őrizetbe vett a Központi Nyomozó Főügyészség egy rendőri gazdasági vezetőt - közölte a szervezet vezetője.

Szemhárfa – technológia segítségével játszhatnak a mozgáskorlátozott zenészek

A szemük mozgatásával hárfázhatnak egy új technológia segítségével mozgáskorlátozott zenészek.

A brit felnőttek többségét beoltották – a legtöbb új fertőzött 5-12 és 18-24 éves

A csütörtökön ismertetett legfrissebb adatok szerint a brit felnőtt lakosság több mint 80 százaléka megkapta a koronavírus elleni oltás első dózisát, és csaknem 60 százaléknak mindkét adagot beadták.

Hőhullámot hoz a hétvége – néhol záporral és zivatarral

A hétvégén érkezik az idei első hőhullám - hívta fel a figyelmet az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Békétlenebbé vált a világ – meg is fizettünk érte

Bár tavaly csökkent a konfliktusok intenzitása, a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés miatt békétlenebbé vált a világ. A békétlenség a bolygó minden lakójának átlagosan 1942 dollárjába került - áll az Institute for Economics and Peace (IEP) nevű nemzetközi kutatóintézet éves jelentésében.

Pénteken nagyot drágulnak az üzemanyagok

Péntektől drágulnak az üzemanyagok a hazai kutakon: a benzin és a gázolaj literenkénti átlagára is 5 forinttal emelkedik.

Távfelügyelt, többszintes droggyár Kecskeméten

Egy több száz millió forintból kialakított droggyárat számoltak fel a rendőrök Kecskeméten - közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) csütörtökön a police.hu oldalon.

Nyilvános kivégzést tartottak a jemeni fővárosban

Több százan gyűltek össze Szanaában, Jemen fővárosában, hogy végignézzék három, gyerekek elleni bűncselekmények miatt elítélt férfi nyilvános kivégzését.

Pénzbüntetés – Kutyatartóra támadtak az állatvédők

Pénzbüntetéssel sújtott két állatvédőt, tíz további vádlottat pedig próbára bocsátott a Veszprémi Járásbíróság, mert egy akció résztvevőiként éjjel rárontottak egy kutyatartóra, mivel úgy vélték, hogy a férfi bántalmazta az állatot.

Gazdaság

MNB: idén először áprilisban lett deficites a fizetési mérleg

Áprilisban 201 millió euró deficittel zárt a folyó fizetési mérleg, az első három hónap előzetes adatok szerint 446 millió euró aktívumát követően, amiből 330 millió euró márciusban képződött - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adataiból.

A pénzpiaci alapokból egymilliárdnyi forint áramlott ki

Májusban 0,1 százalékkal, 11 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz).

MNB – 50 milliós bírság az Union Biztosítónak

Különböző jogsértések miatt a Magyar Nemzeti Bank 50 millió forintos felügyeleti és fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki az Union Biztosítóra. A feltárt hiányosságok nem veszélyeztetik a biztosító biztonságos működését - közölte a jegybank.

Tőzsde – Csúcsot döntöttek az elsődleges kibocsátások

Az elmúlt 20 év legjobb eredményét produkálta a tőzsdei bevezetések (IPO) nemzetközi piaca 2021 első negyedévében: 85 százalékkal 430-ra emelkedett az elsődleges tőzsdei részvénykibocsátások száma, összesített értékük pedig 271 százalékkal 105,6 milliárd dollárra nőtt - közölte az EY könyvvizsgáló.

EBRD: a járvány alatt is csökkentek a térségi bankrendszerek nem teljesítő kinnlevőségei

A koronavírus-járvány ellenére is csökkent tavaly a közép- és kelet-európai gazdaságokban a nem teljesítő banki kinnlevőségek (NPL) összege, elsősorban a masszív kormányzati beavatkozások miatt - közölte hétfőn Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). A kimutatás szerint Magyarország azon térségi országok között van, amelyekben a legnagyobb mértékben csökkent a problémás követelésállomány.

A dupla sas érme a világ legdrágábbja lett – 19,5 millió dollárért cserélt gazdát

A világ legértékesebb numizmatikai ritkaságainak egyike, egy 1933-ban Amerikában vert "dupla sas" aranyérme 19,5 millió dolláros (5,58 milliárd forint) rekordáron kelt el egy keddi...
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom