Meredek eséssel nyitottak pénteken a vezető nyugat-európai tőzsdék annak nyomán, hogy Donald Trump amerikai elnök azt ígérte, 10 százalékos pótvámot vetnek ki szeptember elsejétől mintegy 300 milliárd dollár értékű kínai importcikkre.
Csökkenéssel nyithatnak a főbb nyugat-európai részvénypiacok csütörtökön, a New York-i, valamint az ázsiai és a csendes-óceáni tőzsdék nyomdokain haladva, miután az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) visszafogta az agresszív monetáris lazítás iránti várakozásokat.
Pluszban nyitottak a vezető nyugat-európai tőzsdeindexek csütörtökön több kedvező negyedéves vállalati eredmény hatására és azután, hogy szerdán rekordszinten zárt a New York-i tőzsdén a Nasdaq és az S&P500 index.
Csekély mértékű indexcsökkenéssel indulhat a kereskedés hétfőn a főbb európai értékpapírpiacokon a pénteki vegyes, többnyire mérsékelten pozitív zárás után.
Emelkedéssel nyithatnak a főbb nyugat-európai részvénypiacok csütörtökön, a Wall Street és Ázsia nyomdokain haladva, a kamatcsökkentési várakozások felerősödésének következtében.
A Kearney globális tanácsadó cég becslése szerint az AI 2030-ra közel 1 billió dollárral járulhat hozzá a délkelet-ázsiai bruttó hazai termékhez (GDP).
A kínai gyártók kilencszer több állami támogatást kapnak, mint nyugati társaik - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) számításaiból, amelyek segítenek megmagyarázni az ország teljes dominanciáját oly sok ágazatban, a napelemektől az akkumulátorokon át az acélig.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.