A vállalkozások nemzetközi versenyképességének javítása és a kedvezőbb üzleti környezet kialakítása érdekében a kormány bürokráciacsökkentő intézkedéseket dolgoz ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatai alapján – hangzott el az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az MKIK közös sajtótájékoztatóján.
György László ITM-államtitkár elmondta, a 2019 őszén elfogadott kkv-kat erősítő stratégiában külön pillérként jelenik meg a vállalkozások terheinek mérséklése, az üzleti környezet javítása.
Hozzátette, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az ITM megbízásából kérdőíves és interjús kutatást végzett idén március és április között a hazai kis- és középvállalkozások körében a cégek versenyképességét gyengítő adminisztrációs terhek beazonosítására.
Parragh László, az MKIK elnöke elmondta, hogy 1500 cég kérdőíves válaszából, valamint több cégvezetővel készített mélyinterjúból összeállított kutatásuk azt mutatja, hogy bár jelentősen javult az cégek bizalma az államigazgatással szemben, ugyanakkor az üzleti környezetük további javulását várják, egyebek közt például kiszámítható és egyszerűbb adó- és pályázati rendszert szeretnének a vállalatok.
György László felidézte, hogy a vállalkozók terheinek csökkenését eredményezte a partnerekkel 2017-ben megkötött 6 évre szóló megállapodás, amely révén az idén júliusban tovább mérséklődött a szociális hozzájárulási adó mértéke.
Részletezte, hogy a tárca többek között javaslatot tesz a közjegyzői díjak felülvizsgálatára, különös tekintettel a válsághoz kapcsolódó hitel- és egyéb pénzügyi termékeknél.
A koronavírus-járvány miatt pedig még fontosabbá vált, hogy a vállalkozások pénzügyi forráshoz jussanak, ezért a pályázati adminisztráció további egyszerűsítését javasolják.
Elmondta, hogy a gazdaságvédelmi akciótervben a munkahelyvédelmi bértámogatásnál a vállalkozások jelzései alapján a pályázathoz szükséges dokumentumokat a korábbi tíz oldalról egy oldalra egyszerűsítették.
Parragh László felhívta a figyelmet arra, hogy jelentős adatmennyiség van a kamaránál és az államigazgatásban, az adatbázisok összekötésével pedig párhuzamos információkat lehetne kiszűrni. Megjegyezte, az adatvédelem miatt ugyanakkor nem lehet nyilvánosságra hozni bizonyos információkat, holott ez az üzleti biztonságot segítené.
Kérdésre válaszolva az MKIK elnöke elmondta, a válság hatása a cégeket eltérő időben éri. A kilábaláshoz a kereslet helyreállására van szükség. Szerinte a belpiacon a kereslet adott, de kérdés, hogy lesz-e elég fizetőképes kereslet a magyar termékek, szolgáltatások iránt a külföldön.
