A legfrissebb aktivitási mérőszámok szerint csökkenésnek indult a múlt hónapban a brit gyáripar teljesítménye, egyértelműen a brit EU-tagság megszűnését övező bizonytalanságok hatására.
Az IHS Markit pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport és a brit gazdasági ágazatok beszerzési aktivitását mérő intézet (Chartered Institute of Procurement & Supply, CIPS) közös felmérése szerint
a brit gazdaság feldolgozószektorának beszerzésimenedzser-indexe (BMI) májusban meredeken, az előző havi 53,1-ről 49,4-re zuhant.
Az 50 alatti BMI-indexek a vizsgált szektor aktivitásának gyengülésére utalnak, vagyis az új brit feldolgozóipari mutató az ágazat kibocsátásnak visszaesését jelzi.
A májusi aktivitási adat 34 havi mélypont: legutóbb 2016 júliusában, a brit EU-tagságról tartott népszavazás utáni hónapban süllyedt a brit gyáripari BMI-mutató az 50-es határérték alá. A referendumon a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.
A májusi feldolgozóipari BMI-indexhez fűzött kommentárjában Rob Dobson, az IHS Markit vezető közgazdásza hangsúlyozta, hogy a brit gyáripari szektor a múlt hónapban is a Brexit-folyamat körüli bizonytalanságoktól szenvedett.
Dobson kiemelte, hogy az ágazat vállalataihoz belföldről és külföldről befutó új megrendelések értéke egyaránt visszaesett, mivel mind a gyártóknál, mind vásárlóiknál magas volt a raktárkészlet-állomány.
Az IHS Markit-CIPS felméréssorozat már korábban is kimutatta, hogy rekordütemű készletezés kezdődött a brit vállalati szektorban. A készletfelhalmozásra konkrét indokot megnevező iparvállalatoknak csaknem 70 százaléka egyértelműen a Brexitet nevezte meg a raktárkészletek rekordütemű feltöltésének okaként.
A raktárkészlet-feltöltés üteme márciusban emelkedett rekordszintre, egyenes összefüggésben azzal, hogy a brit EU-tagság az eredeti menetrend alapján március 29-én szűnt volna meg.
A Brexit-megállapodás sorozatos alsóházi visszautasításai nyomán azonban Theresa May miniszterelnök kétszer is kezdeményezte a kilépés elhalasztását. Az április 10-én tartott soron kívüli EU-csúcs döntése alapján a jelenlegi haladék október 31-ig terjedhet.
A bizonytalanság azonban a halasztással sem szűnt meg. A Konzervatív Párt és a kormány éléről – éppen a Brexit-megállapodás parlamenti elfogadtatásának kudarca miatt – hamarosan távozó Theresa May több lehetséges utódjelöltje is egyértelművé tette ugyanis legutóbbi nyilatkozataiban, hogy kész lenne megállapodás nélkül kivezetni az Egyesült Királyságot az EU-ból, ha az október 31-i határnapig nem sikerül változtatásokat elérni a kilépés feltételrendszerében.
Az Európai Unió azonban már jelezte, hogy a Brexit-megállapodást nem lehet újranyitni.
A Brit Iparszövetség (CBI) a minap nyílt levelet intézett az utódválasztási versengésben induló jelöltekhez, arra figyelmeztetve őket, hogy a megállapodás nélküli, rendezetlen kilépés az EU-ból már rövid távon súlyos fennakadásokat, hosszú távon ugyancsak súlyos versenyképességi károkat okozna a brit üzleti szektorban.
A CBI felhívása szerint a brit vállalatok óriási többsége nem tud felkészülni a megállapodás nélküli Brexitre, a kis- és a közepes méretű vállalatok pedig nem is tudják megengedni maguknak összetett, költséges készenléti tervek elkészítését és életbe léptetését egy ilyen forgatókönyv esetére.
A CBI vezérigazgatója, Carolyn Fairbairn közölte: a szervezet becslése szerint azok a vámterhek, amelyek az EU-val folytatott kereskedelemben egyik napról a másikra megjelennének rendezetlen kilépés esetén, 20 milliárd font (7400 milliárd forint) többletköltséggel terhelnék meg a brit vállalati szektort.
Az iparszövetség vezetője szerint 150 ezer brit vállalatnak semmiféle infrastruktúrája nincs a hirtelen megjelenő vámterhek kezelésére. (MTI)
